HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Változatok a szárazföldi támadásra
A balkáni háború első hónapja után mind több találgatás, feltételezés és cáfolat hangzik el a NATO esetleges szárazföldi hadműveleteiről. Magyarország (Romániával együtt) az úgynevezett „északi” forgatókönyvekben szerepel felvonulási területként, ám ennek a lehetőségét magyar részről eddig határozottan elutasították. Orbán Viktor magyar kormányfő a The Daily Telegraph című brit lapnak adott interjúban kijelentette: hiszi, hogy a legjobb stratégia a légi csapások fokozása. Hasonlóan vélekedik az ellenzék is. „A belgrádi vezetés eddig betartott bizonyos játékszabályokat a magyar kisebbséggel való bánásmódjában” - mondta a Heteknek Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, azonban hozzátette, hogy „amennyiben viszont súlyosbodnak az atrocitások, Magyarország álláspontja Jugoszlávia irányában alapvetően és jelentősen változni fog”.
Amerikai tengerészgyalogosok Macedóniában. Döntésre várnak Fotó: MTISzámos vélemény látott napvilágot arról, hogyan lenne lehetséges a légitámadások nyomán kialakult patthelyzet megoldása. „A NATO Koszovó szárazföldi lerohanását tervezi” - állítja a The Observer. A londoni napilap értesülései szerint a hadművelet keretében 80 ezer katona bevetését tervezik. Az amerikai haderő máris megkezdte a felkészülést a coloradói Sziklás-hegységben kialakított „balkáni faluban”. Katonai szakértők úgy vélik, a tartományban tartózkodó szerb hadsereg és a rendőrségi egységek felőrléséhez minimum hat hétre lesz szükség.
A kiégett pártközpont Belgrádban. Milosevics rezidenciája és a szerb tévé épülete is hasonló sorsra jutott Fotó: MTILondoni és washingtoni források szerint a menetrend felgyorsítása tükrözi a NATO politikai vezetőinek azt a szándékát, hogy a szövetséges erők Jugoszlávia elleni katonai kampányának három hónapon belül be kell fejeződnie.
A The Observerben ismertetett forgatókönyv szerint mintegy 80 ezer katona venne részt Koszovó hivatalosan „korlátozott inváziónak” nevezett, tervezett lerohanásában azután, hogy a határokat lezárták. A csapatokat egy húszezer főnyi előőrs előzné meg, amely különleges erőket, aknaszedőket és bombaszakértőket foglalna magába, utánuk jönnének a tüzérségi és tankhadosztályok, amelyek utat nyitnának Koszovó belseje felé, amilyen mélyen csak lehetséges.
Az akció egyes fázisaihoz szükséges katonák számát már megállapították. A brit lap értesülései szerint az akár 80 ezer katonát is megmozgató csapásra készülve nyolcezer katona fogja őrizni az Albánia és Koszovó közötti határt, és a boszniai, magyar és román határ mentén felsorakozott további 200 ezer katonából álló masszív haderő biztosítja majd Szerbia megszállását és Milosevics kézre kerítését.
Egy másik londoni újság úgy értékeli, hogy „új szárazföldi híd” nyílt meg a NATO németországi támaszpontjai és a Jugoszláviával határos Magyarország között azzal, hogy a cseh és a szlovák kormány hozzájárult ahhoz, hogy a NATO katonai szállítmányai áthaladhassanak a két ország területén. Ez az útvonal új lehetőséget nyitott a NATO-erők számára a háborús övezetbe való eljutáshoz - írja a The Daily Telegraph, amely ugyanakkor hozzáteszi: „Ha a NATO szárazföldi háborút tervez, nem a magyar határról akarja megindítani azt. Nem vonzó ugyanis az a lehetőség, hogy egy egész országot szálljanak meg” csupán azért, hogy eljussanak az ország délnyugati részén fekvő Koszovóba. A Právo című cseh lap értesülése szerint a NATO azt is fontolgatja, hogy néhány ezer elit ejtőernyőssel villámgyorsan elfoglalná Belgrádot, miközben északi irányból erős szárazföldi támadást indítana a szerbek ellen.
Különböző forgatókönyvek lehetőségéről beszélt Igor Ivanov orosz külügyminiszter is. Szerinte a NATO több változatot is napirenden tart: Koszovó egy részének elfoglalásától és katonai protektorátussá való alakításától egész Jugoszlávia megszállásáig, s majdani apróbb államalakulatokra való darabolásáig. Ivanov - akárcsak előzőleg Borisz Jelcin orosz elnök és Igor Szergejev védelmi miniszter - óva intette a NATO-t ezektől a tervektől, arra figyelmeztetve, milyen hatalmas áldozatokkal járna a szárazföldi csapatok bevetése Jugoszláviában. Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor úgy értékelte, hogy a NATO máris nekilátott a „felperzselt föld” taktikájának érvényesítéséhez, amelyet egész Jugoszlávia megszállásának és felszeletelésének esetére készítettek elő. A NATO-csapatok ez esetben válogatás nélkül megsemmisítenek mindent, majd e sivataggá változtatott terepre vonulnának be. S a balkáni ország e totális megsemmisítése immár gyakorlatilag kezdetét vette - jelentette ki Ivanov.
