Hetek - III. évfolyam, 18. szám, 1999. május 08

Újabb adótábla-javaslattal állt elő a héten a Pénzügyminisztérium. A módosítás főleg a személyi jövedelemadó-sávok terén hoz újat. Maradt ugyan a kétkulcsos terv, de a sávok lényegesen változtak: a korábbi elképzelés szerint a magasabb kulcs 2,5, illetve 3 millió forintnál lépett volna be, az újabb variáns szerint azonban ez már 1,1 és 1,4 millió forint között érvényesülne. Maradt viszont a kedvezmények megvonása, illetve az új adónemek bevezetésének terve.

A munkaanyag négyféle tervet tartalmaz. Marad a 25 százalékos alsó határ - egy esetben 26 százalék -, a felső kulcs pedig 38-44 százalék lenne. A korábbi elképzeléshez képest drasztikusan, mintegy felére csökkenne a magasabbik kulcs alsó határa. A jelenlegi 40 százalékoshoz képest azonban ez csak 100-400 forintos előnyt jelent. A elképzelés szerint az adóteher havi bruttó 80 ezer forintos jövedelem esetében 5 százalékkal csökkenne, az alacsonyabb fizetésből élők esetében pedig 5 százalékkal emelkedne (az adójóváírás korrigálhat). Ez utóbbi kategóriába tartoznak a vidéken, főleg falun élők, a pályakezdők és a gyermektelen alkalmazottak jelentős része.
Az adójóváírás 17 százalék és 20 százalék között lenne. Az igénybevétel továbbra is kitételhez van kötve: az eddigi egymillió forintos jövedelemhatár az újabb terv szerint a négy szja-sáv közül kettőben 1 millió 200 ezer forint.
Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunknak elmondta, hogy az MSZP nem támogatja a kormány adóreform-tervezetét (mindeddig nem kaptak a dokumentumból, a sajtóból értesültek a kormány terveiről). A frakció sem az szja-sávok megváltoztatását, sem a magasabb kulcs alsó küszöbének felemelését nem fogadja el. Ezért őszig, az adótörvény parlamenti tárgyalásáig az MSZP módosító indítványt dolgoz ki. A frakcióvezető-helyettes szerint azért nem fogadható el az elképzelés, mert az folytatja az idén elkezdett gyakorlatot: növeli az alacsony jövedelműek adóterheit, és csökkenti a magasabb keresetűekét. A „D” tábla ugyan ezt kiküszöbölné, de valójában nem korrigálná a különbséget.
Burány szerint nem szükséges a 20-30-40 százalékos sávok változtatása, hanem ezeket meghagyva inkább a sávhatárokat lenne célszerű módosítani. Emellett főleg az alsó sávban növelnék az adójóváírás mértékét. A volt kormánypárt szerint a gyermekkedvezmény nem érte el a célját, mert az alacsonyabb jövedelműek közül sokan nem tudják igénybe venni. Ezért inkább a családi pót-lékot kellett volna emelni a gyermekkedvezmény helyett, hiszen ennek értéke évről évre csökken.
Mádi László, a parlament Költségvetési Bizottságának fideszes alelnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tervezet nem végleges, a kormánynak még nincs kialakult álláspontja. A Fidesz-frakció még nem foglalt állást a négyfajta szja-táblával kapcsolatban. De - mint Mádi kiemelte - a frakció nem fog olyan javaslatot támogatni, amely valamelyik rétegnél adóteher-növekedést eredményezne, viszont a tervezésnél figyelembe kell venni a bevételi oldal teljesülését is. A Fidesz támogatja a gyermekek után járó kedvezmény 25 százalékos felemelését és az adókedvezmények megszüntetését. Mádi szerint azonban az új adók bevezetését és a kedvezmények eltörlését öszszetetten kell vizsgálni. Ha a biztosítási adókedvezményt a biztosítási adó bevezetésével párhuzamosan törölnék el, az negatívan hatna a szféra működésére. Ugyanez igaz a nyugdíjpénztárakra is.
A Fidesz-frakció a kamatadó bevezetését elfogadhatónak tartja, ha azt reálkamatra vetítik ki. A földadóval kapcsolatban vannak aggályok, egyrészt az adózók teherviselése, másrészt bevezetésének időpontja kérdéses - mondta Mádi. Azzal, hogy az áfa felső kulcsát 20 százalékra csökkentenék, és ugyanakkor a 12 százalékos kedvezményes kulcsot 14 százalékra emelnék fel, a külföldi tulajdonú vállalatokat juttatnák előnyösebb helyzetbe, hiszen az importon belül a magasabb kulcs a gyakoribb. Viszont a kedvezményes, 12 százalékos kulcs felemelése - amely főként az élelmiszereket terheli - a hazai élelmiszeripari termelőket hozná hátrányos helyzetbe.