TUDÓSÍTÓNKTÓL
A miniszter nem válaszolt

Kivonultak az ellenzéki képviselők az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága csütörtöki üléséről. Távozásukra az adott okot, hogy Szabó János honvédelmi miniszter a koszovói helyzettel kapcsolatos kérdések megválaszolása helyett ebédmeghívására hivatkozva távozott a parlamentből. Igaz, előzőleg megígérte, hogy kisvártatva visszatér, de erre - eddig ismeretlen okból - végül nem került sor.

A bizottság összehívását a hétvégi NATO-csúcson történt események indokolták. Orbán Viktor Egyesült Államokban tett nyilatkozatai is arra indították a képviselőket, hogy tájékoztatást kérjenek a jugoszláviai háború újabb eseményeiről.
Ma már köztudott, hogy eddig is volt a magyar légtérből indított támadás, és olyan gépek is használták a légteret, melyek lehetővé teszik a leszállás nélküli üzemanyagfelvételt.
Az ellenzéki képviselők többek között szerették volna tudni, mikor kapott tájékoztatást a kormány arról, hogy a NATO az első szakaszban is támadni fogja a Vajdaságot. Ha ez március 24-e előtt történt, akkor miért nem tájékoztatták a parlamentet vagy a megfelelő bizottságot?
Milyen katonai érdekekkel igazolható polgári célpontok támadása és egy település összes hídjának lebombázása?
Rendelkezett-e a magyar kormány információval a célpontokról, és ha nem, akkor miért nem?
Felmerült-e bármely politikai és/vagy katonai fórumon a kollektív bűnösség kérdése, mely a szerb népet terhelné, és mi ebben a kormány álláspontja?
Indított-e a NATO magyar légtérből támadást Jugoszlávia ellen, és erről milyen forrásból kapott információt? Hadviselővé vált-e ezzel Magyarország a miniszter szerint, és mit gondol hazánkról ugyanebből a szempontból Jugoszlávia? Van-e jogi szempontból különbség aközött, hogy egy ország területéről elindított támadás szárazföldről, avagy a légtérből történik?
A március 24-i országgyűlési határozat beterjesztésekor szándék volt-e az, hogy törvényi lehetőséget teremtsenek Magyarországról indított légitámadáshoz?
Mikor vált nyilvánvalóvá, hogy magyar területről indított támadással mint realitással kell számolni?
A washingtoni csúcson kaptunk-e plusz biztonsági garanciákat?
Mi indokolta Szabó János nyilatkozatát az MTV1-es csatornáján, mely a védelemre való felkészülésről szól?
Miként kezelik a közvéleményben egyre erősödő aggodalmakat és félelmeket?
Ezekre a kérdésekre nem adott választ Szabó. És mint a csonka ülés végén tartott sajtótájékoztatón Lányi Zsolttól, a bizottság elnökétől megtudtuk, nem lesz folytatás, mert a képviselők minden fontos információt megtudtak.