Túl a hatezredik bevetésen: a Jugoszlávia elleni légitámadások a hét
legfontosabb ipari állam és Oroszország külügyminisztereinek bonni találkozóján
elért elvi megállapodás után sem szünetelnek. Az egyelőre csupán papíron létező
béketerv legkényesebb pontja a menekültek visszatérését biztosító nemzetközi erő
összetétele: a CNN hírtelevízió értesülései szerint Belgrád legfeljebb 30
százalékos NATO-részvételt tartana elfogadhatónak, a 30 százalékban orosz és 40
százalékban semleges országokból érkező katonaság mellett. Robin Cook brit
külügyminiszter azonban ragaszkodna ahhoz, hogy a haderő „foga elég éles legyen”
- és ezt véleménye szerint csak a NATO lenne képes biztosítani. A katonai
zsargonban máris „KFOR”-ként emlegetett szárazföldi hadsereg bevetéséhez a
G-8-ak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulását is meg kívánják nyerni.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Clinton elnök felkereste a Németországban állomásozó amerikai csapatokat. Bonni
látogatásának fő célja a Frankfurter Rundschau szerint az volt, hogy „kitapintsa a
bizonytalankodó partner pulzusát ” Fotó: MTI
A diplomáciai egyezséggel egy időben a Reuters azt jelentette, hogy legalább három
rakéta csapódott be Újvidék Heréskert nevű lakónegyedének körzetében. Caslav
Popovic polgármester szerint sok a sebesült, mert az egyik rakéta lakott helyet talált
el. Szemtanúk szerint a rakéta a városközponttól mintegy két és fél kilométerre
északnyugatra lévő negyedben, egy parkolóban csapódott be. A „találat” helyén
- egy iskola és két lakóépület szomszédságában - hatalmas kráter tátong. A
NATO-bomba nyilván célt tévesztett: a lakónegyed szélén álló laktanyát eddig már
háromszor támadták a szövetség gépei.
Jovanovics jugoszláv külügyminiszter szerint a hetedik hete tartó légitámadások
nagyobb károkat okoztak már eddig is az országnak, mint a II. világháború. A civil
lakosság fokozottan érzékeli a háború terheit, miután a NATO új típusú
grafitbombái Szerbia nagy részén tartós áramkimaradásokat okoztak. Belgrádi
jelentések szerint az áramszolgáltatásra mért csapások miatt 111 koraszülött
került életveszélyes állapotba. A szükséghelyzetben használt áramfejlesztők csak
néhány órára biztosították az életmentő készülékek működését - idézte
Slobodanka Ilicset, az egyik kórház újszülöttosztályának vezetőjét a Tanjug
hírügynökség. A koraszülöttek esetében, akik csak két kilogrammos vagy még kisebb
súllyal jöttek világra, kifejezetten energiaigényes készülékeket kell folyamatosan
működtetni. Ilics osztályán például kilenc koraszülöttet mesterségesen
lélegeztetnek. A hőmérséklet vagy a levegő nedvességtartalmának szabályozása
szintén sok áramot igényel. Egy újabb áramkimaradás „végzetes
következményekkel” járt volna - tette hozzá Ilics. Veszteség érte az amerikai
hadsereget is. Még mielőtt bevetésre kerültek volna az Albániába vezényelt Apache
helikopterek, a huszonnégy harci egységből kettő megsemmisült. A második Apache is
gyakorlatozás közben zuhant le Tiranától mintegy 75 kilométerre északnyugatra.
Mindkét pilóta életét vesztette - ők hivatalosan a balkáni háború első amerikai
áldozatai.
Wesley Clark tábornok. Látótávolságban a háború vége?
1. Csökkentett haderő
Utat nyit Koszovó felé, hogy élelemmel láthassák el a menekülteket.
Felkészülési idő: 2-3 hét • Szükséges létszám: 10 000 fő
Költség: 5 milliárd dollár
Lehetséges amerikai áldozatok száma: 500 alatt
2. Nagyobb haderő
A NATO-csapatok bevonulnak Koszovóba, hogy biztonságos jelenlétet biztosítsanak az
albánok számára.
Felkészülési idő: egy hónap • Szükséges létszám: 30 000 fő
Költség: 5-10 milliárd dollár között
Lehetséges amerikai áldozatok száma: 500 és 2000 között
3. Koszovó elfoglalása
Szárazföldi háború Koszovó elfoglalására és Jugoszlávia katonai és félkatonai
erőinek kiűzésére.
Felkészülési idő: 3 hónap • Szükséges létszám: 50-100 000 fő
Költség: 5-10 milliárd dollár
Lehetséges amerikai áldozatok száma: 500 és 2000 között
4. Jugoszlávia elfoglalása
Jugoszlávia teljes katonai erejének elpusztítása, és az egész ország elfoglalása.
Felkészülési idő: 4-6 hónap
Szükséges létszám: körülbelül 200 000 fő
Költség: 25 milliárd dollár
Lehetséges amerikai áldozatok száma: 5000-10 000 között