Hetek - III. évfolyam, 22. szám, 1999. június 05

A Juszt László által főszerkesztett Kriminális című hetilapban olyan dokumentumok láttak napvilágot, amelyek a rendőrség gyanúja szerint államtitoknak minősülnek. Az ügy kapcsán a Magyar Televízió szerződést bontott Juszttal. A rendőrség házkutatást tartott az újságíró lakásában, irodájában és vidéki birtokán, majd ő maga is a rendőrség vendégszeretetét élvezhette egy éjszakán át.

„Műsorunk mindig is rendőrségpárti volt, és az is marad mindaddig, amíg rendőrdiktatúra nem lesz” - vezette be mintegy egy évvel ezelőtt Juszt László egyik műsorát. Most azt mondja, hogy ez a botrány nem róla szól, hanem a demokráciáról és a sajtószabadságról: „Régen Rákosi azt mondta, aki nincs velünk, ellenünk van; Kádár úgy fogalmazott, aki nincs ellenünk, velünk van; a mostani kormány ezt úgy módosította: aki nincs velünk, az nincs.” Állítja tehát: nem rendőrségi, de diktatúra van.
Az ügy egyik pikantériája, hogy Szabó László Zsolt, az MTV ügyvezető elnöke már akkor tudott a feljelentésről, amikor még senki más. A szerződésbontást azzal indokolta, hogy Juszt az úgynevezett megfigyelési ügyben a titkosított iratok nyilvánosságra hozatalával megkérdőjelezheti az ügyben felállított parlamenti bizottság és a Nemzetbiztonsági Hivatal munkájának pártatlanságát. Állítása szerint a szerkesztő megsértette az MTV-vel kötött szerződésének azt a két pontját, amelyekben vállalta, hogy az MTV érdekeit meszszemenőkig figyelembe veszi, és nem tesz politikai értelmű nyilatkozatokat. Az ügyvezető elnök annak ellenére hivatkozott erre, hogy az ominózus iratok nem a Kriminális című tévéműsorban, hanem a hasonló nevű hetilap hasábjain jelentek meg.
A lapban megjelent dokumentumok szerint ugyanis az úgynevezett megfigyelési ügy csak „lufi”. Juszt ezzel nem először tört borsot a „hatalom” orra alá. Januárban három, a Nagy-, a Pelikán- és a Zemplényi-ügyben is képbe került a Kriminális. Nagy Józsefet, Úri volt polgármesterét az MTV1 Kriminális műsora „fedezte fel”. A férfi ugyanis egy fiktív ingatlaneladási ügyben mintegy 85 millió forintos fogyasztási adócsalásba keveredett. A vizsgálatot Pelikán László, az adórendőrség vezetője, akkor még mint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt főnyomozója folytatta. A polgármester kikerült a rendőrség látóköréből. A kínos az volt, hogy a Kriminális riportere az „eltűnt” Nagyot megtalálta Madridban. Pelikán a műsorban azt mondta, hogy a fél világon kerestette Nagyot, de - mint kiderült - nem volt kiadva ellene nemzetközi elfogatóparancs. Ez éppen az idő tájt volt, amikor Pelikánról az az információ is napvilágot látott, hogy vámolatlan aranyat vásárolt. A volt fideszes gazdasági igazgató, Simicska Lajos, az Apeh elnöke végül kénytelen volt felmenteni emberét, Pelikánt.
A Zemplényi-sztorit ugyancsak a Kriminális kapcsolta össze az előzőekkel. A csalásairól elhíresült úszómenedzser ugyanis megkeresett egy kereskedelmi televíziót, hogy halála előtt egy utolsó interjút adjon. Az azóta is vitatott nyilatkozatban Zemplényi elmondta: a politika mutatta neki, hogy hol tud pénzt szerezni. Példaként említette: az YBL Banktól felvett 5O millió forintot, amellyel besétált a Belügyminisztériumba, egyenesen a politikai államtitkár szobájába, a kapott összegből pedig 35 milliót tarthatott meg magának. Zemplényi szerint az ügyletről tudott az akkori belügyminiszter, Boros Péter is. Zemplényi Pintér Sándort, a jelenlegi belügyminisztert, a korábbi országos rendőrfőkapitányt is belekeverte a történetbe. Az úszómenedzser hivatkozott az YBL Bank vezérigazgatójára is, aki mintegy 4 milliárddal „lépett le”, ugyancsak szökésben van, s nem tudják vagy nem akarják elfogni. Pintér, Boros és az államtitkár is rágalomnak nevezte az elhunyt Zemplényi állításait. A Kriminális időközben „megtalálta” a megnevezett O. Nagy Imrét, az YBL Bank volt vezérigazgatóját, aki azt állította, hogy igazságtalanul ítélték el.
Juszt László januárban úgy nyilatkozott lapunknak: „A Kriminális soha nem a hatalmat akarja fricskázni. A világon mindenhol így működik egy ilyen műsor, hogy megpróbálnak olyan dolgokat megcsinálni, amit mások nem. Kollégáimat mindig arra biztatom: legyenek eredetiek. Egyetlen műsor vagyunk ma már az MTV-ben, amelyik a televízióműsorok versenyében az első tízben folyamatosan benne van.” Arra a kérdésre, hogy nem hívták-e kereskedelmi adásokba, akkor így válaszolt: „Voltak beszélgetések, dehát - ez egy nagyon fura dolog - én húsz éve itt dolgozom, lehet, hogy szentimentális vagyok: ameddig lehet, addig maradok. Tehát kitartok. Végül is az MTV-nek érdeke, hogy egy jó nézettségű műsort megtartson.” ( Hetek, 1999. január 30.)

A Népszava főszerkesztője ellen még az előző ciklusban indult eljárás az úgynevezett titkosított Bős-Nagymaros megállapodás tervezett nyilvánosságra hozatala miatt. Mint H. Bíró László főszerkesztő lapunknak elmondta: az eljárás ügyészségi szakaszban van, várja az ügyészség álláspontját az ügyben. H. Bíró László a Juszt-üggyel kapcsolatban kifejtette: a Népszava is lehozta volna a dokumentumokat, bár az abban szereplő neveket kitakarták volna. Szerinte Juszt meghurcolása politikai retorzió, azt akarják elérni, hogy ne derüljön ki, hogy a megfigyelési botrány csak egy nagy lufi.
A Mai Nap nevű napilap ellen is folyamatban van egy hasonló eljárás, ugyanis az orgánum lehozott egy Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Kovács Mihály Agrobank-vezér között lezajlott - titkosszolgálati eszközökkel felvett - beszélgetést. Kőszegi Ferenctől, a lap főszerkesztőjétől megtudtuk, hogy hasonlóan a Népszavához, az ő ügyükben is még csak az ügyészi szakasznál tartanak. Kőszegi elmondta a Heteknek: szolidárisak Juszttal, s természetesen adott helyzetben ők is lehozták volna a dokumentumokat. Már csak azért is, mert az abban szereplő adatokról már több politikus is beszélt nyilvánosan.