Lapértesülések szerint a héten beperelték a Globex igazgatóságának tagjait. A
cég felszámolásával 1999 februárjában megbízott Pátria Consult Kft. egyelőre nem
meghatározott összegű kártérítést követel Vellai Györgyi elnök-igazgatótól és
öt munkatársától. A felszámolóhoz beérkezett hitelezői igény mintegy 4 milliárd
forintra rúg, melyből körülbelül 300 millió a kisbefektetői követelés.
Busch Béla, Vellai Györgyi védője etikai okokra hivatkozva nem nyilatkozott
lapunknak, annyit azonban elárult, hogy az ügy most van abban a fázisban, amikor
„még a szakértők hadakoznak egymással”. Ha ez lezárul - ami persze néhány
hétig is elhúzódhat - , akkor Vajda László védőjével, Bánáti Jánossal együtt
közös nyilatkozatot adnak ki. „Egyelőre azonban azt sem tudni, hogy mivel vádolják
őket” - tette hozzá az ügyvéd, jelezve azért, hogy nem lefutott meccsről van
szó.
Amit a Globexről tudni lehet
Az Érden, két kocsival és egy ingatlannal a rendszerváltáskor alapított Globex
Tervező és Beruházó Kft. pár év alatt milliárdos vagyonra, illetve ezzel
párhuzamosan ennek többszörösét képező tartozásra tett szert. A cég alapítója,
Vajda László filmes szakember volt, ismerői szerint kiváló kommunikációs
képességgel tudta elhitetni magáról, hogy jó kapcsolatai vannak, melynek
köszönhetően később tényleg jó banki, illetve politikai kapcsolatokra tett szert. A
cég 1991-ben alakult részvénytársasággá, majd 1993-ban egy holdingot is
létrehoztak. Az első igazán sikeres ügyletük a Rezidencia értékpapír piacra
dobása volt, amellyel egy csapásra 1,5 milliárd forint folyt be a társaság
kasszájába. Ekkor már segítő jobbját nyújtotta egy kiválóan képzett
közgazdász, a társaság későbbi vezérigazgatója, Vellai Györgyi.
A Globex tudomást szerzett egy - rövid ideig nyitva álló - jogi kiskapuról: a
szövetkezeti üzletrész után járó adókedvezményről. Az ügyleten körülbelül
tízezren mintegy 30 százalékos adókedvezményt, a Globex pedig milliárdos értékben
kárpótlási jegyet nyert. Míg az állam a sebeit nyalogatta, a cég tovább
gyarapodott: megvette a Reform nevű lapot.
1996-ban a Globex ’98 kötvénnyel kápráztatták el a nagyérdeműt, az akkori banki
kamatoknál jóval több: 32, illetve 36 százalékos hozamot ígérve. Egymilliárd
forint értékben jegyezték az értékpapírt. Ekkor már 7 milliárd volt a vagyonuk, de
legalább 40 százalékos mértékben el voltak adósodva, hiszen a kötvények után
fizetni kellett, és a beruházások sem azonnal hoztak bevételt.
A tervek és a kiadások azonban egymást gerjesztve törtek az ég felé: a rózsadombi
volt SZOT-üdülő négycsillagos szállodává alakítása, a Rózsakert
bevásárlóközpont kivitelezése, balatoni építkezések, drága autók,
luxusirodák… Az építőipar nemsokára tapasztalta, hogy a cég késve fizeti a
kivitelezőket, nem valós tőke, hanem bankhitelek tömege áll a beruházások mögött.
Időközben az önkormányzatoktól hozam fejében kezelésbe átvett részvények után
sem fizetett a Globex. A légvárat Sopron polgármestere robbantotta fel.
Szakértők véleménye szerint nagy szerencsével sikerülhetett volna a
„mutatvány”, ha a beruházásokat időben befejezik. Vajda László elnök az RTL
Klubnak adott exkluzív nyilatkozatában azzal magyarázta bukásukat, hogy rossz
politikus mellé ült le egy fogadáson, és utána már jött a vesszőfutás. Ugyanebben
az interjúban azt is megígérte, hogy minden károsult viszszakapja a pénzét.
Vége a gyámkodó állam korszakának
Csepeli György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociálpszichológiai Tanszékének
vezetője törvényszerűnek tartja azt, ami lejátszódott. Szerinte az lett volna a
meglepő, ha ez nem következik be. Úgy látja, a posztkommunista társadalmak
mindegyikében lejátszódtak hasonló jelenségek. A többiekhez képest mi még
aránylag olcsón megúsztuk, hiszen Albániában például polgárháború lett belőle.
„Az ilyen ügyek delegitimizálják a kapitalizmust. Elbizonytalanítják a
kockázatvállalást, ugyanakkor beindítanak egy tanulási folyamatot” - állítja
Csepeli „Gazdálkodj okosan!” típusú játékhoz hasonlítva a folyamatot.
Mint mondta: ez is része a gazdasági szocializációnak, olyasmi, mint a kaliforniai
aranyláz, de ott legalább volt arany. A kapitalizmusban ugyanis nincs garancia, sem
pedig biztonság. „Aki biztonságot akar, menjen vissza a szocializmusba” -
tanácsolja a tanár úr. Az államnak nem feladata, hogy megóvja a kisbefektetőket az
ilyen veszélyektől, ugyanúgy, ahogyan nem él szexuális életet sem az egyén helyett.
Csepeli végül így összegezte fenntartásait: „azt is érdemes megjegyezni, hogy az
államnál felelőtlenebb gazdálkodó nincsen. Hozzá képest a globexesek spórolós
úriemberek.”
Farkas Pétertől, a Befektető Védelmi Alap (BVA) ügyvezető igazgatójától
megtudtuk, hogy körülbelül 600 kisbefektető részéről közel 300 milliós kárigény
jelentkezett. Ebből eddig 260 millió forintot fizettek ki több mint 550 befektetőnek.
A BVA brókercégek által létrehozott nem állami tulajdonú cég, amely az Állami
Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet törvényességi felügyelete alatt áll. A
kisbefektetőkre „specializálódva” maximum egymillió forintig kártalanítják az
igénylőket.
Farkas úr több hasonló volumenű csalással együtt most is abban látja az eset egyik
tanulságát, hogy a befektetőknek minimális tőkepiaci ismereteik vannak, legtöbbször
nem tudják, mit kockáztatnak. „Magyarországon a befektetői kultúrát nagyon
mélyről kell felhozni egy elviselhető szintre”- állítja a szakember. Úgy érzi:
az emberek még nem értették meg, hogy minél nagyobb az ígért hozam, annál nagyobb a
kockázat.
Ez az eset újabb tanulópénz volt a befektetők számára. „Van az emberekben egy vak
bizalom, amely abból indul ki, hogyha én tisztességes vagyok, akkor a másik is az
lesz. Beérett a paternalizmus vetése”- szemléltette véleményét a cég vezetője.
Meggyőződése: az alapismereteket kell valahogyan eljuttatni a befektetőkhöz, hogy az
emberek ráeszméljenek, milyen a pénzvilág.
Az elutasított igények nagy részénél elsősorban jogi kifogások merülnek fel.
Sokaknak azonban még nyugtájuk sincs a befektetett összegről. „Perek tömkelege
folyik ellenünk, mert az emberek azt hiszik, hogy amit befektettek, azt mindenképpen
vissza kell hogy kapják. Ez azonban nem így van, hiszen a befektetők egyéni
felelőssége meghatározó tényező” - tudtuk meg Farkas úrtól. A BVA-nak azokkal
van a legnagyobb „küzdelme”, akiknek a Globex Értékpapír Rt.-nél tűnt el a
kötvényük. Ez esetben ugyanis megvan a kártalanítási jogalap, viszont hiába
számítják a befagyás időpontjának értékét, ha a kötvénynek már legalább fél
éve nincs tényleges értéke.
Farkas Péter szerint a legmegrázóbb különféle emberi sorsokban látni a
Globex-tragédiát, álmok és illúziók szertefoszlását. Volt, aki a műtétjére
félretett pénzét fektette Globex-papírokba. A műtét elmaradt, a pénz elúszott.
Szívszorongató helyzet volt az is, mikor elesett, idős nénik mutattak olyan
szerződéseket, amelyekből egyértelműen kiderült: nem is értik, mit írtak alá.
Politikusok a Globex-ügyről
Herényi Károly (MDF) - A többpárti demokrácia velejárója, amely most
érik be a magyar társadalomban, de nem érint széles társadalmi rétegeket. A
kommunizmusban nem fordulhatott elő, hogy állami garanciát élvező értékpapír megvásárlása
veszélyes legyen. Akik soha nem foglalkoztak ilyesmivel, azok nem igazodnak el a pénzügyi
dzsungelben. Baj, hogy mostanában erős bankellenes hangulat érződik az országban.
Lehet bizalomerősítő intézkedéseket tenni, de alapvetően a befektető felelőssége
a döntő. Az állam felelőssége abban van, hogy lehetőségei szerint informálnia kell
az egyént az esetleges veszélyekről. Ez eddig elmaradt.
Atyánszky György (FKgP) - Az ügy hozzátartozik a hazai vadkapitalizmus első éveihez.
Az emberek naivak voltak és azt hitték, hogy rövid idő alatt megduplázhatják a pénzüket.
Szükséges lett volna egy bizonyos állami kontroll már az előző ciklusban is. A
mostani kormány idején azonban vissza lehet nyerni a bizalmat, ha átvilágítják
azokat a cégeket, ahol fennáll a visszaélés ilyen mértékű veszélye. Mindenképpen
kezelésre szoruló probléma, hiszen fontos a komoly befektetők előtti megítélésünk.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) - Vadkeleten vagyunk. Ugyanaz zajlik, mint hajdan Alaszkában: a
gyors meggazdagodás reményének idején csökken az emberek óvatossága. Az államnak
meg kell próbálnia a visszaéléseket lefülelni. A mostani kormányzat érzékeli az
emberek rossz tapasztalatai miatt kialakult félelmet, és ebből más eseteknél - például
a Kunos-ügy - profitál. Nem szabad elkapkodni a dolgot, mert álmegoldásokkal is súlyos
károkat lehet okozni az átalakuló gazdaságnak.
Interjú Gyimesi Szabolccsal, Sopron polgármesterével
- Hogyan kerültek kapcsolatba a Globex-szel?
- 1997 májusában meghirdettünk egy pályázatot az értékpapírjaink kezelésére,
amely akkor 3,2 milliárd forintot tett ki. A pályázatra nyolc cég jelentkezett, köztük
a Globex is. Először négy, majd kettő maradt versenyben a legkedvezőbb ajánlattal. A
közgyűlés 1997. október 30-án döntött a kérdésben, de a másik cég az utolsó
pillanatban - talán 26-án - visszalépett. Maradt a Globex egy 25 százaléknyi
hozamgaranciával. Erre igyekeztünk megfelelő biztosítékokat keresni, így például a
Globex Deutchland AG. is kezességet vállalt. A szerződés megkötése után derült ki,
hogy a cég igazából csak akkor emelte fel az alaptőkéjét 1 millió márkáról 40
millióra. 1998. februárjában kezdtek jönni az első hírek arról, hogy valami probléma
van a Globex körül, ennek ellenére az első hozamot, ami a megkötött első két hónap
után járt, februárban minden további nélkül kifizette.
- Milyen korlátok közé szorította a szerződés a Globexet?
- Elég széles körű jogosítványokat kapott, amit mai fejjel már őrültségnek
tartok. Minden további nélkül adhatta-vehette a részvényeinket. Egy kikötés volt
csupán, hogy a pénzt egy nevünkre elkülönített alszámlán kell kezelnie a Keller
Rt.-nél, és havonta el kellett számolnia. Saját könyvvizsgálónk pedig arra kapott
megbízást, hogy külön figyelemmel kísérje a Globex tranzakcióit. 1998 áprilisában
kellett volna az első negyedévi hozamot átutalnia, ám valamilyen elszámolási hiányosságra
hivatkozva csak júniusban fizetett. Ekkor már a közgyűlés elé terjesztettünk egy
javaslatot a szerződés felbontásáról. A közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy még
ne bontsuk fel, hanem várjuk meg a második negyedévi fizetést július végén.
- Milyen feltételekhez volt kötve a szerződés felbontása?
- Azonnali felbontás akkor volt lehetséges, ha a megbízott nem teljesítette a
szerződést, rendes felbontás pedig mindkét felet megillette 90 napra. Tehát úgy döntöttünk,
hogy megvárjuk a júliusi fizetést, de addig is megkezdjük az előkészületeket egy
szerződésmódosításra, hogy felbontáskor a 90 nap alatt a Globex ne üríthesse le a
számlákat. Kerestünk egy értékpapírjogban jártas ügyvédi irodát, akik augusztus
végén az Értékpapír Felügyelet hozzájárulásával pillanthattak bele a számlákba,
ám a legnagyobb megdöbbenésünkre egy fia részvényt sem találtak. Ekkor terjesztettünk
elő egy olyan javaslatot a közgyűlés elé, hogy 48 órán belül szüntessük meg a
szerződést a Globex-szel, mert nem teljesített, és szólítsuk fel az azonnali elszámolásra.
Ez már szeptember elején volt, amikor kezdődött a választási kampány. Vellai Györgyi
négy, nem az én politikai csoportosulásomat képviselő frakcióvezetővel megállapodott,
hogy összehívnak egy rendkívüli közgyűlést és visszavonatják az azonnali felmondásra
szóló határozatot.
- Hogyan tudta Önt megkerülni?
- Itt jön a dolog pikantériája, hiszen ezeknek az embereknek az egyike most
alpolgármester. Lényeg az, hogy a közgyűlés visszavonta az azonnali felmondásról szóló
döntést, és tárgyalásos megállapodást kezdeményezett. Ebben a pillanatban a Globex
felmondta a szerződést 90 napra, és november 29-ig bezárólag elszámolást ígért.
Szerencsénkre sikerült további biztosítékokat kierőszakolni az ügyvédeink részéről,
például azt, hogy a Globex vételi jogot engedett a Hotel
Rózsadomb Rt. tulajdonában álló ingatlan 53 százalékára. Ettől persze a másik társtulajdonos,
a Hunguest majdnem gutaütést kapott. Mi május 29-ig élhetünk a vételi joggal, de
szeretnénk úgy kiszállni az üzletből, hogy a pénzünknek legalább egy részét
visszakapjuk.
- Mit szólt ahhoz, amikor kiderült, hogy a Globex-főnökség Németországba távozott?
- Engem ez egyáltalán nem lepett meg, hiszen ők egy nagyon pontosan kidolgozott
forgatókönyv alapján dolgoztak. Ha mi nem kezdjük el piszkálni az ügyet, akkor
lehet, hogy az egészet csöndben le tudják bonyolítani, majd eltűnnek. Itt került lépéshátrányba
a Globex abban az értelemben, hogy nem minden az ő terveik szerint alakult.
- Mekkora esélye van az önkormányzatnak, hogy ezt a 3 milliárdot visszanyerje?
- Azóta az értékpapír-állományunk összege a tőzsdei események miatt lényegesen
kisebb, körülbelül olyan 2,5 milliárd forint. Egy részére esély van, hogy visszakerül.
- Mekkora részére?
- Ez a Hunguesttel folyó tárgyalástól függ. A másik lehetőség a Globex
Deutschland AG. által vállalt kezesség, de hát róluk tudni kell, hogy ugyanaz a társaság,
csak nem magyarok, hanem németek. Gyanúnk szerint ők is teljesen üresek.
- Az önkormányzatot menynyiben érinti kellemetlenül ez a hiány?
- Annyiban, hogy a tervezett hozam - negyedévenkénti 180 millió - azért hiányzik.
Idén egy szűkített költségvetést kellett elfogadnunk. Takarékoskodunk.
- És mi van azokkal az urakkal, akikkel Vellai Györgyi megtalálta a közös nevezőt
az önkormányzaton belül?
- Köszönöm, jól vannak. Egy kivételével önkormányzati képviselők.