Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Slota összeesküvés-elmélete

„A magyar külpolitika arra törekszik, hogy kétségbe vonja a határokra vonatkozó nemzetközi garanciákat, továbbá kollektív jogok és autonómia követelésével érje el a végcélt, a magyarlakta területek elszakítását és a történelmi Magyarország visszaállítását” - állította Jan Slota elnökjelölt, a Szlovák Nemzeti Párt vezére a pozsonyi Új Szó jelentése szerint. Az elnökválasztási kampány finisében a magyarellenes kijelentéseiről hírhedtté vált politikus megnevezte a szlovákellenes konspiráció fő szervezőit is. Slota szerint ezekért a célokért dolgozik többek között Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő magyar miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, valamint Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának pozsonyi képviselői. Utóbbi politikus a Hetek kérdésére „pszichiátriai esetnek” nevezte Slota vádjait.


Rudolf Schuster, a Polgári Egyetértés Pártjának elnöke, Mikulas Dzurinda, a Szlovák Demokratikus Koalíció elnöke, kormányfő, Jozef Migas, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Pozsonyban. Schustert szeretnék elnöknek   Fotó: MTI

A hétvégén először járulhatnak Szlovákia polgárai az urnák elé, hogy közvetlenül válasszanak köztársasági elnököt. Megfigyelők szerint ennek a választásnak nem az a lényege, hogy kit szeretnének a polgárok az elnöki székben látni, hanem az, hogy kit nem.
Slota rágalmazásai mellett Szlovákia volt államfőjének, Michal Kovácnak a visszalépése jelentette a kampányfinis másik szenzációját, bár kétséges, hogy Kovác kinek a javára döntött így. Magda Vasaryová egykori színésznő, a Demokrata Párt elnökjelöltje, akinek Havel cseh elnökkel nemrég közös fotója jelent meg egy cseh lapban, sietett leszögezni, hogy Kovác meghátrálásával az ő esélyei javultak Rudolf Schuster kassai főpolgármesterrel szemben. Schuster, a magyarok részvételével kormányzó koalíció közös jelöltje vezeti a népszerűségi listákat, bár az abszolút többséget aligha sikerül megszereznie. „Ha a második fordulóban Vladimír Meciar lesz Schuster ellenfele, akkor nem kétséges a győzelme. No, de nem lesz olyan egyszerű dolga, ha velem kell megmérkőznie” - mondta Vasaryová.
„Pszichiátriai eset”- mondta lapunk kérdésére Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártja alelnöke Jan Slota kijelentéseiről. Az alelnök szerint a szlovákiai magyar közvéleményre különösebben nem hatottak Slota rágalmazásai, hiszen mindenki tudja, hogy Slotától mást nem is lehet várni: „Az elnökjelölt a szlovák választók nemzeti önérzetét akarta felkorbácsolni
a magyarellenes gyűlöletkeltéssel”- mondta Duka Zólyomi Árpád, aki a kampány további eseményeit értékelve úgy vélte, hogy Kovác lemondása szép gesztus volt, csak későn jött: „Nagyobb hatást ért volna el, ha idejében megteszi, vagy ha egyáltalán nem teszi meg ezt a lépést” - érvelt a szlovákiai magyar politikus.
Meciarra mozgalmának hívei szavaznak függetlenül attól, hogy mit mond vagy tesz az egykori miniszterelnök - fejtette ki a Heteknek Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, a szlovák parlament alelnöke. „A jelenlegi kormány stabilitását növelné, ha Schuster nyerné meg a választásokat” - tette hozzá Bugár. Ha a koalíció jelöltjét választják meg, akkor tőle elvárható, hogy nem fogja megvétózni a törvényeket, és segíteni fogja a kormány munkáját és stabilitását. Az a politikai stílus, amelyet Kassán képvisel Schuster, igazolja azt, hogy valóban mindenki köztársasági elnöke lesz. Bugár szerint a választások után csökkenhet a köztársasági elnök és a parlament közötti feszültség.


Nacionalista fóbia Bukarestben is

Saját 1993-as „leleplezését” elevenítette fel címoldalán a román Jurnalul National. A bukaresti lap egy angol titkosszolgálati jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy 1990 szeptemberében Genfben „titkos megállapodás” jött létre Kelet-Európa jövőjéről az egykori Szovjetunió és a Nyugat között. Ebben Moszkva állítólag beleegyezett a térségben a második világháború utáni status quo megváltoztatásába az alábbi feltételekkel:
ä A Cseh Köztársaság a német befolyási övezet része lesz azzal, hogy legkésőbb 2005-ig politikailag is beolvad Németországba.
ä Cserébe Németország kárpótolni fogja Moszkvát kelet-európai befolyásának elvesztése miatt keletkezett veszteségeiért.
ä A felek támogatják Magyarország törekvéseit az első világháború után elveszített területeinek visszaszerzésére.
ä Németország növeli a gazdasági segítségnyújtást Magyarország számára, hogy vonzóbbá tegye a Trianonban elszakított területekkel kapcsolatos módosításokat.
ä Moszkva beleegyezik Jugoszlávia oly módon történő felosztásába, hogy Horvátország és Szlovénia a német befolyási övezet részévé váljon.
ä Cserébe Németország nem avatkozik bele Ukrajnával, illetve a balti államokkal kapcsolatos konfliktusokba.
Az állítólagos dokumentum létezését eddig egyetlen hivatalos forrás sem erősítette meg.