PÉCSI TIBOR
Nehéz az érdemi párbeszéd a kormánnyal
Interjú Szabó Endrével, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével

Szabó Endre. Érdemben szeretnének tárgyalni    Fotó: MTI

- Elnök úr, mely problémák érintik a legsúlyosabban a szakszervezeteket?
- Talán a legfontosabb az, hogy nehezen alakul ki az érdekegyeztetés rendszere. Az elmúlt hónapokban reményeink ellenére sem volt lehetőség az érdemi párbeszédre a kormánnyal. Az egyeztetésre adott gyér lehetőségek rendszeresen azzal végződtek, hogy a kormányzat figyelmen kívül hagyta a munkavállalókat képviselő szakszervezetek véleményét. A meghiúsult egyeztetések eredményeként több munkavállaló reálkereset-csökkenést tapasztalt.
Súlyos tehernek tartom a Munka Törvénykönyvének módosítása körüli vitát is. Tudni kell, hogy a Munka Törvénykönyve eredeti formájában szakszervezet-ellenes motívumokat tartalmaz. Ilyen például, hogy a kormányzat igyekszik kiterjeszteni a kollektív szerződéskötés jogát. Eddig ez csak a szakszervezetek joga volt, a kormány ezt a jogot most az üzemi tanácsoknak is meg akarja adni. Mivel a tanácsok nem szednek tagdíjat - ellentétben a szakszervezetekkel -, ez a tagság fogyásához vezetne. Emellett eddig a törvény a szakszervezeti tisztségviselők számára munkaidő-kedvezményt biztosított. Amennyiben ezt a tisztségviselő természetben nem tudta kivenni, akkor pénzen megváltható volt. A jelenlegi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy a munkaadó dönti el, megváltja-e pénzen ezt az időt, vagy sem. Ez a szakszervezeti tisztségviselők anyagi függését jelenti a munkaadóktól.
- Véleménye szerint hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten?
- Célunk, hogy lezárjuk az érdekegyeztetés formáiról zajló vitákat, és elkezdődjön az érdemi munka. Konkrétan szeretnénk részt venni a törvény-előkészítés munkájában. Ilyen például a 2000-2002-es évek költségvetési irányelveinek felülvizsgálata. Továbbá annak ellenőrzése, hogy betartják-e a munkaadók a munkaügyi szabályokat.
- Milyen szerepet fognak betölteni a szakszervezetek a jövőben?
- A jövő fontos döntéshozatalaiban mindenképpen részt kívánunk venni. A következő három évre a kormányzat évi 2 százalékos reálbér-növekedést garantált a közszféra dolgozóinak. Ezt a szakszervezetek keveslik, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy növeljék. Úgy látjuk, hogy a közszférában a kereset növekedése körülbelül 30 százalékkal le van maradva a versenyszféra bérnövekedésétől. Ezen változtatni kell. Támogatjuk a kormányzat munkahelyteremtő lépéseit, amelyek a munkanélküliség letörését szolgálnák. Ilyenek az autópálya-építések, illetve a közbiztonság, az adó- és vámterület munkahelyeinek bővítése. Fontos feladat, hogy jelen legyünk a közigazgatás átalakításában és a köz- és felsőoktatás reformjában. Nem mindegy, milyen társadalmi hatásokkal, esetleg sokkhatásokkal jár ez együtt. Ezek tompításában elengedhetetlen a szakszervezetek részvétele.
- Hogyan látja a szakszervezetek egymáshoz való viszonyát?
- Ugyan a munkástanácsok nem vesznek részt a szakszervezeti föderációk május elsejei ünnepségén a Városligetben, de ez nem jelenti a mozgalom megosztottságát, mivel a már említett fő kérdésekben egységes az álláspontunk. Sőt az elmúlt időben erősödött a szakszervezetek közötti összefogás, ami forradalmi változásokhoz vezethet.