A rendszerváltás zűrzavaros átmeneti éveinek egy korszaka zárulhat le a Legfelsőbb
Bíróság (LB) döntésével, miszerint Kunos Péternek, az Agrobank egykori vezérigazgatójának
le kell töltenie a kétéves szabadságvesztést, és ki kell fizetnie a 1,5 millió
forintot. Egykori helyettesére, Kovács Mihályra másfél év felfüggesztett szabadságvesztést
és kétmillió forint pénzbüntetést mért az LB. Az ügy még sincs lezárva: az
egykori bankvezérek védőügyvédje a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz
fordult.
A Legfelsőbb Bíróság 11 rendbeli vesztegetés bűntettében találta bűnösnek a
volt bankelnököt. Az ügyletek megszegték a pénzintézeti törvény rendelkezéseit. A
hitelt igénylő cég ugyanis akkor kapta meg a kért összeget, ha - jelképes összegért
- átadta a bank által kijelölt kft.-nek részvényei 26 százalékát, és beleszólást
engedett cégének vezetésébe. A bíróság állásfoglalása szerint a bank vezetői is
vitathatatlanul tudták, hogy ez az eljárás jogellenes. Ezért a hitelnyújtásnak a
feltételeit részben háttérszerződésekben rögzítették, és egyszemélyes kft.-ket
hoztak létre a hitelt igénybe vevő cégek által átadott vagyon kezelésére, illetve
hasznainak szedésére.
A bank vezetői azzal magyarázták az ügyleteket, hogy a privatizáció során folyósított
E-hitelek szokásosnál nagyobbnak ígérkező kockázatot jelentettek, s a „részvényvétellel”
ezt kívánták ellensúlyozni. A bíróság szerint azonban mindez a bank romló pénzügyi
helyzetére volt gyors és átmeneti orvosság. Az pedig, hogy az ügyletet mindig más és
más cég neve alatt külön szerződésben rögzítették, a nyilvánvaló jogellenesség
elfedésére irányult. Mindez azonban az adóssá vált cég vagyonának megcsapolására
szolgált - érvelt a vád képviselője.
A védő szerint a bankvezetők tevékenységének nincs társadalmi veszélyessége, ezért
nem lehetnek bűnösök. A Legfelsőbb Bíróság leszögezte: miután jogellenesen járt
el a két bankvezető, tettük alkalmas arra, hogy a gazdasági élet tisztaságába, a
bankok jogszerű működésébe vetett közbizalmat veszélyeztesse. A védő mindenesetre
nem adja fel: a strasbourgi emberi jogi bíróságon pert indított a Magyar Köztársaság
ellen Kunos Péter és Kovács Mihály emberi jogainak sérelme miatt.
Dávid Ibolya igazságügyi miniszter - aki precedenst teremtett azzal, hogy Göncz Árpád
köztársasági elnök kegyelmi döntését nem ellenjegyezte - úgy látja, hogy a felülvizsgálati
eljárás lefolytatásával, az LB hat bírójának a másodfokú ítéletet helyben hagyó
döntésével az elítélt és védője kimerítette a jogorvoslati lehetőségeket.