Sok országban annyira összefonódott a politika és az alvilág, hogy a diplomaták
látogatásakor nem lehetünk biztosak abban: hazáját vagy annak alvilágát képviseli
a látogató - mondta Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli
miniszter a Közgazdaságtudományi Egyetemen rendezett vitaesten, ahol beszélgetőpartnere
Nikolits István extitkosszolga volt. A hallgatóság megnyugtatására a politikusok közölték:
a negatív külföldi példákkal ellentétben a hazai titkosszolgálatoknál
politikamentes munka folyik.
A találkozó első részében a politikusok azzal a kérdéssel szembesültek, hogy a
kormány miért tartotta szükségesnek nyolcvan százalékkal növelni a titkosszolgálatok
költségvetését, és milyen összefüggésben áll mindez a koszovói NATO-beavatkozással.
A kérdésre Kövér László felelt meg. Mint mondta: a támogatás növelésének
alapvető oka a fegyveres testületek bérrendezésének igénye volt. Nikolits István
csatlakozott az előtte szólóhoz. Elmondta: irigyli kollégáját, amiért meg tudta
szerezni a fizetésemelésekhez szükséges támogatást, hiszen ezt már ő is próbálta
- igaz, kevesebb sikerrel. A titkosszolgálat előző ciklusbeli anyagi viszonyait
ecsetelve a volt miniszter megjegyezte: a hivatal számára juttatott minden egyes forintból
72 fillér ment a bérekre, és csak 28 fillér maradt a munka finanszírozására.
Az anyagiak után a nemzetbiztonsági szervezetek ellenőrzésének, illetve külön életre
kelésének kérdése került a porondra. Kövér László a hallgatóságnak tett vallomásában
elmondta, hogy annak idején e kérdés kapcsán több elvárást is megfogalmazott az
akkori titkosszolgálati miniszterrel - Nikolits Istvánnal - szemben, amit most ő
maga is nehezen tud teljesíteni. E probléma szemléltetéséhez egy példát is említett,
mely szerint a titkosszolgálat olyan, mint egy fekete doboz, amiből jönnek ki információk,
de nem tudni, hogy mi van belül. „Ellenzékiként csak a külsejét láttam, most belülről
is látom a dobozt, de így se lehet minden információt kézben tartani” - mondta a
miniszter, aki szerint titkosszolgálati botrányok a legjobban működő demokráciákban
is kitörhetnek, de az erre vonatkozó törvényi garanciák elégségesek a megelőzéshez.
Nikolits szerint a spanyol királyi ház tagjainak lehallgatása okán kirobbant botrány
is mutatja: előfordulhat, hogy a titkosszolgálat „kijátssza” a társadalmat. „Ennek
megtörténését nem lehet teljes biztonsággal kiküszöbölni, de amit lehet, megtettünk”-
állította a politikus, hozzátéve: „ha valahol szükséges, hogy politikamentes
legyen a munka, akkor itt igen.”
A titkosszolgálat és az alvilág kapcsolatáról szólva Kövér történelmi
visszatekintéssel kezdte.
Elmondta: a diktatúrák felbomlása után az állampárt pénzének átmentése a
titkosszolgálatokon keresztül, a fedőiratok segítségével, banki műveleteken és
aktatáskákon keresztül történt. A politika és az alvilág öszszefonódása mára odáig
fajult, hogy sok ország diplomatájának külföldi látogatásakor nem mindig egyértelmű:
hazáját, vagy annak alvilágát képviseli. Nikolits ehhez még hozzátette: „azok a pénzek,
amelyek a sötétben megszerezhetők, utat akarnak törni a tiszta zónába”, vagyis a
maffiáknak érdekük, hogy politikai szinten gyümölcsöző kapcsolatokat építsenek
ki. A politikus még sejtelmesen jelezte: hazánkban is vannak ilyen törekvések az alvilág
részéről, és egyes esetekben ezek sikerrel is járnak.
A rendőri szervek korrupciója kapcsán is elhangzott egy izgalmas kérdés: nem lehet-e,
hogy a rendőrségbe jobban beépül az alvilág, mint fordítva? A válaszban Kövér a bérezés
kérdésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, nehéz elvárni egy alapvető létfenntartási
gondokkal küszködő rendőrtől, hogy teljesen intakt maradjon az ilyen kísértésekkel
szemben, miközben olyan információk vannak a birtokában, amelyekkel a fizetésének
sokszorosához hozzájuthat - persze adómentesen.
Az est vége felé az időhiány miatt már csak olyan villámkérdésekre maradt idő,
mint hogy milyen módon sikerült egy vietnámi csoportnak bejutni az Országház telefonközpontjába
és 28 millió forintos számlát csinálni. Nikolits István a kérdés hallatán az arcán
szelíd mosollyal adta át a válaszadás jogát a miniszternek, aki egy szimpla „nem
tudom”-mal intézte el a dolgot, de biztosította a hallgatóságot, hogy dolgoznak az
ügyön.
Az est politikai szempontból legkényesebb kérdése - miszerint „nem lett volna-e
korrektebb, ha a megfigyelési botrány iratait a miniszterelnök letétbe helyezi a tárgyalásig,
hiszen azokat hamisítani is lehet?”- az előadás végére maradt. „A technika
rettenetesen fejlett” - ragadta magához a szót Nikolits, aki megnyugtatta a hallgatóságot:
ezt nem az ügy kapcsán, hanem általánosságban jegyezte meg. Kövér szerint pedig ezt
a gyanút, ha felmerül, az ellenzéknek lesz lehetősége megvizsgálni.