SZLAZSÁNSZKY FERENC
Ki, kit, hogyan és mikor

Egyetlen adat, név, gazdasági összefüggés sincs a Fidesz-vezetőkkel és családtagjaikkal kapcsolatban abban az anyagban, amelyet a miniszterelnök átadott - állította lapunknak Keleti György szocialista képviselő, a „megfigyelési bizottság” alelnöke. Mint emlékezetes, Orbán Viktor tavaly augusztusban úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Horn-kormány ideje alatt, 1997-ben közpénzen törvénytelen adatgyűjtés folyt Fidesz-vezetőkkel és családjaikkal szemben. Ellenzéki politikusok szerint az a tény, hogy a súlyos vádak igazolására hivatott dokumentumokra nyolc hónapot kellett várni, és a többek szerint „silány” anyagot Orbán több évre titkosíttatta, azt bizonyítja: az egész „megfigyelési ügy” csak a Fidesz gazdasági tevékenységét érintő vizsgálatok elkendőzésére szolgál.

Schmuk Andor a miniszterelnök irodájában     Fotó: V. Sz.

Tavaly augusztusban Simicska Lajos és Gansperger Gyula mellett Joszip Tot és Kaya Ibrahim neve vezette a honi ismertségi listákat. Az említett urak ugyanis kulcsszerepet játszottak a jelentős köztartozásokat maguk után hagyó Fidesz-cégek fantomizálásában - legalábbis papíron. Miután a sajtó kutakodása nyomán világossá vált, hogy a közokiratokban szereplő Tot és Kaya szintén fantom, a frissen kinevezett Simicska APEH-elnök széke erőteljes remegésbe kezdett. Ebben a vészterhes időszakban állt elő Orbán Viktor a „megfigyelési botránnyal”.
„Olyan dokumentumok jutottak a kormány birtokába, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy egy jól felépített rágalomhadjárattal van dolgunk. Ennek a rágalomhadjáratnak alapját még az előző kormány idején 1997-ben elvégzett titkos, törvénysértő adatgyűjtés alapján igyekeztek felépíteni, és nyilvánvaló a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint, hogy velünk szemben még a parlamenti választási kampányban szerették volna felhasználni” - mondta Orbán tavaly augusztus 25-én. Az állítólagosan megfigyelt személyek között szerepelt Kövér László, Szájer József, Deutsch Tamás és családtagjaik.
Az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottság előtt szerette volna tisztázni a vádakat, de Orbán - noha ez állampolgári kötelessége - nem ment el a meghallgatásra. Ehelyett ad hoc parlamenti bizottságot hoztak létre az ügy kivizsgálására Kosztolányi Dénes fiataldemokrata képviselő vezetésével. E bizottság előtt tárta fel Orbán a szerinte bizonyító erejű dokumentumokat a múlt pénteken. A közvélemény azonban nem ismerhette meg ezeket, mert a miniszterelnök több évre titkosíttatta az irathalmazt.
Orbán Viktor az ellenzék „unszolására” annyit elárult a parlamentben hétfőn, hogy az MSZP-hez közel álló Xénia Láz Egyesület egyik vezetője felkért egy állami szolgálatban álló tisztet, gyűjtsön Pokorni Zoltán családi és magánéletére vonatkozó kompromittáló adatokat.
A lapunknak nyilatkozó Keleti György viszont elmondta: az Orbán által idézett dokumentumban pontosan az szerepel, hogy a nevezett tisztet arra kérték, derítse ki, mi állt Pokorni - a Xénia-mozgalommal kapcsolatos - parlamenti interpellációinak hátterében. Nem elhanyagolható momentum az sem, hogy a tiszt nem vállalta el a megbízást. „Orbán Viktor miniszterelnök vagy hazudik, vagy készítenek most még egy vallomást egy tiszttel, aki azt fogja mondani, amit Orbán Viktor mondott” - nyilatkozta lapunknak Keleti.
Tény, hogy Orbán Viktor tavaly augusztus 25-én azt mondta, kezében vannak a bizonyítékok, az előbb említett tiszt vallomását viszont mindössze negyed órával az ad hoc bizottság pénteki ülése előtt készítették.
„Vérszegény ez az anyag, azért kellett titkosítani, nehogy a közvélemény megtudja, hogy egy nagy blöff volt ez az egész tavaly nyáron” - summázta véleményét Kovács László, a Szocialista Párt elnöke egy keddi tévéműsorban.
Latorcai János fiataldemokrata képviselő az ellenzék véleményére mindössze annyiban reagált a parlament keddi plenáris ülésén, hogy szóvá tette: a szocialista Vancsik Zoltán túllépte az ötperces megszólalási időt. Turi-Kovács Béla (FKgP) pedig azt kifogásolta, hogy a házelnök nem utasította rendre az MSZP-s képviselőt a „hazudik” szó Orbánnal kapcsolatos használata miatt.
Schmuck Andor, a Xénia Láz Egyesület egyik volt vezetője kedden levelet adott át a miniszterelnök titkárságán, amelyben azt kéri, hogy Orbán Viktor személyesen fogadja és tájékoztassa az egyesületet érintő kijelentéséről. Schmuck határozottan cáfolta, hogy ő vagy az egyesület bármely vezetője megfigyelésekről tárgyalt vagy azokra megbízást adott volna.
Keleti szerint a miniszterelnök erkölcsi szempontból nehéz helyzetbe került, ugyanis a parlamentben megvádolt valakit, de állításait semmi nem bizonyítja.
„Egy miniszterelnöknek - háta mögött az apparátussal - nem szabadna egy állampolgárt lehetetlenné tenni a vádaskodásával” - mondta Keleti. A szóban forgó személy - Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület egykori vezetője - egyébként soha nem volt a szocialista párt tagja.
Egy szocialista képviselő - a magnetofonok kikapcsoltatása után - néhány újságírónak azt mondta a parlament folyosóján, hogy a megfigyelésre nincs bizonyíték az Orbán által benyújtott iratok között, ugyanakkor az előző ciklus titkosszolgálatai által elkövetett pénzügyi visszaélésekről van.
Ez alapján mégis logikusnak látszana, hogy a kormány nyilvánosságra hozza a dokumentumokat. Elemzők szerint ezt azért nem teszi, mert nem áll érdekében megbolygatni a titkosszolgálatok jól felkészített apparátusát. Az átlagpolgár nemigen tud eligazodni ilyen szövevényes ügyekben, az azonban tény, hogy az elmúlt héten rendezett Kövér-Nikolits találkozó (a jelenlegi és az előző kormány titkosszolgálat vitafóruma) felhőtlen, már-már baráti légkörben zajlott a Közgazdasági Egyetemen.
A megfigyelési ügyben tavaly novemberben egyébként az S-Komplex Részvénytársaságot is megvádolták. A TV2 egyik műsorában a Fidesz-politikusok megfigyelése mellett azzal is megrágalmazták az Rt.-t, hogy az az izraeli titkosszolgálat fedőcége. Nagy Lajos, a társaság elnöke rágalmazás és több millió dolláros üzleti veszteség okozása miatt beperelte a TV2-t.
Nagy a Hetek kérdésére elmondta, hogy tavaly november óta semmi nem történt az ügyben, azt leszámítva, hogy a kereset benyújtása után átfogó APEH-ellenőrzést hajtottak végre cégénél - szabálytalanságra nem derült fény. Nagy informális úton úgy értesült, hogy a bíróság célszerűnek látja megvárni az ügy politikai végkifejletét, s csak azután elindítani a jogi eljárást az S-Komplex Rt. rágalmazási ügyében.
A parlament megfigyelési bizottságát semmilyen határidő nem köti, addig vizsgálódik az ügyben, ameddig akar, a végső döntést többségi szavazással hozza majd meg. Mivel a tizenkét tag hat ellenzéki képviselője közé a MIÉP parlamenterei is beszámíttatnak, Keleti szerint nem kétséges a szavazás kimenetele: „mivel a MIÉP eddig minden egyes alkalommal a kormánykoalícióval szavazott, a tényleges ellenzék a közvélemény számára fog bizonyítani” - mondta Keleti György.