Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
Polgári engedetlenség

Több mint tízezer aláírást gyűjtöttek már Szegeden azon iskolák érdekében, melyeket egy racionálási terv alapján radikálisan átszerveznek, pontosabban megszüntetnek. A népszavazási kezdeményezés precedens értékű: Magyarországon ugyanis eddig még a helyiek információja szerint soha nem fordult elő, hogy szülők ily módon szálltak volna szembe a helyi önkormányzattal iskolabezárás ellen tiltakozva.


A szülők kitartanak

Mint arról lapunkban korábban írtunk, az önkormányzat év elején arról döntött, hogy két iskolát, a Csongor téri Általános Iskolát és Gimnáziumot, valamint a Gutenberg János Általános Iskolát megszüntetik, bár ez utóbbiról még nincs végleges döntés. A két iskola szülői közössége az elmúlt hetekben népszavazást támogató aláírásgyűjtő akcióba kezdett. A szűlők azt szeretnék, hogy Szegeden oktatási-nevelési intézmények átszervezésére, megszüntetésére csak szakmai és gazdasági átvilágítás alapján, az átvilágítás eredményeinek nyilvánosságra hozatalát követően kerüljön sor.
Mészáros József, a Csongor téri Általános Iskola és Gimnázium iskolaszékének tagja, a kezdeményezés egyik motorja szerint nem helyes az önkormányzat oktatási bizottságának azon indoklása, hogy abban a városrészben, ahol az intézmény működik, évente közel száz gyerekkel kevesebbet iskoláznak be, s így az iskolák kihasználatlanok. A Csongor téri iskola teljes telítettségű - szögezi le Mészáros, aki azt az érvelést is helytelennek tartja, hogy azért esett a választás ezekre az iskolára, mert így a többiek be tudják fogadni a gyerekeket, hiszen náluk van még elég hely. Az iskolaszék álláspontja az, hogy a telítettség a szülők és gyermekek elégedettségének, a jó pedagógusi munkának a mutatója. Éppen ezért sérelmezik, hogy a döntést nem előzte meg érdemi vizsgálat, illetve az önkormányzat nem folytatott párbeszédet az érintett diákokkal, szülőkel és pedagógusokkal.
Hegedűs Ágnes, a Gutenberg János Általános Iskola szülői munkaközösségének vezetője a Heteknek elmondta: „a mi igazgatónőnket tavaly novemberben telefonon értesítette az önkormányzat arról, hogy iskolánkat átszervezik. Erre amiatt van szükség, mivel a jezsuita rend visszakapja azt az épületet, amelyben jelenleg a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tartózkodik. A szakközépiskolát új helyre kell költöztetni. A választás a 125 éves múlttal rendelkező, évről-évre növekvő gyereklétszámú Gutenbergre esett, amit az önkormányzat azzal indokolt, hogy közel van a kórházakhoz, és - mint a Csongor téri - teljesen telített.”
A két iskola áprilisban egy hét alatt mintegy 8 ezer aláírást gyűjtött az átszervezések, illetve bezárások ellen. Mészáros Józseftől megtudtuk, hogy nem tudtak mit kezdeni az összegyűjtött aláírásokkal. Felkeresték azokat az ellenzéki pártokat, akik a közgyűlésen az iskolabezárások ellen szavaztak. Az ő támogatásukra indítottak népszavazási kezdeményezést az iskolaügyben, ám a város jegyzője először nem is hitelesítette az aláírásokat. Ekkor fellebeztek a városi bíróságnál, amely elrendelte az aláírások hitelesítését. Ha harminc napon belül a szavazópolgárok tíz százaléka aláírásával tiltakozik az oktatási bizottság döntése ellen, úgy népszavazást lehet kiírni ez ügyben. Ha húsz százalék tiltakozna, ami 27 ezer szavazópolgárt jelent, akkor az önkormányzat köteles népszavazást elrendelni. Az aláírásgyűjtés harmadik napján már több mint 10 ezer aláírás összegyűlt.
Mészáros József elmondta, hogy azt szeretnék elérni, hogy a mindenkori hatalom lássa be, nem tehet azt az állampolgáraival, amit akar. Nem lehet, hogy a kampány idején fűt-fát ígér, és amikor megválasztjuk őket, akkor kiderül: becsapott bennünket. S akiket megválasztottunk, nem képviselik az érdekeinket, és nem veszik figyelembe a véleményünket.
A helyiek egyébként úgy tudják, hogy iskolabezárás kapcsán ez az első eset, hogy népszavazást tartanak. Információk szerint, ha sikerrel jár a tevékenységük, akkor ez más városokban is hasonló folyamatokat indíthat el. Közismert, hogy a jelenlegi iskolahálózatot még a nagyobb gyereklétszámú 70-es években tervezték. Mivel ma már jóval kevesebb az iskoláskorú gyermek, ezért „háromnegyed”, illetve „félházzal” működnek ezek az intézmények szerte az országban. Ezt tudva a Országos Szülői Szervezet elnevezésű civil szövetség - amellyel kapcsolatban állnak a szegedi szülők - a tiszaparti városban történteket mintaértékűnek tartja.