A változatosság állítólag gyönyörködtet, most tehát menjünk a szabadba
biciklivel. Az első indulás előtt vizsgáljuk át kerékpárunkat; ha nem értünk hozzá,
bízzuk szakemberre. Ha még nem kerekeztünk idén, kezdjük környékünkön, például
a Városligetben vagy a Hajógyári- szigeten. Amennyiben már kellő edzettséget Szereztünk
- a biciklit már betörtük, vagy az minket -, merészkedjünk mesz-szebbre. Irány
Szentendre és a Pilis.
Induljunk az északi összekötő híd pesti oldaláról, az Újpest-Városkapu metrómegállótól.
A híd északi oldalán kerékpárúton haladunk, végén jobbra kanyarodunk. A budai
oldalon mehetünk a Római parton lévő kerékpárúton, itt a gyalogosokon kívül a
kutyákat és az evezősöket is kerülgethetjük. Jobban járunk, ha a közúton (Királyok
útján) tekerünk a patakig, átmegyünk a kis hídon, utána jobbra, majd nemsokára
balra kanyarodunk. A következő kereszteződésnél ismét balra haladunk (jobbra a
Lupa-sziget, Dunapart), a Szentendrei úton áthaladva jobbra rákanyarodunk a kerékpárútra.
Elérve Szentendrét, a kerékpáros aluljárón átjutunk az út túlsó oldalára, innen
táblák jelzik az utat a belvárosig vagy a dunaparti szabadstrandig. Itt pihenhetünk, nézelődhetünk,
fagyizhatunk. Ha erőnk engedi, menjünk (vissza) a 11-es főútra (járdára, a főúton
időszakosan tilos biciklizni!). Balra tábla jelzi a Lajos-forrást, erre kanyarodjunk.
Idáig az út könnyebb volt, innen kezd emelkedni, ide már többsebességes kerékpár
ajánlatos. Lassan elhagyjuk Szentendrét, az út elágazik, mi balra tartunk a Lajos-forrás
felé. Elhaladunk a lőtér mellett, az útelágazásnál egyenesen megyünk Dömörkapu
felé. Itt parkoló van, eddig tart a műút, innen erdőgazdasági úton haladunk tovább;
ezen elvileg nem közlekednek autók, csak esetleg munkagépek. A sorompó után beérünk
az erdőbe, ha bírjuk, menjünk tovább, mert ez a legszebb része túránknak. A Bükkös
patak völgyében haladunk, kétoldalt az erdő, jó levegő, gyönyörű táj… Az út
ismét elágazik, jobbra pár kilométer után Pilisszentlászlóra érünk, ahol a falu
szélén lévő Kisrigó vendéglőben megebédelhetünk. Ha egyenesen megyünk tovább,
elhaladunk az erdészház mellett (jobbra); a műút folytatódik egyenesen (akinek van
kedve és térképe, fedezze fel a Pilist), de mi balra kanyarodunk a kék turistajelzésre,
majd körülbelül 300 méter múlva balra a piros jelzésre, és már el is értük a több
futballpályányi Sikárosi rétet. Itt aztán kiheverhetjük a fáradalmakat. Hazafelé
vigyázzunk a lejtős úton, mert nagyon felgyorsulhatunk (50-60 km/óra). Bölcsen válasszunk
sebességet, mert egy alattomos kő, sündisznó, gyalogos vagy munkagép az utunkba kerülhet,
és akaratunk ellenére megtanulunk repülni. Nagy sebességnél fékeink is hatástalanná
válnak! Ha van napszemüvegünk, vegyük fel, mert a szembejövő bogarak nem ismerik a jómodort.
Akinek van autója, és tudja szállítani a kerékpárját, az a dömörkapui parkolóig
feljöhet, és innen kezdheti a túrát. Ha spórolni akarunk az erőnkkel Szentendréig(-től)
HÉV-vel is mehetünk; a bicikliket az arra kijelölt kocsikban lehet szállítani
menetjegy ellenében.
Néhány jó tanács:
Csak jó állapotban lévő géppel induljunk útnak. Enni-innivalót ne felejtsünk el
vinni. Biciklizés közben nagy a vízveszteségünk, igyunk eleget. Vigyünk ásványi sókat
tartalmazó pezsgőtablettát (pl. Plussz Sport), hogy pótoljuk sóveszteségünket.
Legyen nálunk meleg felső, széldzseki (esőkabát), napellenzős sapka vagy kerékpáros
sisak (a szerző is megtapasztalta, milyen jó lett volna egy nem kívánatos landolás után),
szerszámok, pumpa, tartalék belső vagy ragasztókészlet, pénz, igazolványok stb.
Praktikus mindezt az első vagy a hátsó biciklitáskába tenni; a hátizsák alatt
beizzad a hátunk. Még ezer jótanácsunk lenne, de akit bővebben érdekel a téma,
olvassa el Dr. Nagy Sándor Új bicajoskönyvét, a legjobb könyv ebben a témában. Jó
túrázást! Legközelebb evezni megyünk a Dunára.