Azt, hogy kinek mennyibe kerül majd Jugoszlávia és a térség gazdaságának talpra
állítása, még senki sem tudja, de azt igen, hogy a Nyugatnak erkölcsi kötelessége
beszállni az újjáépítésbe. Réti Tamás, a Kopint-Datorg délkelet-európai szakértője
lapunknak elmondta, hogy Nyugat-Európa felismerte, a válságot regionálisan kell
kezelni, de lépéseit éppen a régióra jellemző erős Nyugat-ellenesség, a politikai
helyzet ellentmondásossága, valamint a piaci reformok hiánya bizonytalanná teszi. A
gazdaságban és a politikában együtt kell megtörténniük a változásoknak, de kérdés,
elegendőek lesznek-e a Nyugat erőfeszítései, hogy a súlyos elmaradottságbeli és
civilizációs problémákat megoldják.
Kétéves menekült kisfiú Fotó: MTI
Az Európai Bizottság előzetes jelentése szerint még nem lehet pontosan meghatározni
a koszovói válság és az újjáépítés végleges költségeit, mivel azok függnek a
háború elhúzódásától és a politikai rendezés természetétől - írja a
Financial Times.
Réti Tamás számításokat végzett arról, hogy a Balkán egyes országait hogyan érinti
a háború. A szakember becslése szerint Jugoszlávia gazdasága katasztrofális, míg
Albánia, Macedónia, Boszniáé, Bulgária, Románia és Horvátoszág gazdasága a rossz
és a katasztrofális közötti intervallumba sorolható. Réti megnyugtat azonban, hogy a
súlyos elszegényedés ellenére a térségben nem kell éhínségtől tartani, mivel
alapvetően agrárországokról van szó. Még Jugoszláviában is elő tudják teremteni
a mindennapi kenyeret, bár hiány van olyan alapvető élelmiszekrekből, mint a cukor,
az étolaj. Réti Szerbia kapcsán a nagyarányú munkanélküliségre - ami ugyanilyen
arányú kényszerszabadság mellett 28 százalék volt már 1998-ban - és az ipari
termelés óriási visszaesésére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi 1990-hez képest
egynegyedére csökkent. Szerbia után a legsúlyosabb a legnagyobb menekültbefogadók,
Macedónia és Albánia helyzete, amely országokkal kapcsolatosan felmerült, hogy az Európai
Unió társulási szerződést köt velük.
Albániában szétesett az államapparátus, és az ipari termelés a háború előttinek
egynegyedére zsugorodott. Macedóniát súlyosan érinti agrárexportjának károsodása.
A két ország a külföldi segélyekre támaszkodik. A Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet (OECD) féléves előrejelzése szerint a távolabbi országokban
- Görögországban, Szlovéniában, Magyarországon, Törökországban és Olaszországban
0,25 százalékkal csökken a várt növekedési ütem.
Chikán Attila gazdasági miniszter a Newsweeknek adott interjúban azt mondta: a válság
hatása a magyar idegenforgalomra és a tőzsdére közvetett és kicsiny. Vállalati, ágazati
szinten azonban ez több tízmillió dolláros veszteséget jelent - figyelmeztet Réti.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felmérése alapján a budapesti cégek több
mint 20 százalékának tevékenységére negatív hatással van a háború, és mintegy
10 százalékuk működésére közvetlen befolyással bír. A vállalkozások túlnyomó
többsége átlagosan 13,5 százalékos bevételkieséssel számol.
A koszovói háború hatása a balkáni államok gazdaságára
Ország |
Infláció |
Munkanélküliség |
Gazdasági
növekedés |
Albánia |
6 |
7 |
7 |
Bosznia-Hercegovina |
5 |
8 |
8 |
Bulgária |
6 |
7 |
7 |
Horvátország |
5 |
5 |
5 |
Jugoszlávia |
8 |
10 |
10 |
Macedónia |
5 |
8 |
8 |
Románia |
6 |
7 |
7 |
(1 - kedvező, 5 - rossz, 10 - katasztrofális)
Forrás:Kopint-Datorg