Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Pszichológiai trükk vagy valós haditerv

A Pentagonban több kulcsember javasolja Jugoszlávia teljes körű invázióját, amelynek során a NATO elfoglalná Belgrádot, megbuktatná Szlobodan Milosevics elnököt, kormányának vezetőit pedig a hágai nemzetközi bíróság elé állítaná - javasolják a Pentagon egyes befolyásos tervezői a The Guardian című brit lap értesülése szerint.

Az invázió Magyarország területéről indulna, a NATO-tankok így a sík vajdasági terepen tudnának felvonulni. A terv, amelyről az amerikai kormány egy magas rangú illetékese adott tájékoztatást, a brit lap értékelése szerint a legszélsőségesebb megoldás, amelyet eddig a szárazföldi erők bevetéséről a katonai tervezők felvázoltak.
A Pentagon héjái szerint a magyarországi változat az egyetlen lehetőség, hogy elkerüljék a „bagdadi forgatókönyvet”, vagyis azt, hogy Szaddám Huszein iraki vezetőhöz hasonlóan Szlobodan Milosevics is hatalmon maradjon a válság lezárása után. Ellentmondásossága ellenére a felvetést a hírek szerint Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is támogatta.
Az angol vezetés egy tisztje megerősítette, hogy a tervet Angliával is megvitatták, ugyanakkor hozzátette: „Úgy gondoljuk, hogy (Milosevics) meg fog hátrálni, mielőtt bármilyen szárazföldi hadművelet szükségessé válna.”
A NATO-szövetségesek egyelőre egyetértettek abban, hogy bár növelik a Szlobodan Milosevicsre gyakorolt nyomást, semmiféle olyan fenyegetéssel nem állnak elő, amelyet a szövetség nem kész végrehajtani.
Egy ilyen invázióhoz elengedhetetlen lenne Budapest támogatása - emlékeztet a The Guardian. Bár Csehország és Szlovákia is beleegyezett abba, hogy a NATO csapatai számára logisztikai segítséget nyújtsanak, a terv megvalósítása részükről is heves reakciókat váltana ki, ugyanis a szárazföldi csapatoknak e két ország területén kellene áthaladniuk ahhoz, hogy Németországból Magyarországra jussanak.
A brit lap úgy véli: a Magyarországról indítandó szárazföldi támadás felbőszítené Oroszországot is, amely már azzal fenyegetőzött, hogy Koszovó megszállása esetén katonai támogatást nyújt Szerbiának. A Varsói Szerződés egykori tagállama területének felhasználása egy szláv állam megtámadására igazolná Oroszországnak a NATO kiterjesztésével kapcsolatos legrosszabb félelmeit.
A Pentagon által felvázolt terv szerint a NATO németországi páncélos erőit meg kellene erősíteni a harmadik amerikai gépesített lövészhadosztállyal, amelyek egy hónap múlva már bevetésre készen állhatnának Magyarországon. Az északi amerikai támadással egyidőben kerülne sor délen a francia és angol páncélozott csapatok támadására is. Az amerikai tengerészet kétéltű felderítő járművei támogatnák a déli támadást.
A Pentagon tervezői hangsúlyozzák, hogy a kétfrontos háború a szerb erők megosztása érdekében szükséges. Az akcióban más NATO-erők is részt vennének. Kanadai tisztviselők jelezték, hogy készek egy 3-5 ezer fős csapat, a dánok pedig „egy vagy több zászlóalj” felállítására is hajlandóak lennének. A német részvétel továbbra is kérdéses marad, annak ellenére, hogy Bonn aktívan részt vesz a légitámadásokban, a szerbeknek ugyanis keserű emlékeik fűződnek a második világháború idején lezajlott Wehrmacht-invázióhoz.
A Magyarország-opciónak a Pentagon katonai vezetői részéről történő hivatalos elismerése még várat magára, de a terv komoly katonai támogatottságot élvez, mivel Koszovónak az albán hegyekből, illetve a macedón földutakról történő inváziója komoly nehézséget jelentene.


„Szárazföldi akció megindítása Jugoszlávia ellen nem szerepel a NATO napirendjén” - szögezte le a Magyar Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szavai szerint egy katonai akció esetén semmi sem zárható ki, de a szárazföldi beavatkozás valószínűsége rendkívül alacsony. Jelezte: a washingtoni csúcson fel sem vetődött, hogy ilyen akció Magyarország területéről indulhatna. „A légicsapások eredményre fognak vezetni” - fejezte ki meggyőződését Orbán Viktor, aki szerint szárazföldi alakulatok bevetése nélkül is sikerül majd megvédeni a koszovói albánokat, helyreállítani az emberi jogokat, illetve megakadályozni a konfliktus továbbterjedését.