Vagy a kritikusok tévedtek, vagy a Csillagok háborúja rajongóit vakította el a
hűség - jegyezte meg a CNN amerikai hírtelevízió. Az Egyesült Államokban
szerdán, a „Csillagok háborúja: Epizód I - Baljós árnyak” című film
premierjén a mozik már éjszaka 12 óra 1 perckor tele voltak.
Harc a nézőkért is Fotó: MTI
Egy munkaközvetítő ügynökség felmérése szerint 2,2 millió ember vett ki
szabadságot szerdán csak azért, hogy a film premierjén ott lehessen. Az egyik Indiana
állambeli internetes cég (Net Direct) huszonöt dolgozójának ingyenjegyet vásárolt
egy éjféli előadásra azért, hogy a szerdai munkanapon ne menjenek túl sokan
„betegszabadságra”. Az igazgató szerint a százdolláros jegyek nevetséges kiadást
jelentenek ahhoz képest, ami akkor lenne, ha az emberek nem jönnek be dolgozni. New
Jerseyben egy másik cég tizenkét alkalmazottjának szabadnapot adott, hogy
megnézhessék a filmet.
Warren Deans a hajnali 6:30-as előadásra vett jegyet, mert így még el tud menni
dolgozni a film után. „Tizenhat éve várok erre” - mondja Deans. „A film a
gyermeket hozza elő mindegyikünkből.”
„Ez legalább annyira jó volt, mint amennyire gonosz Darth Vader” - jegyezte meg a
16 éves Philip DeBono, a New York-i Ziegfeld moziból kijövet. A moziból kiözönlő
tömeg az esőben várakozókat nyugtatta meg, hogy „csodálatos”, „fantasztikus”
élményben lesz részük. Nemcsak nekik. A 110 millió dolláros filmet csak az USA-ban
mintegy 2500 mozivásznon játsszák. Egyedül New Yorkban öt moziban játsszák a nap
huszonnégy órájában.
„Majdnem egy másik világba visz át” - mondja Keith Arbeeny, egy, a Csillagok
háborújából ismert, a birodalmi katonák által viselt sisakban. „Semmihez sem
hasonlítható, amit eddig láttam. Ötször, tízszer is meg fogom nézni. Talán még az
első Csillagok háborúja című filmnél is jobb… George, másodjára is
megcsináltad! Fantasztikus volt!” Robert Farrel rajongó szerint a százdolláros jegy
minden centje megérte. „A különleges hatások nem ebből a világból valók.”
A legérdekesebb azonban az, hogy a téma minimum két generáció gondolkodásmódját
és világnézetét változtatta meg radikálisan. Ezt már a film prológusának szavai
is előre jelezték, melyek a jövő helyett a múltba kalauzolnak bennünket. A mese
számos mitológiai elemet ötvözve próbál magyarázatot adni többek között a jó
és a gonosz kozmikus küzdelmére, a világosság és a sötétség harcára. Egyébként
nem is tűnne olyan izgalmasnak, ha a Földön játszódna. A világűrben zajló háború
azonban nyertes ötletnek bizonyult.
Az elnyomó birodalmiakkal szemben kilátástalannak tűnő küzdelmet folytat a lázadók
maroknyi csoportja, és csak a film végén derül ki, hogy a rossz fia a jó, akinek
eddig szurkoltunk, valójában ellenségünk gyermeke. Sőt: egykor a rossz is jó volt,
de átállt a sötétség oldalára. Lucas nem tagadja, hogy az alapötlet a Bibliából
származik: a világegyetemet teremtő és alkotó Isten egyik területi kormányzója
vált a lázadás fejévé (Lucifer). Az író-rendező gyakorlatilag az emberiség
„őskorát” próbálta megálmodni, amely ugyan rendkívül látványosra sikeredett,
de a székből felállva elgondolkoztat: most ki van kivel, ki a jó és ki a rossz.
A „Baljós árnyak” várhatóan az 1997-ben az „Az elveszett világ: Jurassic
Park” című film által felállított 90,2 millió dolláros első heti rekordeladást
is meg fogja dönteni. A kérdés már csak az, hogy az összesen eladott jegyek
viszonylatában a Baljós árnyak a 600 millió dolláros összbevételű Titanicot meg
fogja-e előzni. A Csillagok háborúja első három része egyébként összesen több
mint egymilliárd dollár bevételt hozott, mind a három film a toplista első tíz
filmje között szerepel.
Peter Allen Webb, az indianabeli Terre Haute Rose-Hulman Egyetemének végzős hallgatója
és barátai ugyanakkor megelégelve a felhajtást, létrehozták a „Csillagok
háborúja”-ellenes weboldalt az interneten, amelynek címe . Webb az egészet jó
viccnek szánta. Neki is volt jegye a szerdai premierre.