VAGYIM ARISZTOV
Második Csernobilt okozhat a bombázás

Az orosz parlament alsóháza, a Duma többsége elfogadta Jugoszlávia csatlakozásának tervét Oroszország és Belorusszia szövetségéhez. Ez lett a válasz arra, hogy a NATO nem hajlandó befejezni a légi-csapásokat - ezenkívül pedig Oroszország az irányú kísérlete, hogy a jugoszláv válság menetét a szláv népek egyesítési törekvéseivel befolyásolja. Ez az út azonban igen veszélyesnek tetszik: azon kívül, hogy Oroszország bevonásához vezet, azt is eredményezheti, hogy Európa, de akár a világ többi része is könnyen háborúban találhatja magát.

Borisz Jelcin: „Nem kell túlfeszíteni a húrt...”   Fotó: MTI

Amennyiben hinni lehet a Washingtonból és Brüsszelből érkező hivatalos nyilatkozatoknak, sem Amerika, sem a NATO nem szeretné ezt. Rögtön a Dumában történt szavazás után tárgyalt telefonon Clinton és Jelcin. Hogy miről, azt egyelőre nem tudni, viszont ezután nem sokkal Jelcin elnök úgy nyilatkozott, hogy továbbra is elítélik a koszovói válság erőszakos úton történő megoldási kísérleteit, de - figyelmeztetett - mindemellett nem kell túlfeszíteni a húrt. Oroszországban vészesen nő az Amerika és NATO-ellenes hangulat, és sok politikus ezt a hullámot készül meglovagolni a közelgő választások előtt. Jelcin kiemelte: bármennyire is elítélendők a NATO lépései, nem engedhető meg, hogy Oroszország teljesen elszakadjon Európától.
A reakcióra nem kellett sokat várni: Gennagyij Szeleznyov, a Duma szóvivője már másnap kijelentette: figyelmeztető jelnek tekinti, hogy Jelcin jelentősen enyhített álláspontján Jugoszlávia csatlakozásának ügyében. Szeleznyov, de sok más ember szerint is Jelcin kezdi elhatárolni magát a koszovói válságtól, és ez már-már a nemzeti érdekek elárulásával egyenértékű. Ők azonban a szélsőséges réteget képviselik: az oroszok többsége, noha a konfliktus okozójaként a NATO-t és Amerikát jelöli meg, határozottan ellene van az orosz katonai beavatkozásnak. Van remény tehát arra, hogy ennek veszélye végképp elhárul, és Oroszország megmarad az erődemonstráció mellett.
Az utóbbi hetek során több hadgyakorlat történt, mint az elmúlt években együttvéve. Miután azonban úgy tűnik, nem sikerült általuk jelentős nyomást gyakorolni a NATO-ra, az oroszok más eszközökhöz nyúltak. Elkezdték például felhívni a világ figyelmét a bombázások következményeire. Természetvédők számításai szerint a sok kőolajtároló, vegyi üzem és más célpontok lerombolása természeti katasztrófával fenyegeti Európát, azon belül is magát Jugoszláviát és annak közvetlen szomszédait: Romániát, Albániát, Moldovát, Macedóniát, Boszniát, Horvátországot, Görögországot és persze Magyarországot...
A tudósok felhívták a figyelmet a cukorbetegség és a rákos megbetegedések számának várható növekedésére. Komoly veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetben felhalmozódó és akár halálos betegségeket is okozó, káros kémiai részecskék, amelyek nagy tűzesetek során keletkeznek. De a legjobban attól tartanak az ökológusok, hogy esetleg egy atomerőművet talál el egy rakéta, és Európára egy „második Csernobil” rémálma köszönt. Mindez egyelőre elkerüli az európai közvélemény figyelmét.
A konfliktus kapcsán igen aktívvá váló orosz külpolitika igyekszik kijátszani a NATO-n belüli ellentmondásokat is: diplomáciai csatornákon keresztül próbál a NATO-országok vezetőire hatást gyakorolni, elsősorban Németországra, Franciaországra, Görögországra, Olasz-országra és Csehországra. Egy hónappal a bombázások megindítása után úgy tűnik, hogy sok politikus szívesen kiszállna az egészből, ami viszont vereségnek számítana. Ezért mára Amerika és a NATO érdeke lehet Oroszország szerephez jutása a konfliktus diplomáciai elrendezésében. Ennek sikere esetén mindhárman nyertesek lehetnek. Oroszország megóvhatja a NATO-csapásokban résztvevő országokat az egész világ előtti megalázó kudarctól, ehhez azonban Moszkvának rá kell bírnia Belgrádot néhány engedményre. Ugyanakkor számára is ez lenne a leginkább fájdalommentes kiút a helyzetből. Miloseviccsel azonban aligha sikerül megegyezni, ő ugyanis kész kijátszani az ellentmondásokat nemcsak Oroszország és a Nyugat, hanem az orosz hatalmi ágak - az elnök és a parlament - között is. Miközben Oroszország a NATO-val való háború vagy béke között egyensúlyoz, Európát egyre jobban beszippantja a beláthatatlan következményekkel járó konfliktus.

---

Veszélyben a Duna-delta

A szerb vegyipari központok elleni NATO-támadások súlyos szennyeződést okozhatnak a Duna térségében - állítja a londoni The Times. A brit lap beszámol arról, hogy NATO-tisztviselők megbeszélést folytattak a román kormány illetékeseivel, akik aggodalmukat fejezték ki az olajszennyeződéseknek a Duna-delta gazdag élővilágára gyakorolt hosszú távú hatásai miatt. Környezetvédelmi szakértők jelentései szerint a vízbe szivárgott olaj és mérgező vegyi anyagok nemcsak a halakat, hanem más vízi élőlényeket is veszélyeztetnek.
Miután találatok érték a Pancsovától északra fekvő műtrágyagyárat, órákon keresztül vegyi felhő lebegett Belgrád felett, mígnem a hirtelen jött, erős déli szél a mérges gázokat messze észak felé sodorta.
A pancsovai légitámadás után jugoszláv források arra figyelmeztettek, hogy a szomszédos országok is ki vannak téve a szennyezés veszélyének. A Duna alsó szakaszán már kezdenek is felbukkanni az első bizonyítékok. Egy román környezetvédelmi szakember szerint a vegyi és olajipari hulladékokat szállító vezetékek lebombázása arra kényszerítette a szerb gyártulajdonosokat, hogy a mérgező anyagokat a folyóba engedjék. A további károk megelőzésére a román kormány tisztítóberendezéseket szállított Bukarestből a szerb határ mellé, hogy eltávolítsa a vízen lévő olajréteget - írja a The Times. (Szobota Zsuzsa)