Új korszak küszöbén. Viktor Csernomirgyin és Szlobodan Milosevics kezet ráz a G8-ak
béketervére. Kemény csata volt Fotó: MTI
„Jugoszlávia újjáépítése az egész európai béke érdekében az én prioritásom
lesz” - jelentette ki Romano Prodi, az EU első embere. Bármennyire is égető szüksége
van azonban a lebombázott országnak egy Marshall-tervre, megfelelő intézmények hiányában
nem indulhatnak el a segélyek. Először ki kell építeni a polgári társadalmat és a
megfelelő banki rendszert - tette hozzá. Nincs értelme ugyanis úgy „beömleszteni”
pénzt (az EU évi ötmilliárd dollárt adna), hogy nincsenek meg azok az intézmények,
amelyek legálisan felhasználnák és eloszthatnák. Michael Emerson vezető kutató
szerint a banki szféra kiépítését úgy lehetne megvalósítani, hogy a Milosevics utáni
Jugoszláviát integrálják az EU-ba. Carl Bildt, az ENSZ koszovói közvetítője
szerint a bombázások okozta károkból tíz évig is eltarthat a kilábalás, és „a
Balkán egyesítéséről beszélni Szerbiát kihagyva olyan, mintha Európát Németország
nélkül akarnánk egyesíteni”.
A Világbank szerint a térséget eddig egymilliárd dolláros kár érte. A nyugat-európai
pénzügyi körök szerint az újjáépítés harmincmilliárd dollárnyi költséget is
elérhet. Anyagi veszteség leginkább azokat az országokat érte, amelyek szorosabb
gazdasági, kereskedelmi kapcsolatban álltak Jugoszláviával. A The Wall Street Journal
Europe gazdasági lap szerint a bombázások okozta veszteségek elsősorban azokat a vállalatokat
sújtják, amelyek a Duna-hajózásra specializálódtak. Bulgária például exportjának
hatvanöt százalékát a Dunán keresztül bonyolította. Csak áprilisban nyolcmillió
dollárt költöttek a bolgár vállalatok arra, hogy áruikat közúti, illetve vasúti járművekbe
átrakodják. Egy vezető román szállító cég közel háromezer embert kénytelen
elbocsátani a hajózás ellehetetlenedése miatt, s mivel félő, hogy nem tudják teljesíteni
az éves szerződéseket, huszonkétmillió dolláros veszteség éri a vállalatot.
Az al-dunai forgalom szünetelése miatt a hazai kohászati termékeket előállító
Dunaferr Rt.-t 1,7 millió dollár kiesés éri. A Mahart Rt.-nek becslések szerint
egymilliárd forintjába kerül a háború, és emellett nyolcvan dolgozó elküldésére
kényszerül. A cég a veszteségek csökkentését belső megszorításokkal próbálja
ellensúlyozni. A kárvallott vállalatok között kell említeni a Mol-t, amely évi
nyolcmilliárd forint erejéig szállít gázt Jugoszláviának. Ez igen jó üzletnek
bizonyul, mert a bevétel fele tiszta nyereség. Az idén azonban a cég elesik ettől az
olaj- és gázembargó miatt. De a Mol a háborúból hosszabb távon még nyerhet is,
mivel a két konkurens jugoszláv cég jelentős károkat szenved a bombázások miatt, másrészt
1,1 milliárd forintos kerozinszállítási szerződést kötött a NATO-val.
Albánia:
Eddig még nem sikerült befektetőket vonzania, mert korrupció és politikai instabilitás
uralkodik az országban, s ez gátolja a gazdasági növekedést és a befektetések áramlását.
Bosznia-Hercegovina:
Még mindig a volt kommunista horvát, szerb és muszlim nacionalisták uralják a politikát
és a gazdaságot. Az infrastruktúra a nemzetközi erők hároméves jelenlétének köszönhetően
viszonylag jó állapotban van.
Bulgária:
A lakosság közül ezrek veszítették el állásukat. A pénzügyminiszter az újjáépítési
terv részeként adósságkönnyítést akar, a pénzt az infrastrukturális befektetésekre
használnák fel.
Horvátország:
A turizmus harminc százalékkal csökkent a bombázások óta. Elemzők attól tartanak,
hogy összeomolhat a még mindig korrupcióval, túladóztatással és túlzott állami
kiadásokkal terhelt gazdaság. A horvát Kereskedelmi Kamara szerint az ország csődben
van, aminek következménye vagy a pénzromlás, vagy a szociális rendszer összeomlása
lesz.
Jugoszlávia:
Kragujevacban a Zastava autó- és fegyvergyár lerombolása miatt 15 ezer ember veszítette
el állását. Tulajdonképpen azok a helyek szenvedték el a legnagyobb kárt, ahol két
évvel ezelőtt Milosevics elnök a választásokon nagy arányú vereséget szenvedett. A
jugoszláv kormány becslései szerint a veszteségek meghaladják a 40 milliárd dollárt.
S ha Milosevics maradna hatalmon, sohasem lesz helyreállítva a gazdaság, mert „ki
akar egy háborús bűnös által vezetett országban befektetni?” - teszi fel a kérdést
egy belgrádi közgazdász.
Macedónia:
Az ország gazdaságának összeomlását fő exportpiacának, Jugoszláviának az elvesztése
okozta. A 40 százalékos munkanélküliség, a kereskedelem és az ipar óriási beszűkülése
jellemező. A 230 ezer menekült eddig 170 millió dollárba került az országnak. „Pénzre
van szükségünk gyorsan” - mondta a macedón pénzügyminiszter. A „túlélés”
a munkahelyek fenntartásától, a szlávok és az albánok közti toleranciától függ.
Románia:
A háború közvetlen következményeként a GDP két százalékkal csökkenhet az idén.
A dunai hajózás leállása óriási károkat okoz. Bár a közvélemény-kutatások
szerint a románok hetvenhat százaléka támogatja a NATO beavatkozását, ez könynyen változhat
a gazdasági károk miatt.
Forrás: a Times magazin körképe alapján
A háború hatása a térség gazdaságaira
|
1999-ben tervezett
GDP-növekedés %-ban
a Balkán-konfliktus előtt |
1999-ben módosított
GDP-növekedés (%) |
Várható
exportcsökkenés
1999-ben (%) |
Horvátország |
2 |
1 |
-10 |
Bosznia |
16 |
11 |
-10 |
Magyarország |
4 |
3,7 |
-1 |
Románia |
-4 |
-5 |
-2 |
Bulgária |
0,5 |
-1,5 |
-10 |
Macedónia |
5 |
0 |
-15 |
Albánia |
5 |
3 |
n.a. |
Jugoszlávia |
n.a. |
n.a. |
-50 |
Forrás: Komparatív Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete