PAPP LEVENTE
Hiba volt-e az euró bevezetése

Az euró negyedéves pályafutása sok neves közgazdászt az új valuta eddigi pályájának értékelésére sarkallt. Újra felelevenedtek azok a kampányszövegek, amelyek az euró gyors sikerét, sőt a dollár hanyatlását is előre jelezték. Ma már tudjuk, hogy mindez nem jött be, sőt az 1,17 dolláros árfolyamon induló valuta 1,3 dollárra prognosztizált növekedése helyett mára gyakorlatilag csak egy hajszállal van a dollár fölött (1,06 USD), sőt az sem kizárt, hogy még az 1 dolláros határvonal alá is lecsúszik.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy hiba volt-e az euró bevezetése, hiszen az első néhány nap eufóriáján kívül folyamatosan csalódást okozott a valuta a befektetőknek. A gazdasági szakemberek többsége szerint mégsem volt alapvetően hibás döntés. Az euró gyenge szereplésének két fő oka van. Az egyik, hogy már az indulásnál felülértékelt volt a valuta. A tagországok tőzsdéi már decemberben az 1,1 dolláros árfolyamot javasolták indulásnak, ehelyett 1,19-es árfolyam lett a hivatalosan elfogadott. Az árfolyamot elsősorban presztízs okokból értékelték felül, hiszen az egész monetáris unió elsődleges célja a nemzetközi pénzvilágban az Egyesült Államok, és ezáltal a dollár hegemóniájának megtörése volt. A lanyha szereplés másik oka, hogy az euró indulása pontosan az USA gazdaságának váratlanul nagy, sőt kirobbanó növekedési időszakára esett. A dollár jobban megerősödött, mint az utóbbi években bármikor, ami az euróra kedvezőtlen hatással volt. Az amerikai gazdaság növekedési üteme az idén is 3,5 százalék
körül lesz, ezzel szemben az euró-zóna 11 tagállamának átlagos növekedése 2 százalék körül várható.
Mindenesetre a közgazdászok szerint nem kell eltemetni a közös európai pénzt, legalábbis egyelőre. Az új pénz stabilizálódása elsősorban az Európai Központi Bank konzervatív bankárai és az euró-zóna szociáldemokrata politikusainak párharcától függ.
Az euró megerősödését még a koszovói válság is gátolja, amely egyértelműen kedvezőtlenül hatott a közös pénz árfolyamára. A háború miatt ugyanis a befektetők bizalma átmenetileg megrendült az európai térségben és a rendkívül érzékeny pénzpiac azonnal reagált erre. A tőzsdék érzékenységét és a politika gazdaságra gyakorolt komoly hatását jól jelzi, hogy Milosevics szerb elnök koszovói csapatkivonást ígérő nyilatkozata után az euró azonnal erősödni kezdett. Ez mutatja, hogy nemcsak a kelet-európai gazdaságoknak érdeke a balkáni béke mielőbbi megteremtése, hanem Nyugat-Európának is.