„A kulturális globalizációnak legalább négy különböző folyamata van,
amelyek egyidejűleg zajlanak… A negyedik, de talán még nem utolsó, jól felismerhető
globalizációs jelenség az evangéliumi protestantizmus, mindenekelőtt a pünkösdiek
mozgalma, mely feltehetően a protestantizmus világméretű növekedésének mintegy
nyolcvan százalékát teszi ki” - állítja Peter R. Berger a The International
Interest című lapban A globális kultúra négy arca címmel megjelent tanulmányában.
Mi a közös abban az üzletemberben, aki mobiltelefonnal az oldalán valutaárfolyam-ingadozásokról
tárgyal, az igazgatónőben, aki egy színházi folyosón a feminizmus mellett
kardoskodik, a Levis farmert viselő tizenévesben, aki gyors ebédjét a McDonald’s-ban
fogyasztja el és a gyakorlatilag egyetlen skatulyába sem préselhető polgárban, aki a
Biblia értékrendje mellett áll ki? Peter R. Berger A globális kultúra négy arca című
tanulmányában úgy véli: valamennyien a globalizációt befolyásoló kultúrák -
nevezetesen az üzleti élet képviselőire oly jellemző értékeket hordozó „davosi
életstílus”, az ér-
telmiségi körök véleményét megfogalmazó „bölcsészklub-internacionalizmus”, a
populáris amerikai álom megvalósulását jelképező „McWorld”-kultúra, illetve a
zsidó-keresztény erkölcsi normákat közvetítő evangéliumi protestantizmus -
megszemélyesítői.
Jóllehet e legutóbb említett vallási irányzat eredete az amerikai városi kultúrában
lelhető fel, Berger szerint „legújabb megjelenési formái erős helyi sajátosságokat
mutatnak, és függetlenek a külföldi misszionáriusoktól és anyagi támogatásoktól”.
Az evangéliumi protestantizmus például a világ olyan tájain is tért hódít, ahol
korábban teljesen ismeretlen volt. Ez a vonás különösen feltűnő korunk másik
dinamikus vallási jelenségével, az iszlám újjáéledésével összevetve: míg ez elsősorban
hagyományosan muszlim térségekben és közegben figyelhető meg, az evangéliumi
protestantizmus - amely Berger szerint mindenekelőtt a pünkösdiek mozgalma -
Latin-Amerikában, Japán kivételével Kelet-Ázsiában, a Fülöp-szigeteken, a Csendes-óceán
déli vidékén, a Szaharától délre fekvő országokban, valamint az utóbbi években
Kelet-Európában is dinamikusan terjedt. Ez a mozgalom - állítja a tanulmány -
radikális változásokat idéz elő a férfiak és nők kapcsolatában, a gyermeknevelésben,
az oktatásban. Nagy szerepe van a Max Weber által a modern kapitalizmus kialakulásának
lényeges alkotóelemeként említett protestáns etika a terjesztésében is, amely a
munkához való „fegyelmezett, szerény és racionális” hozzáállást szorgalmazza.
Berger szerint egyelőre még nem látszik tisztán, hogy ez az új jelenség milyen
kapcsolatba kerül a kulturális globalizáció többi formáival. Az őshonos vallási-kulturális
tradíciókkal viszont már most összetűzésbe került: az emberi jogi szervezetek által
kiadott jelentések szerint a keresztények üldözése Kínában, az iszlám világban, sőt
olykor Latin-Amerikában is főként az evangéliumi protestánsokat érinti - állapítja
meg a tanulmány, amely úgy véli: ez az irányzat hozzájárul egyfajta igencsak öntudatos
nemzetközi kultúra létrejöttéhez. Fontos társadalmi, gazdasági és politikai változásokat
von maga után, s progresszív következményei elősegítik a pluralizmust, a piacgazdaságot
és a demokráciát.
Berger konklúzióként leszögezi: „Nyilvánvalóan léteznek más populáris mozgalmak
is, amelyek globalizáló hatásúak, de az evangéliumiaké kétségtelenül a
legdinamikusabb.“
(Peter L. Berger tanulmánya magyarul az Európai Szemle című folyóirat
1998/2. számában jelent meg.)