Legalább százhetvenszer hagyta cserben a szerencse az elmúlt évtizedekben a zalai
olajbányász fúrósokat. Ugyanis kőolaj és földgáz helyett ennyi ponton tört fel
termálvíz a kutatófúrások kútjaiból. Ötven-hatvan év alatt kiderült: szinte egy
kisebb melegvíz-tengert rejt különböző mélységekben Zala megye földjének méhe.
És micsoda vizek ezek! Jó részük „csak” 30-60 Celsius fokos „sima” meleg víz,
de vannak köztük földrészünkön ritkaságszámba menő magas jodid és bromid tartalmúak,
tucatnyi fajta oldott sót és nyomelemet hordozók. Más termál „tengerszemek”
102-106 Celsius fokosan háborognak több mint kétezer méter mélységben.
Szóval az olajbányászok pechje másokra hozott reményteljesen nagy szerencsét: számtalan
önkormányzatnál szinte „termálláz” tört ki az utóbbi évtizedben. A rendszerváltás
előtti évben előbb a megyei tanács, majd a megyei önkormányzat kapta-vette
tulajdonba a 171 meddő szénhidrogén-, azaz termálkutat. Közülük több mint nyolcvan
hévízlelőhely alkalmas valamilyen célra, tíz-tizenkettő pedig kifejezetten ajánlott
a gazdaságos jóléti, energetikai és fürdőhasznosításra.
Ebből a kútkincsből csaknem húszat a megyei közgyűlés ingyenesen odaítélt tartós
használatra az igénylő önkormányzatoknak. Azóta pontosan nyomon kísérhető a „termálláz”
terjedése: eddig öt település - önerőből, megyei és más pályázati forrásokból
- több mint százmillió forintot fordított a kutak újraélesztésére, tanulmány-
és beruházási tervekre, folyamatban lévő munkákra.
Zala megye gazdaságának egyik meghatározó „kitörési pontja” - hosszú távon
is - az idegenforgalom, s ezen belül fontos eszköz a termál- és gyógyturizmus
fejlesztése - véli már hosszú évek óta Varga László, a Zala Megyei Közgyűlés
elnöke, több gazdasági tanulmány szerzőjével egyetemben. Ám mindjárt hozzáteszi:
az ésszerűtlen álmok kategóriájába tartozna, ha minden második falu fürdőt akarna
létesíteni. Viszont a mostani új kútgazda települések földrajzi „szóródása”
és többségük gazdaságilag elmaradott helyzete indokolja az effajta fejlesztést.
A meglévő, immár nemzetközi hírű nagy gyógyfürdőhelyekkel - Hévízzel,
Zalakarossal és Lentivel -, valamint a kehidai termálközponttal együtt térben is
ideálisan elhelyezkedő termál-gyűrűt alkotnak a készülőben lévő új fürdők.
Bázakerettye, a magyar olajipar egyik bölcsője „önvédelemből” választotta - a
megépített közeli szabadidő-tóval együtt - ezt az utat. Ligetes dombtetőn álló,
pompás strandját egy újrafúrt kút segítségével termálfürdővé alakítják, még
ez évben. Így megalapozzák az üdülőfalu-jelleget, lévén, hogy csökkenőben van az
olajipari tevékenység. Szép Ferenc polgármester már több évre szóló fejlesztési
tanulmánytervet is mutatott - szállodaépítést is beleértve -, amelynek megvalósítása
pihenőparadicsommá változtathatja a kerettyei völgyet. Annál is inkább, mert itt
megy el az erdei turistavasút, és négy kilométernyire van a ritka szépségű budafai
arborétum, s tízre a tornyiszentmiklósi határátkelő.
Több kis pénz együtt sok pénz, és a településfejlődési hatás sem mellékes. Ez a
filozófiája Gelse strandalapításának, amelyhez három szomszédos kisközséggel
fogtak össze. Már megkezdték a vasútállomástól pár száz méterre lévő melegvízkút
felújítását, amelyből jövőre egy-egy felnőtt és gyermekmedencés fürdőt varázsolnak.
A négy önkormányzat 14 millió forintot, egy sor környékbeli vállalkozó nyolc milliót
áll a 32 milliós értékű kezdő beruházás költségéből, a többit területfejlesztési
pályázaton nyerték el. Rácz József polgármester azt mondja: elsősorban a környékbeli
és dél-zalai emberek strandja lesz ez, amelynek építésébe mintegy száz munkanélkülit
kívánnak bevonni - közhasznú foglalkoztatás keretében. A bővítéshez és a
majdani üregkamrás nyitható tető kialakításához további külső támogatásra is
számítanak. Jövőre, a működés első évében pedig legalább tízezer - szolid
belépődíjakkal fogadott - fürdővendégre.
A festői göcseji tájegység egyik jellegzetes faluja, Salomvár minden oldalról erdőkkel,
szőlőhegyekkel övezett fürdőt álmodott meg 55-60 fokos vize segítségével. Az álom
rövidesen kezdődő megvalósítása csaknem nyolcvanmillió forintba kerül - tudtuk
meg Vásár István polgármestertől. Először a közművek, fogadóépületek sora,
majd a 200 négyzetméter felületű első medence készül el. A folytatás:
gyermekpancsoló és később egy külön, fedett termálcsarnok. Remélik, hogy vállalkozásukra,
szétküldött kiajánlásaikra „szemet vetnek” tőkeerős befektetők is, mert akkor
már nagyobb léptékű és foglalkoztatásnövelő üdülőtelepet tudnának teremteni a
17 hektáros területen. Addig megyei és Phare-alapokból „erősítik” saját pénzforrásaikat.
Zalaegerszeg sem kisebb programot tűzött maga elé, minthogy tranzitvárosból a térség
idegenforgalmi központjává válik egy évtizeden belül. Képzeljünk el egy olyan üdülő-szabadidő
övezetet, amelynek egyik végén - már működőképes - füves repülőtér van, a
másik végén bányatavak és közepén a fürdőzők, horgászok, kézművesek által régtől
kedvelt „kétágú’ Gébárti-tó áll, közelében két bő hozamú termálkúttal.
Nos, ezek az adottságok a nagyívű fejlesztési program alapjai. Gyimesi Endre polgármester
nemrég jelentette be: pontosan 2000. május 13-ra, a város napjára befejeződnek egy
400 négyzetméter vízfelületű termálstrand építési munkái, kiegészülve egy
tartalék hévízkút fúrásával. A jövendő sokfunkciós zalaegerszegi üdülő-,
rekreációs és szabadidő-sport övezet második, de meghatározó magja lesz ez az önmagában
is bővülő termálstrand. Városi büdzséből és az ősztől folyósítandó uniós pályázati
pénzből fedezik a fejlesztés első, s várhatóan a további szakaszát is. E célokra
máris 40 hektáros terület áll rendelkezésre.