A kormány az egyik zsebéből kivenné és a másikba átrakná a pénzt, amennyiben
a költségvetési hiányt a magánnyugdíjpénztárakba való belépés lassításával
próbálná kezelni. A több mint egy éve működő kasszákba ugyanis a tervezettnél lényegesen
többen léptek be, és ez komoly költségvetési hiányt okoz. Orbán Viktor
miniszterelnök a megoldást a belépések átütemezéséban látja. Az egységes
koncepció kialakítására július végéig kell várni, az átmeneti bizonytalanság
pedig arra késztetheti a tagokat, hogy felülvizsgálják a belépésről hozott döntésüket.
Lehet, hogy a reformra már nem is lesz szükség?
A postás ha kétszer is csenget, csak egyszer hoz pénzt
Mivel a számításoknál jóval többen lépnek be a pénztárakba - az év végére
akár 1,7 millióra emelkedhet a tagok száma - a központi költségvetésben az idén
60-70 milliárdos, jövőre pedig akár 100 milliárdos hiány is elképzelhető, mert a
polgárok nem a tb-nek, hanem a magánpénztáraknak fizetnek.
A miniszterelnök szerint az ország már nem tudja elviselni ezt a deficitet, ezért a
napokban öt munkacsoport alakult - részben a Pénzügyminisztérium, részben a
Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt -, hogy felülvizsgálja a jelenlegi nyugdíjrendszert.
A kormány is kényes helyzetben van, hiszen az elődje által kezdeményezett rendszert
kell most úgy megreformálni, hogy ez ne tűnjön visszakozásnak. A csoportoknak július
31-re kell kialakítaniuk a végleges koncepciót.
A helyzet meglehetősen paradox: a nyugdíjpénztárak növekedésének esetleges
visszafogása vagy lassítása ugyanis nincs jó hatással a nemzetgazdaságra, hiszen
ezek az intézmények az egyik legnagyobb befektetők. Arról nem is beszélve, hogy tőkéjük
80 százalékát állampapírok vásárlására fordítják. Ha tehát a kormányzat eléri
is, hogy kevesebben lépjenek át a magánszervezethez, és ezzel csökkenteni tudja a
tb-járulék kiesése által okozott hiányt az államkasszában, a másik oldalról a pénztárakba
befolyó kevesebb összeg visszafogja az állampapírok vásárlását .
Az egyik vezető nyugdíjpénztár sajtóreferense lapunk kérdésére elmondta:
tapasztalatuk szerint a végleges döntésig az ügyfelek inkább kivárnak, tehát
egyfajta pangás lett úrrá. Az elmúlt időszakban 9000 fő hagyta el a pénztárat,
mely minimálisnak mondható, és ezekben az esetekben sem lehet olyan konkrét okot
kimutatni, mint például a tervezett nyugdíjreform. Nyár közepéig még egy nagy belépési
hullámra számítanak, mely nemcsak a pályakezdő fiatalok megjelenésének lesz majd köszönhető.
(Számukra törvény írja elő, hogy a magánkasszák közül kell választaniuk munkába
lépéskor.) Felmérések szerint ugyanis 500 ezer fő az, aki aktuálisan csatlakozhat
valamely nyugdíjpénztárhoz. Ez a szám az aktív, dolgozó réteg mintegy öt százalékát
teszi ki.
A helyzetet tovább súlyosbítja a társadalom elöregedése, melyet a statisztika is alátámaszt.
Az elmúlt 18 évben az aktív korban lévők száma inkább nőtt, mint csökkent.
Ugyanakkor a 14 év alatti népesség közel öt százalékkal csökkent, így várhatóan
tíz-húsz év múlva nagyobb teher hárul majd rájuk. Szakértők szerint azonban a
nyugdíjas korosztály növekedése nem feltétlenül jár együtt azzal a felismeréssel,
hogy megéri befektetniük a magánpénztárakba. Jellemzően a 28-33 év közötti jómódú,
diplomás réteg választja az új rendszer nyújtotta előnyöket.