VARGA ÁGNES
Mikortól ember a gyermek

Közelmúltban lépett életbe a büntető törvénykönyv azon módosítása, amely az újszülött megölését az emberölésnél lényegesen enyhébben bünteti: az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvénymódosítás indoklásáról, jogtörténeti hátteréről, a bűncselekmény jellegéről Dr. Fedor Attilával, a Csongrád Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezetőjével beszélgettünk.

- A február 28-ig hatályos Btk. az újszülöttnek az anya által közvetlenül a szülést követően történő megölését is az emberölés kategóriájába sorolta. Mi az oka a jelenlegi privilegizált megítélésnek? Az újszülött nem teljes értékű ember?
- Természetesen nem erről van szó. Az újszülött megölése ugyanolyan emberölés, mint bármely más természetes személy megölése. A módosítás abból indul ki, hogy szülés alatt egy nőnek a pszichikai és fizikai állapota úgy változik, hogy nem képes teljes mértékben az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására a szülési fájdalmak, a szülési folyamatokhoz rendszerint kapcsolódó szorongások miatt. Az 1878-as első magyar büntető törvénykönyv ismerte a gyermekölés tényállását, amelyet az az anya követett el, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülést követően megölte. Lényegében ez a rendelkezés volt hatályos az 1961. évi V. törvény hatályba lépéséig, amely az emberölésnek ezt az enyhébben minősülő esetét nem tartotta fenn. Az emberölés alapesete öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és ez vonatkozott az újszülött megölésére is. A bírói gyakorlat azonban ezután is enyhébben ítélkezett e bűncselekmény esetén.
- Egyetért Ön ezzel a törvénymódosítással?
- Talán, ha rajtam múlott volna, akkor én nem módosítottam volna ezt a részét a büntető törvénykönyvnek, mivel az emberölés megítélése nagyon szubjektív dolog. Mondhatná valaki, hogy, ha egy öregembert ölnek meg, akkor az súlyosabban büntetendő, de azt is, hogy ez az idős ember már közelebb van a halálhoz, tehát nem olyan súlyos cselekedet a megölése. Vagy, ha tudom a haragosomról, hogy ő gyógyíthatatlan, halálos beteg, aki rövidesen úgyis meghal, és megölöm, akkor ezt nem kell annyira megbüntetni. Természetesen nem tehetünk ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, én is csak azért tettem, hogy lássuk, hogy az egész emberölési témában rengeteg a szubjektum.
- Van ország Európában, ahol az alig megszületett torz csecsemő megöléséért bármelyik szülő csupán egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javítómunkával büntetendő, míg egészséges újszülött megölése esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel. A nácizmus is hasonlóan gondolkodott: árja és értéktelenebb faj kontextusban.
- Persze. De emlékezzünk csak az ókori társadalmakra, ahol a családfő joga volt eldönteni, hogy életben kívánja-e hagyni az újszülöttet. Ismeretes a spártai állam gyakorlata is. Még most is vannak a világnak olyan részei, országai, ahol például a leánygyermekeket megölik vagy elhanyagolják. Tehát, mint mondtam, az emberölés megítélése igen szubjektív dolog. Ugyanakkor szeretnék ehhez még valamit hozzáfűzni: a március elsejével hatályba lépett törvény minősített emberölésként határozza meg a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére történő elkövetést. Ezzel a gyermekölési cselekmények súlyosabbnak minősülnek az emberölés alapeseténél, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetők. Ha nem vezették volna be az újszülött megölésének bűntettét a Btk.-ba, akkor az újszülött megöléséért járó büntetés is tíztől tizenöt évig vagy életfogytiglan terjedne, mert hisz az a félórás gyerek is tizennégy éven aluli.
- Az elkövető nők szinte kivétel nélkül titkolják a terhességet és feltehetőleg egyetlen szándékuk van a születendő gyermekükkel: végleg elhallgattatni, még mielőtt életjelet adhatna magáról. Súlyosbító körülménynek számít az előre kiterveltség?
- Van a Legfelsőbb Bíróságnak egy közzétett elvi álláspontja, mely szerint az a körülmény, hogy az elkövetők nem készülnek a gyermekszülésre, nem veszik igénybe az általánosan biztosított orvosi kezelést és ellátást, önmagában nem alapozza meg az ölési cselekmény előre kitervelten elkövetettként való minősítését. A bíróságon a vádlottak nagy része azt mondja, hogy nem gondolkodott rajta, mit fog csinálni a csecsemővel, s ez elég hihető, mivel általánosan tapasztalható az elkövetők primitív élet- és gondolkodásmódja és egészségügyi tájékozatlansága. Kevesen ismerték a fogamzásgátlás módszereit, nem vagy csak időnként védekeztek a fogamzás ellen. Ez nemcsak a leányanya elkövetőkre vonatkozik, hanem a többgyermekes családanyákra is.
- A környezet mennyiben részes a bűncselekményben?
- A primitívség, a nemtörődömség sajnos a környezetre is jellemző. Feltűnő az a közömbösség, ami az elkövetők környezeténél tapasztalható. Általában sem a család, sem a munkahely nem észlel és nem tesz semmit. Behunyják a szemüket és nem törődnek az állapotos nővel, éppen a primitívség miatt. Nehezen képzelhető el, hogy egy terhesség a nő állapotának, mozgásának megváltozása miatt valóban titokban maradjon, azonban a környezet nem reagál.
- Vádolhatók ilyenkor bűnrészességgel?
- Jogilag nem. A bűncselekmény kiderülésekor csodálkozást, megdöbbenést mutatnak: „Ha tudtuk volna… Miért nem mondtad el?”
- Foglalkozik pszichiáter vagy pszichológus az elkövetőkkel, hogy megelőzzék a visszaesést? Létezik valamilyen formája a prevenciónak?
- Nem tudok róla, bár ez nem a büntetőeljárás része. Szerintem a megelőzés szempontjából elég roszszul állunk. A börtönben a nevelőtisztek minden elítélttel beszélgetnek, gondolom, hogy a szükséges felvilágosítást ők is megadják. A büntetőeljárás pedig viszonylag elhúzódó, ez alatt az idő alatt az elkövetőkhöz sok információ eljut a megelőzést illetően.
- Mennyi ilyen jellegű bűncselekmény történik évente hazánkban?
- Erre nem tudok válaszolni. Egyrészt azért nem, mert ennél a bűncselekményfajtánál a látencia elég magas lehet. A sajtóból gyakran halljuk, hogy véletlenül találnak meg csecsemő holttesteket, kukában, itt-ott. És akiket nem találnak meg? Másrészt azért sem tudok statisztikai adatokkal szolgálni, mivel az újszülött megölése eddig az emberölés keretébe tartozott. Van statisztikusunk, aki azt meg tudja mondani, hogy hány emberölés volt a múlt évben, de hogy ebből mennyi volt az újszülött megölése, azt nem tudja. Csongrád-megyében évente két-három eset kerül a bíróság elé.

---

Kitekintés
Az európai országok büntető törvénykönyvei a szülőanyák által újszülöttjeik sérelmére elkövetett ölést általában privilegizált esetként kezelik. A német büntető törvénykönyvön kívül egyetlen országnál sem szerepel a törvényszakaszokban, hogy a privilegizálás csak házasságon kívül született gyermek esetére vonatkozik. A német Btk. úgy fogalmaz, hogy az az anya, aki házasságon kívül született gyermekét a szülés közben, vagy közvetlenül azután megöli, legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Olaszországban a Btk. „becsületbeli motívumból elkövetett gyermekölésről” szól: „bárki is okozza az újszülött halálát, akár a szülés után, akár az alatt, a célból, hogy megőrizze saját becsületét, vagy közeli rokonának becsületét, háromtól tíz évig terjedhető elzárással büntetendő.”
A spanyolok ezt úgy fogalmazták meg: „Az anya, aki szégyenének elrejtése végett újszülött gyermekét megöli, rövidebb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendők az anya szülei, ha az anya szégyenének elrejtése végett követik el ezt a bűntettet.” A büntetés tartama hat hónaptól hat évig terjedhet. A francia büntető törvénykönyv is külön szabályozza az újszülött megölését, bár meglehetősen szigorúan: „Az anya, aki akár tettesként, akár részesként újszülött gyermekét megöli, tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Az angol jog a gyermekölést az élet elleni cselekmények körében tárgyalja és emberölésként rendeli büntetni.
Bulgáriában mindez így szól: „Az anya részéről a szülés idején vagy közvetlenül azután a gyermekén elkövetett emberölés büntetése három évig terjedő szabadságvesztés. A torz újszülött megöléséért, bármelyik szülő követte is el azt, a szülő egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javítómunkával büntetendő. Amennyiben az újszülött megölése gondatlanságból történt, az anya ezért nem büntetendő.” A román, a lengyel, a cseh és a szlovák Btk. privilegizált esetként szabályozza a gyermekölést, amennyiben azt az anya a szülés lefolyásának hatására a szülés okozta lelki zavar állapotában követte el.