Hetek - III. évfolyam, 18. szám, 1999. május 08

Kisebb tömeg gyűlt össze a Bakáts téren 1899. május 3-a késő délutánján, úgy hat-hét óra tájban. A ferenczvárosi ifjak, idősebb és gazdagabb polgárok a Gutgesell Kisvendéglőben még az este megalapították Magyarország legújabb futballegyletét, az FTC-t.

Az FTC létrejöttére nagy hatást gyakorolt az akkori sztárklub, a BTC. A Torna Club kifejezést is a BTC iránti tiszteletből vették fel, és az FTC alapszabályát szintén a BTC-től koppintották. Mivel a BTC piros-fehér volt, ezért a piros-fehér-zöld helyett csak a fehér-zöld lett a Ferenczváros hivatalos színe.
A IX. kerületi klub első elnöke id. Springer Ferenc lett, akinek szobra ma is fellelhető a Ferencváros Üllői úti stadionjában. Megalakult az öttagú ideiglenes vezetőség is: Malaky János, Békés Gyula, Gabrowitz Kornél, Varsányi Gusztáv és Weisz István irányításával. Az FTC jelmondata a három E betű lett: erkölcs, erő, egyetértés.
A zöld-fehér klub első sporttelepét a Soroksári úton maguk a játékosok építették fel, saját pénzükből. Kezdetben még csak bemutatkozó mérkőzéseket játszottak a pályán; 1900. december 3-án jött létre a labdarúgócsapat.
1901-ben beindult a magyar labdarúgó bajnokság, a ferenczvárosiak segítségével is. Hosszú éveken keresztül csak budapesti csapatok szerepelhettek az I. osztályban. Az első két bajnokságot (ötcsapatos mezőnyben) a BTC nyerte.
A Ferencváros a legelejétől kezdve napjainkig tagja a legfelső magyar bajnokságnak. Az 1903-as évben szerezte első, de nem utolsó bajnoki címét, majd egészen 1929-ig csak két csapat osztozott az aranyérmen: a harcos, lelkes német erőfutballt képviselő FTC, és az anyagilag gazdag, korszerű angolos stílust meghonosító MTK. A kék-fehér csapatnak Robertson és Holmes személyében angol edzői is voltak. Érdekes, hogy 1913-ban az MTK leigazolt egy Owen nevű kiváló brit balösszekötőt.

Az MTK-tól kapott ki a hazai bajnokságban a legnagyobb arányban az FTC: 1924-ben 11-2-re.
A „Fradi” szócska - melyet a tízes években használtak először - a Franzstadt rövidítéséből eredt. Ebből származott a Furor Fradiensis (Fradi-őrjöngés) kifejezés is. Ez a Fradi-taps azt jelentette, hogy a meccs vége felé a szurkolók rátettek még egy lapáttal a buzdításra (magyarán őrjöngtek), ezáltal elősegítve az utolsó nagy rohamot, melyben a zöld-fehér játékosok letámadták ellenfelüket. Ez az egyedi módszer gyakran sikerrel is járt.
Az 1929-es nevezetes év a Fradi számára. Ekkor találták fel a Fradi-szívet, egyben az első szurkolói csoportot is. Havi öt koronáért ugyanis csatlakozni lehetett a B-tribünön ülő rajongókhoz. Cserébe egy jelvényt kaptak, amit a szívük fölött kellett viselni. Együtt utaztak a meccsekre és egységesen szurkoltak. Ebből alakult ki a Fradi-szív fogalma is.
Ebben az évben a Zöld Sasok legyőzték a világ elsőszámú (kétszeres olimpiai és világbajnok) labdarúgó-válogatottját, Uruguayt is. A 3-2-es eredményre az egész világ felkapta a fejét, ám a magyar bajnokság erejét mutatja, hogy az FTC csak a második helyen végzett, a bajnokságot ugyanis története során először az Újpest nyerte. Innentől kezdve már három csapat küzdött az aranyéremért.
1932-ben a magyar labdarúgás történetében egyedülálló módon egy csapat százszázalékos teljesítménnyel nyerte a hazai bajnokságot. Természetesen a Ferencváros nevéhez fűződött e siker, a gólkirály is Fradista volt, Takács II., 42 találattal.
Tragikus módon Magyarország időközben fasizálódott, a politika pedig rátette a kezét a magyar futball életére is. 1941-ben a nyilas korszak egyik kedvenc csapata, a Csepeli WMFC lett a bajnok. Erősen bundagyanús volt, akárcsak az, hogy a frissen visszacsatolt területekről a Nagyváradi AC - vidéki csapatként először - megnyerte a Nemzeti Bajnokság 1944-es kiírását.
A nyilasérában feloszlott a zsidósághoz kapcsolódó két focicsapat, a Hungária (MTK) és a Nemzeti is. Az MTK vezetői felszólították szurkolóikat a Vasas támogatására.
Sajnos ekkor a Ferencvárost nagy népszerűsége miatt eszközként használták fel a zsarnoki rendszer népszerűsítésére. A klub elnöke Jaross Andor - a zsidók deportálásának irányítója - lett, akit később kivégeztek. A IX. kerületben amúgy is sok volt a nyilaspárti, 1939-ben a III. és a XIV. kerület után itt szavaztak a legtöbben a fasisztákra.
A politika legalább annyira beleavatkozott a magyar futballba a világháború után, mint előtte. Még a kedvencek se nagyon változtak, a Csepel továbbra is élvezte az állam bizalmát, habár a Rákosi-éra elsőszámú csapata az Újpest lett, amely a belügyi szervek csapataként tagja lett a legendás Dinamo-családnak (pl: Dinamo Kijev, Dinamo Moszkva, Dinamo Minszk).
Egy 1949-es eset is bizonyítja, hogy mennyire szívén viselte Rákosi Mátyás a futball történéseit. Egy hétfői reggelen ugyanis megkérdezte titkárát, hogy mennyi lett a tegnapi FTC-Vasas mérkőzés eredménye. A titkár mit sem sejtve azt válaszolta, hogy nem tudja, fontosabb ügyekkel volt elfoglalva. Erre Rákosi letolta, mondván: a sport fontos dolog, főleg ha egy jobboldali és egy baloldali csapat találkozik egymással. Az ötvenes évek elején a legalacsonyabb osztályok kivételével is 147 ezer volt az igazolt futballisták száma.
A rendszerellenes Ferencváros utolsó dobásaként a klub ötvenedik évfordulóján megnyerte az NB 1-et (pedig idény közben kis híján kizárták). Először a csapatnév változott meg a nem éppen jól csengő ÉDOSZ-ra, ám miután egy évvel később még mindig második lett a IX. kerületi gárda, folyamatosan megkezdték a keret kifosztását. A Mészáros, Czibor, Deák, Kocsis, Budai II. csatársort különböző helyekre vitték el. Az ÉDOSZ név később Bp. Kinizsire változott. Így hát nem csoda, hogy az ötvenes évek elején a piros-fehér színben tündöklő klub a középmezőnybe süllyedt vissza.
A változást az 1957-es reformok hozták meg, újra Ferencváros néven, és zöld-fehér mezben szerepelt a legnépszerűbb magyar klub.
A zöld-fehér fénykor kezdeteként 1959-ben feltűnt a fiatal Albert Flórián, a későbbi futballcsászár. Első évében a BVSC-nek például négy gólt fejelt, amit aztán több száz követett. Ebben az évben csak hetedik lett a Fradi. A következő idényt egy bírói baki segítségével az Újpest nyerte meg; a Fradi második lett.

Dr. Fenyvesi Máté, aki ma a Ferencváros labdarúgószakosztályának mened-zsere és Albert Flórián, a „császár” nyilatkozik Vitray Tamásnak a 68-as bajnoki cím megnyerése után

A hosszú, sikertelen próbálkozás után a 62/63-as idényre végre összeforrt a zöld-fehér gárda: bajnokságot nyert; ebben az idényben a Fradi bal oldalát olyan világsztárok fémjelezték, mint Albert, Rákosi és Fenyvesi; 11 mérkőzésen pályára lépett a fiatal Varga Zoltán is.
A 64/65-ös idényben ért be a nemzetközi siker. A Ferencváros ugyanis elhódította az UEFA-kupa jogelődjének számító VVK-t.
A Fradi a ZJS Brno, a Wiener SC, az Athletic Bilbao és a Manchester United testén keresztül jutott be a Torinói fináléba, ahol a hazai Juventust Fenyvesi fejes góljával győzték le 1-0-ra. Magyar csapat előtte se, azóta se tudta elhódítani a három legnevesebb kupa egyikét.
Hasonlóan egyedülálló módon Albert Flórián 1967-ben megkapta a France Football által felajánlott Aranylabdát is.
1967-ben és 68-ban ismét bajnok lett a Fradi. Utána azonban hétszer egymás után az Újpesti Dózsa diadalmaskodott. Időközben kiöregedett egy generáció, Varga Zoltán pedig disszidált. Ezt az időszakot csak az ezüstérmek jellemezték. Albert 537 mérkőzés után 75-ben visszavonult, egy évvel az újabb bajnoki cím előtt.
1973-ban bemutatkozott Nyilasi Tibor is. Az ő vezényletével 75-ben a KEK-döntőbe jutnak a Zöld Sasok, ahol a szovjet Dinamo Kijev állja útjukat, 0-3.
Aztán szép lassan elérkezett az ínség ideje. Az 1980/81-es aranyérem után tizenegy évig nem volt képes bajnoki címet szerezni a Fradi. Ebben a szezonban Nyilasi Tibor, Európa második leggólerősebb csatáraként, Adidas Ezüstcipőt is kapott. 1983-ban az Austria Wienhez igazolt. Az FTC színeiben 220 gólt lőtt, amivel Albert mögött a klub második leggólerősebb játékosa lett.
A 80-as években a Fradi, akárcsak a magyar labdarúgás, hatalmasat zuhant. Nyilasi, Ebedli, Szokolai helyett Fischert, Pintért, Dzurják Csöpit láthatta a megcsappant közönség. A 84/85-ös szezonban politikai beavatkozás nélkül is majdnem kiesett az első osztályból a Ferencváros, osztályzót kellett játszania.
A 90-es évekre a hullámzó teljesítmény és a botrányok voltak a jellemzőek. Az évtized elején, miután az edzőként visszatért Nyilasi Tibor átrendezte a zöld-fehér gárdát, ismét feltűntek tehetségesebb fiatalok, mint Lipcsei Péter, Wukovics László, ifj. Albert Flórián. Ez a fiatal csapat képes volt egy bajnoki címre, ám a nemzetközi kupákban súlyos vereségeket szenvedtek.
Nyilasi a sikertelenség miatt lemondott, Novák Dezső követte a kispadon, aki néha-néha felvillantott valamit a hajdani sikerekből. Irányítása alatt újabb tehetségesnek vélt nemzedék kapott lehetőséget. A Lisztes Krisztiánokra, Vincze Ottókra, Zavadszky
Gáborokra épült csapat bejutott a Bajnokok Ligája csoportmérkőzéseibe, végrehajtva néhány bravúros tettet (például: Anderlecht-FTC 0-1, Grass-
hoppers-FTC 0-3, FTC-Real Madrid 1-1). A nézőszám megnőtt, főleg, hogy a Fradi bajnoki címet nyert két ízben is. A szurkolók azonban egy idő után kikezdték Novákot, így az sikerei ellenére kénytelen volt lemondani.
Ezután érkezett Varga Zoltán, aki újra kicsalogatta a nézőket az Üllői úti stadionba: az FTC legyőzte hazai pályán 3-2-re az akkor a világ egyik legjobb csapatának számító Newcastle Unitedet. Ám ezúttal a vezetőség fúrta ki az edzőt, így Varga csak egy évet kapott.
Ismét visszatért Nyilasi, akinek vezetése alatt ezúttal az unalmas játék miatt hihetetlen alacsonyra esett viszsza a meccsre járó Fradi-szurkolók száma. Másfél év után Nyilasinak is távoznia kellett.
Azóta elnökváltás is történt a klubnál: a népszerűtlen dr. Szívós István helyett az FKgP elnöke, dr. Torgyán József került a száz éves egyesület élére, komoly célokkal.
Első lépéseként a horvát Marijan Vlakot, az FTC történetének első külföldi edzőjét szerződtette a klubhoz. Emellett biztató, hogy újabb tehetségek tűntek fel a klubnál: Szabics Imre, Lendvai Miklós, Mátyus János előtt fényes jövő állhat. Az egyesület vezetői komolyan gondolják, hogy rövid időn belül, egy mégjobban megerősített kerettel újra feltámadhat a legendás Ferencváros.
A 100 éves évforduló alkalmából az FTC elnöksége tervbe vett egy augusztusban sorra kerülő Ferencváros-AC Milan centenáriumi mérkőzést is.

Somló Ferenc:
Az FTC-hez
(részlet)

Magyar hazánk pezsgő szívében
Üdv néked, ó dicső csapat!
Üdv néked egy nemzet nevében
Amely a harci út alatt
Szorongva leste minden lépted
A messze Nyugat színterén
Egy nemzet szíve dobbant érted
Egy nép vetett beléd reményt.

(...)

És dicső küzdelmetek látta
a messze ködös Anglia
És erőtöket megcsodálta
mert meg kellett csodálnia.
Magyar fiúk! Hős zöld-fehérek
egy egész nemzet vesz körül
hálával és Árpád nemzetének
minden fia újong-örül.

Hogy megtudhatta - hála égnek
munkátok révén a világ,
hogy él e nemzet, nem törik meg
a százados tragédiák...
Hogy van jövője a magyarnak
habár a múltja mostoha,
hogy, melynek ily fiai vannak,
a nemzet nem hal meg soha!
(1912)