Vissza a tartalomjegyzékhez

KIRÁLY SÁNDOR
Státusszimbólum lesz a Prius

Leghamarabb ekkor kezdi forgalmazni a Toyota Motor Hungary Kft. a világon az első sorozatban gyártott hibridautóját. Azt a gépjárművet nevezzük hibridautónak, amelynek mozgatásáról két egymástól eltérő elven működő motor gondoskodik. Már évek óta a jelentősebb autókiállításokon minden magára adó autógyár kiállít egy a megszokottól eltérő elven működő tanulmányautót. Emberek tömegei állják körül, csodálkoznak a technikai vívmányokon és azon, hogy az újdonság még nem érett a sorozatgyártásra. Ezt cáfolandó Japánban már 1997 őszétől kapható a Toyota Prius, és aki értékeli a technikai csemegéket, nem néz ferde szemmel a körül belül 3,5 millió forintos árcédulára. Ráadásul autóját nem egyedül fizeti ki, ugyanis a Japán kormány ártámogatás formájában preferálja a különlegesen tiszta, környezetkímélő üzemmódot. A kipufogógáz károsanyagtartalma a közismerten szigorú japán határértéknek széndioxidból a fele, a CO, HC, és NO tekintetében pedig az egytizede - ezek az értékek vetekszenek a pesti belváros levegőtisztaságával. A Prius az alsó-középkategóriához tartozik, belterének kialakítása és nagysága révén azonban nyugodtan nevezhetjük felső-középkategóriás autónak. A nagy belmagasság magas üléspozícióval párosul, így igen kényelmes a beszállás és jó a forgalomra való rálátás, olyan érzés, mintha egyterűben ülnénk. Az autó kormányváltós, mint a volt NDK-s kétüteműek, azzal a különbséggel, hogy automata. Egy „fejvadász” ismerősöm szerint nem kizárt, hogy a Toyota mesés összegeket fizetett a Wartburg gyár főkonstruktőréért. A Toyotában egy belsőégésű benzinmotor, egy váltóáramú szinkronmotor és egy sokcellás nikkel-metál akkumulátor osztozik a hajtáson, ezért a gépjármű önsúlya egy kicsit magasabb a kategória átlagánál: 1240 kg. Az 1500 köbcentiméteres benzinmotor 56 LE-t ad le, 100 nm-es nyomatékkal, és változtatható a szívószelep vezérlése. A villanymotor 295 nm (!) sportkocsikat megszégyenítő nyomatékkal rendelkezik. Most pedig induljunk el: ha óvatosan kezeljük a gázpedált, csak a villanymotor dolgozik az akkumulátorról - szokatlanul csendben gurul az autó. A gázpedál intenzívebb lenyomására zajtalanul és rángatásmentesen indul be a benzinmotor, amelynek feladata kettős: egyrészt az első kerekeket hajtja, másrészt azt a generátort, amely a villanymotort látja el árammal - ez szintén részt vesz a hajtásban. Ha teljesen lenyomjuk a gázpedált, még az akkumulátor is besegít a villanymotornak - ekkor igen jó a gépkocsi gyorsulása. Ha az akkumulátor töltöttségi szintje 60 százalék alá esik, ilyenkor a generátor nem a villanymotort látja el árammal, hanem az akkumulátort tölti. Figyelmeztetésképpen ekkor jelenik meg a nagyméretű kijelzőn egy araszoló teknősbéka. Fékezéskor a mozgási energia visszatáplálódik az akkumulátorba, amely teljesen gondozásmentes, és öt év garanciával bír. Újbóli megálláskor az elektronika kikapcsolja a benzinmotort, kivéve, ha a légkondicionáló berendezés üzemel. A Prius fogyasztása országúton - ahol a nagyobb sebesség miatt gazdaságtalan az akkumulátorhajtás - 7,5-8 liter, városban viszont, ahol megmutatkozik a hibridhajtás előnye, 3,5-4 liter (!) körül alakul. Mivel az üzemanyagtartály 50 literes, az egy tankolással megtehető út hossza akár 1200 kilométer is lehet. Összegzésül elmondható, hogy az ázsiai gazdasági válság ellenére a Japán autóipart innováció terén még nem érdemes leírni.