Leghamarabb ekkor kezdi forgalmazni a Toyota Motor Hungary Kft. a világon az
első sorozatban gyártott hibridautóját. Azt a gépjárművet nevezzük hibridautónak,
amelynek mozgatásáról két egymástól eltérő elven működő motor gondoskodik. Már
évek óta a jelentősebb autókiállításokon minden magára adó autógyár kiállít
egy a megszokottól eltérő elven működő tanulmányautót. Emberek tömegei állják körül,
csodálkoznak a technikai vívmányokon és azon, hogy az újdonság még nem érett a
sorozatgyártásra. Ezt cáfolandó Japánban már 1997 őszétől kapható a Toyota
Prius, és aki értékeli a technikai csemegéket, nem néz ferde szemmel a körül belül
3,5 millió forintos árcédulára. Ráadásul autóját nem egyedül fizeti ki, ugyanis a
Japán kormány ártámogatás formájában preferálja a különlegesen tiszta, környezetkímélő
üzemmódot. A kipufogógáz károsanyagtartalma a közismerten szigorú japán határértéknek
széndioxidból a fele, a CO, HC, és NO tekintetében pedig az egytizede - ezek az értékek
vetekszenek a pesti belváros levegőtisztaságával. A Prius az alsó-középkategóriához
tartozik, belterének kialakítása és nagysága révén azonban nyugodtan nevezhetjük
felső-középkategóriás autónak. A nagy belmagasság magas üléspozícióval párosul,
így igen kényelmes a beszállás és jó a forgalomra való rálátás, olyan érzés,
mintha egyterűben ülnénk. Az autó kormányváltós, mint a volt NDK-s kétüteműek,
azzal a különbséggel, hogy automata. Egy „fejvadász” ismerősöm szerint nem kizárt,
hogy a Toyota mesés összegeket fizetett a Wartburg gyár főkonstruktőréért. A Toyotában
egy belsőégésű benzinmotor, egy váltóáramú szinkronmotor és egy sokcellás
nikkel-metál akkumulátor osztozik a hajtáson, ezért a gépjármű önsúlya egy kicsit
magasabb a kategória átlagánál: 1240 kg. Az 1500 köbcentiméteres benzinmotor 56 LE-t
ad le, 100 nm-es nyomatékkal, és változtatható a szívószelep vezérlése. A
villanymotor 295 nm (!) sportkocsikat megszégyenítő nyomatékkal rendelkezik. Most
pedig induljunk el: ha óvatosan kezeljük a gázpedált, csak a villanymotor dolgozik az
akkumulátorról - szokatlanul csendben gurul az autó. A gázpedál intenzívebb lenyomására
zajtalanul és rángatásmentesen indul be a benzinmotor, amelynek feladata kettős: egyrészt
az első kerekeket hajtja, másrészt azt a generátort, amely a villanymotort látja el
árammal - ez szintén részt vesz a hajtásban. Ha teljesen lenyomjuk a gázpedált, még
az akkumulátor is besegít a villanymotornak - ekkor igen jó a gépkocsi gyorsulása.
Ha az akkumulátor töltöttségi szintje 60 százalék alá esik, ilyenkor a generátor
nem a villanymotort látja el árammal, hanem az akkumulátort tölti. Figyelmeztetésképpen
ekkor jelenik meg a nagyméretű kijelzőn egy araszoló teknősbéka. Fékezéskor a mozgási
energia visszatáplálódik az akkumulátorba, amely teljesen gondozásmentes, és öt év
garanciával bír. Újbóli megálláskor az elektronika kikapcsolja a benzinmotort, kivéve,
ha a légkondicionáló berendezés üzemel. A Prius fogyasztása országúton - ahol a
nagyobb sebesség miatt gazdaságtalan az akkumulátorhajtás - 7,5-8 liter, városban
viszont, ahol megmutatkozik a hibridhajtás előnye, 3,5-4 liter (!) körül alakul. Mivel
az üzemanyagtartály 50 literes, az egy tankolással megtehető út hossza akár 1200
kilométer is lehet. Összegzésül elmondható, hogy az ázsiai gazdasági válság ellenére
a Japán autóipart innováció terén még nem érdemes leírni.