A koszovói háború pusztításai nyomán egyre inkább felmerül a kérdés, hogyan
lehet majd helyreállítani a gazdaságban okozott rombolást. Az Európai Unió már
jelezte irányító szándékát az újjáépítésben, és egy II. világháború utáni
Mar-shall-segélyhez hasonló mó-don fogja segíteni a Balkánt. Ez tulajdonképpen lehetővé
tenné a térség uniós integrációját, mi több, az idegen politikájú, stratégiailag
kulcsfontosságú, eddig embargó alatt álló Jugoszlávia EU-útra terelését.
A bombázások megkezdése óta a NATO szisztematikusan pusztítja Jugoszlávia gazdasági
infrastruktúráját. Raktárak, gyárak, olajfinomítók, közúti és vasúti hálózatok
estek eddig áldozatul. A múlt hét végén tartott drezdai EU-fórumon a tagállamok pénzügyminiszterei
és jegybankelnökei megállapodtak, hogy a II. világháború utáni Marshall-tervhez
hasonló módon fogják segélyekben részesíteni a Balkánt. Hans Eichel német pénzügyminiszter
elmondta: most még senki nem tudja, menynyibe fog ez kerülni, de senkinek nem szabad alábecsülnie
a feladat súlyát.
A Marshall-terv (1947) az Európának történő segítségnyújtás koncepciója volt a második
világháború után, mely részben 17 milliárd dollár értékű segélyeket és - elsősorban
- közvetlen áruszállításokat tartalmazott, amely Nyugat-Európa újjáépítéséhez
elengedhetetlen volt. A terv egyben megalapozta az európai integrációt. A tervet
kidolgozó amerikaiak feltétele az volt, hogy az érintett országok közösen terjesszék
elő igényeiket, bízva abban, hogy az ily módon kialakuló gazdasági együttműködés
megakadályozza a szovjet és kommunista befolyás terjedését, másrészt azzal számoltak,
hogy a folyósított öszszegek elindítják a gazdasági, majd politikai, végül katonai
integrációs fejlődést.
A jelenlegi EU-program első lépéseként a drezdai fórumon javaslat született, hogy a
menekültekkel leginkább megterhelt két országnak, Albániának és Macedóniának két
évre függesszék fel adósságtörlesztésüket, ami 33 millió márka ráfordítást
jelentene a hitelezőknek. A kérdésben a Párizsi Klub kormányhitelezői még e hónapban
dönteni fognak.
Albánia, aki 800 millió dolláros költségvetési támogatást és segélyt kér a
nemzetközi közösségtől, a koszovói menekültáradat következtében előállt
helyzetet egyben megpróbálja Európai Uniós csatlakozásának felgyorsítására
felhasználni. Az albán miniszterelnök szerint az EU-nak a háborús terhek hordozásáért
cserébe szemet kellene hunynia a rendes tagsághoz szükséges kritériumok felett. Az EU
azonban nem hajlandó a kontinens legszegényebb országát szekerére ültetni, mivel az
nem tudna megállni az uniós országokkal való versenyben. Albánia eddig a Világbanktól
egyébként 30 millió dollárt kap, az EU pedig további 100 milliót ígért neki.
Jacques Santer, az Európai Unió Bizottság volt elnöke, miután elmondta, hogy az EU
eddig 779 millió eurót (833,9 millió dollár) fordított a térségben a koszovói
menekültek támogatására, megjegyezte: a nemzetközi közösség 5,1 milliárd dollárt
fektetett Bosznia újjáépítésébe, és most ezt Koszovóért is meg kell tenni - derül
ki a The Wall Street Journal Europe cikkéből.
Tony Blair, Nagy-Britannia miniszterelnöke személy szerint tett ígéretet: amikor a
NATO elérte céljait, akkor segíteni fog újjáépíteni a Balkánt.
A döntően az EU és az USA befolyása alatt álló EBRD (Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bank) kifejezetten irányító szerepet szeretne vállalni a térség gazdaságának
rekonstruálásában. Horst Köhler a bank elnöke elmondta: több kulcsintézménnyel közösen
elhatározták, hogy a régió hosszú távú politikai és gazdasági stabilitására irányuló
nemzetközi törekvéseket összhangba kell hozni. Az EBRD előkészületeket tesz, hogy a
megfelelő feltételek megteremtése után irányító szerepet játsszon az újjáépítésben.
A bank egyébként már számos projektet működtet a Balkánon.
A pénzintézet vezető közgazdásza, Nicholas Stern amellett, hogy kijelentette: a bank
együttműködve a többi nemzetközi pénzintézettel - az IMF-fel, a Világbankkal -
azon lesz, hogy Albánia és Macedónia megkapják a szükséges segítséget, hangsúlyozta
továbbá: a koszovói válság lezárása után az EBRD komoly szerepet játszhat az újjáépítésben.
Mégpedig a Bosznia-Hercegovinára 1995 után kidolgozott programja alapján, amelyek az
infrastrukturális beruházások, a közutak, a repülőterek építésének finanszírozását,
a külkereskedelem fejlesztését célozták.