Egyre intenzívebben szorul a Milosevics-rezsim körül a hurok: a légicsapások
mellett az EU bevezette a jugoszláv gazdaság megfojtására irányuló intézkedéseit
is. Az EU teljes mellszélességgel a NATO mellett állva a Jugoszláviát sújtó
kereskedelmi szankciók további szigorításáról döntött: többek között
megtiltotta tagországainak az olajexportot. A magyar kormány keddi ülésén döntött
az embargóhoz való csatlakozásról. Moszkva nem tekinti magára nézve kötelezőnek
ezt a döntést.
Az EU-tagországok befagyasztják a szerb kormány külföldi betéteit, megtiltják a
jugoszláviai exportot segítő kormányhitelek nyújtását, kiszélesítik a Jugoszláviára
tavaly elrendelt beruházási tilalmat, megtiltják a Milosevics vezette kormányhoz közel
álló üzletembereknek és hivatalos személyiségeknek az EU-tagállamokba történő
beutazását, megszakítják légi kapcsolataikat Belgráddal. Az EU külügyminisztereinek
döntése értelmében uniós tagország nem szállíthat kőolajterméket Jugoszláviába,
unión kívüli országokra azonban nem vonatkozik a tiltás. Oroszország megerősítette,
továbbra is szállít olajat Szerbiának.
Az olajembargó elrendelésével azt akarja elérni az EU - támogatva a NATO céljait
- hogy teljesen elvágjanak minden olaj-és olajszármazék szállítási útvonalat,
azaz ellehetetlenítsék a Milosevics-kormányt hadseregének benzinnel és dízel üzemanyaggal
való ellátásában.
Jugoszlávia nyersolajszükséglete megközelítőleg napi 52 ezer hordó, ennek kétharmad
részét importból fedezi. EU-szakértők becslései szerint 1998-ban Oroszország napi
12 ezer hordó nyersolajat exportált Jugoszláviába, emellett napi 2 ezer hordó olajszármazékot.
Az egyik szállítási útvonalon, a Barátság kőolajvezetéken - amely Magyarországon
és Ukrajnán keresztül Oroszországból továbbít olajat - a légicsapások megkezdése
óta leálltak a szállítások. Románia és Bulgária, amelyek tranzit országnak számítanak
az olajszállítások szempontjából, bejelentették, hogy csatlakoznak az embargóhoz.
Jugoszlávia egyébként se venné sok hasznát a nyersolajnak, mivel NATO-források
szerint az ország olajfinomító kapacitását száz százalékban lerombolták a légicsapások
során.
Fontos szállítási útvonal az Adriai-tengeren keresztül, a montenegrói Bar kikötője,
amelynek ellenőrzését és a tengeri blokád bevezetését fontolgatja a NATO. Ennek a
jogilag, politikailag és gyakorlati szempontból is kényes kérdésnek a megoldásában
nincs teljes egyetértés a tagországok között, mivel nem akarják Oroszországot,
Jugoszlávia egyik jelentős olajszállítóját provokálni. Francia, görög és olasz
álláspont szerint az ENSZ 1998-as tiltó rendelkezése - amely a fegyver- és
hadianyag-szállítások megtiltására vonatkozik - nem legalizálja az olaj és olajszármazékok
szállításának megtiltását. Az USA azonban az ellenkezőjéről van meggyőződve, és
támogatja a szankciókat. Jugoszlávia annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az
embargó illegális. Vladislav Jovanovic jugoszláv ENSZ szóvivő véleménye az, hogy az
olajembargó a NATO egy újabb jogellenes lépése annak érdekében, hogy Jugoszlávia
gazdaságát működésképtelenné tegyék.