Vissza a tartalomjegyzékhez

HECHS LÁSZLÓ JERUZSÁLEM
Amerikai győzelem Gázában

Az izraeli választások utánra halasztotta a döntését a Palesztin Központi Tanács 124 tagú testülete a palesztin állam kikiáltásáról. Jasszer Arafat nyitó beszédében megerősítette a palesztin nép jogát az önrendelkezésre, ugyanakkor kifejtette, hogy bölcsebb dolog, ha a palesztinok a mostani időpontban megtartóztatják magukat. „Nagyon érzékeny időszakát éljük történelmünknek, amelyben nem követhetünk el hibát. Nincs szükség arra, hogy kinyilvánítsuk ezt az államot, mert jelenleg is gyakoroljuk államiságunkat nap mint nap” - jelentette ki a palesztin vezető.


Szali Zaanun, a PFSZ Központi Tanácsának elnöke Jasszer Arafattal. Hosszabbítást kértek     Fotó: MTI

Nabil Saat, a hatóság tervezési és nemzetközi együttműködési minisztere cáfolta, hogy a döntésben bármiféle szerepe lett volna az esetleges izraeli válaszlépéseknek. A kormány nevében ugyanis Benjamin Netanjahu és Ariel Saron egyértelműen tudtára adta Arafatéknak, az amerikai kormányzatnak és az Európai Unió vezetésének is, hogy a palesztin államiság egyoldalú kikiáltása súlyos és hasonlóan egyoldalú lépésre kényszerítené az izraeli kormányt. Saron - római látogatásakor - a még izraeli birtokban lévő területek azonnali annektálását helyezte kilátásba.
A nemzetközi közösség, az Európai Unió, Jordánia, Egyiptom, Oroszország és Kína is óva intették Arafatékat az állam kikiáltásától. Az ülést megelőző napon látott napvilágot Clinton amerikai elnök levele Arafathoz, amelyben határozottan sürgette a palesztinokat, hogy tartózkodjanak a palesztin állam egyoldalú kikiáltásától.
A levél szerint az alap a „területeket-békéért”-elv marad, ám a palesztinok „joga, hogy szabad népként éljenek földjükön”, szintén megerősítést nyert, továbbá kimondja: a végső státust a feleknek egy éven belül rendezniük kell.
Arafat rendkívül pozitívan értékelte Clinton levelét, amelyet a palesztin jogok megerősítéseként és az izraeli politika bírálataként értelmezett. Ugyanakkor Clinton nem volt hajlandó arra, hogy a jövőbeli palesztin államot előre elismerje, és így - a palesztinok határozott kérése ellenére - sem volt hajlandó bevenni a szövegbe az önrendelkezés fogalmát.
Netanjahu igyekezett a Clinton-levél jelentőségét tompítani. Kijelentette, hogy nem tartalmaz semmi új elemet, s úgy értékelte, hogy az amerikai adminisztráció „létrát állított Arafatnak, hogy lemászhasson arról a magas fáról, ahová a saját felelőtlen ígéretei miatt kapaszkodott fel”. Az ellenzék természetesen azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy Izraelt elszigeteli a világtól, Európától és egyetlen szövetségesétől, az Egyesült Államoktól.
A Palesztin Központi Tanácsra kétoldalról nehezedett nyomás: izraeli és nemzetközi részről, hogy ne kiáltsa ki az államot, palesztin részről pedig - különösen a Hamasz, amelynek szellemi vezetője, Ahmed Jaszin sejk tiszteletbeli meghívottként részt vett az ülésen - azt próbálták elérni, hogy a tanács nyilvánítsa ki a független államot, és mondja fel az oslói szerződéseket. A tanács úgy oldotta meg a gordiuszi csomót, hogy érintetlenül hagyta. Nem hozott semmiféle határozatot. Nem kiáltotta ki az államot, de nem is halasztotta el annak kikiáltását. A tanács az izraeli választások után ismét megvitatja a kérdést. Valószínűsíthető, hogy a palesztin állam kikiáltására egy éven belül, azaz 2000. május 4-e előtt nem kerül sor, bár egyes hírek szerint Arafat szeretné a jövő tavaszra tervezett pápalátogatásra időzíteni a deklarációt.
Noha mind Arafat, mind pedig Netanjahu a maga sikerének könyveli el a helyzetet, az igazi győztes mégis az amerikai kormányzat, amelynek megint sikerült megakadályoznia, hogy egy igen veszélyes és feszült helyzetből újabb háborús konfliktus robbanjon ki.


Olasz lapértesülések szerint a pápa 2000. március 25-én Názáretben lesz, hogy a világ fő Mária-szentélyeivel, köztük a római Santa Maria Maggiore székesegyházzal élő összeköttetésben a helyszínen tartsa meg az angyali üdvözlet ünnepét. Ariel Saron izraeli külügyminiszter hétfőn a Vatikánban hivatalosan is megerősítette a II. János Pálnak szóló meghívást. A találkozók után hivatalosan azt közölték, hogy sem a pápánál lezajlott audienciáján, sem a Sodano kormányfővel, valamint Tauran külügyminiszterrel tartott tárgyalásán nem esett szó konkrét időpontokról. Nem hivatalosan azonban kiszivárgott, hogy a katolikus egyházfő három-négy napot szeretne a Szentföldön tölteni március 25-e körül, amikor Názáretben az Angyali üdvözlet bazilikában sor kerül a jeles Mária-évforduló megünneplésére, „kiemelendő a nő méltóságát Mária küldetésének fényében”. (MTI)