Az orosz parlament alsóháza, a Duma többsége elfogadta Jugoszlávia
csatlakozásának tervét Oroszország és Belorusszia szövetségéhez. Ez lett a válasz
arra, hogy a NATO nem hajlandó befejezni a légi-csapásokat - ezenkívül pedig
Oroszország az irányú kísérlete, hogy a jugoszláv válság menetét a szláv népek
egyesítési törekvéseivel befolyásolja. Ez az út azonban igen veszélyesnek tetszik:
azon kívül, hogy Oroszország bevonásához vezet, azt is eredményezheti, hogy Európa,
de akár a világ többi része is könnyen háborúban találhatja magát.
Borisz Jelcin: „Nem kell túlfeszíteni a húrt...” Fotó: MTI
Amennyiben hinni lehet a Washingtonból és Brüsszelből érkező hivatalos
nyilatkozatoknak, sem Amerika, sem a NATO nem szeretné ezt. Rögtön a Dumában történt
szavazás után tárgyalt telefonon Clinton és Jelcin. Hogy miről, azt egyelőre nem
tudni, viszont ezután nem sokkal Jelcin elnök úgy nyilatkozott, hogy továbbra is
elítélik a koszovói válság erőszakos úton történő megoldási kísérleteit, de
- figyelmeztetett - mindemellett nem kell túlfeszíteni a húrt. Oroszországban
vészesen nő az Amerika és NATO-ellenes hangulat, és sok politikus ezt a hullámot
készül meglovagolni a közelgő választások előtt. Jelcin kiemelte: bármennyire is
elítélendők a NATO lépései, nem engedhető meg, hogy Oroszország teljesen
elszakadjon Európától.
A reakcióra nem kellett sokat várni: Gennagyij Szeleznyov, a Duma szóvivője már
másnap kijelentette: figyelmeztető jelnek tekinti, hogy Jelcin jelentősen enyhített
álláspontján Jugoszlávia csatlakozásának ügyében. Szeleznyov, de sok más ember
szerint is Jelcin kezdi elhatárolni magát a koszovói válságtól, és ez már-már a
nemzeti érdekek elárulásával egyenértékű. Ők azonban a szélsőséges réteget
képviselik: az oroszok többsége, noha a konfliktus okozójaként a NATO-t és Amerikát
jelöli meg, határozottan ellene van az orosz katonai beavatkozásnak. Van remény tehát
arra, hogy ennek veszélye végképp elhárul, és Oroszország megmarad az
erődemonstráció mellett.
Az utóbbi hetek során több hadgyakorlat történt, mint az elmúlt években
együttvéve. Miután azonban úgy tűnik, nem sikerült általuk jelentős nyomást
gyakorolni a NATO-ra, az oroszok más eszközökhöz nyúltak. Elkezdték például
felhívni a világ figyelmét a bombázások következményeire. Természetvédők
számításai szerint a sok kőolajtároló, vegyi üzem és más célpontok lerombolása
természeti katasztrófával fenyegeti Európát, azon belül is magát Jugoszláviát és
annak közvetlen szomszédait: Romániát, Albániát, Moldovát, Macedóniát, Boszniát,
Horvátországot, Görögországot és persze Magyarországot...
A tudósok felhívták a figyelmet a cukorbetegség és a rákos megbetegedések
számának várható növekedésére. Komoly veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetben
felhalmozódó és akár halálos betegségeket is okozó, káros kémiai részecskék,
amelyek nagy tűzesetek során keletkeznek. De a legjobban attól tartanak az
ökológusok, hogy esetleg egy atomerőművet talál el egy rakéta, és Európára egy
„második Csernobil” rémálma köszönt. Mindez egyelőre elkerüli az európai
közvélemény figyelmét.
A konfliktus kapcsán igen aktívvá váló orosz külpolitika igyekszik kijátszani a
NATO-n belüli ellentmondásokat is: diplomáciai csatornákon keresztül próbál a
NATO-országok vezetőire hatást gyakorolni, elsősorban Németországra,
Franciaországra, Görögországra, Olasz-országra és Csehországra. Egy hónappal a
bombázások megindítása után úgy tűnik, hogy sok politikus szívesen kiszállna az
egészből, ami viszont vereségnek számítana. Ezért mára Amerika és a NATO érdeke
lehet Oroszország szerephez jutása a konfliktus diplomáciai elrendezésében. Ennek
sikere esetén mindhárman nyertesek lehetnek. Oroszország megóvhatja a
NATO-csapásokban résztvevő országokat az egész világ előtti megalázó kudarctól,
ehhez azonban Moszkvának rá kell bírnia Belgrádot néhány engedményre. Ugyanakkor
számára is ez lenne a leginkább fájdalommentes kiút a helyzetből. Miloseviccsel
azonban aligha sikerül megegyezni, ő ugyanis kész kijátszani az ellentmondásokat
nemcsak Oroszország és a Nyugat, hanem az orosz hatalmi ágak - az elnök és a
parlament - között is. Miközben Oroszország a NATO-val való háború vagy béke
között egyensúlyoz, Európát egyre jobban beszippantja a beláthatatlan
következményekkel járó konfliktus.
Veszélyben a Duna-delta
A szerb vegyipari központok elleni NATO-támadások súlyos szennyeződést
okozhatnak a Duna térségében - állítja a londoni The Times. A brit lap beszámol
arról, hogy NATO-tisztviselők megbeszélést folytattak a román kormány illetékeseivel,
akik aggodalmukat fejezték ki az olajszennyeződéseknek a Duna-delta gazdag élővilágára
gyakorolt hosszú távú hatásai miatt. Környezetvédelmi szakértők jelentései
szerint a vízbe szivárgott olaj és mérgező vegyi anyagok nemcsak a halakat, hanem más
vízi élőlényeket is veszélyeztetnek.
Miután találatok érték a Pancsovától északra fekvő műtrágyagyárat, órákon
keresztül vegyi felhő lebegett Belgrád felett, mígnem a hirtelen jött, erős déli szél
a mérges gázokat messze észak felé sodorta.
A pancsovai légitámadás után jugoszláv források arra figyelmeztettek, hogy a szomszédos
országok is ki vannak téve a szennyezés veszélyének. A Duna alsó szakaszán már
kezdenek is felbukkanni az első bizonyítékok. Egy román környezetvédelmi szakember
szerint a vegyi és olajipari hulladékokat szállító vezetékek lebombázása arra kényszerítette
a szerb gyártulajdonosokat, hogy a mérgező anyagokat a folyóba engedjék. A további károk
megelőzésére a román kormány tisztítóberendezéseket szállított Bukarestből a
szerb határ mellé, hogy eltávolítsa a vízen lévő olajréteget - írja a The
Times. (Szobota Zsuzsa)