HAJDÚ SÁNDOR
Magyarország nem lehet kiindulópont
Interjú Kovács Lászlóval, a Magyar Szocialista Párt elnökével

- Hétfőn rendkívüli frakcióülést tartott az MSZP. Ezen az eddigi gyakorlattól eltérően két kormánypárti miniszter is részt vett. Ki kezdeményezte a találkozót?
- A szocialista frakció kezdeményezte, ennek oka, hogy Koszovóban és Koszovó körül rendkívül súlyos helyzet alakult ki, amely Magyarország, illetve a vajdasági magyarok biztonságát érinti, és a térség egészének jövőjét is meghatározza. Úgy gondoltuk, hogy ebben a kérdésben, és főleg a magyar részvétel konkrét ügyeiben, akkor tudunk felelősen dönteni, ha minden lehetséges információ a rendelkezésünkre áll. Ezért kértem meg Martonyi János külügy- és Szabó János honvédelmi minisztert, hogy jöjjenek el a hétfői rendkívüli frakcióülésre, s adjanak tájékoztatást arról, hogy a NATO hogyan képzeli el a válság rendezését; milyen lehetséges változatai vannak a magyar szerepvállalásnak.
- A miniszterek és Önök hogyan vélekednek egy esetleges szárazföldi offenzíva megindítása esetén Magyarország szerepéről?
- A miniszter urak két dolgot mondtak. Egyrészt azt, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy Magyarország területéről ne induljon ilyen szárazföldi hadművelet, másrészt: amennyiben indul nem magyar területről offenzíva, Magyarország harcoló alakulattal akkor se vegyen részt. Ez egybeesik a mi álláspontunkkal, ezen kérdésekben teljes mellszélességgel támogatjuk a kormányt. Ennek oka az, hogy ha Magyarország harcoló alakulatokat küldene, vagy magyar területről indulna, ez azt jelentené, hogy Magyarországot Jugoszlávia hadviselő félnek nyilvánítaná. Ez elsősorban nem is a mi biztonsági kockázatunkat jelentené, hiszen NATO-tagként nem vagyunk kitéve jugoszláv fenyegetésnek, hanem a vajdasági magyarokat hozná lehetetlen helyzetbe; ezt viszont mindenképpen és feltétlenül el kell kerülni.
- A másik baloldali értékeket képviselő párt, a Munkáspárt más véleményt vall, mint Önök, nevezetesen elítélik és agressziónak tartják a NATO-csapást.
- A Munkáspártnak az a véleménye, hogy a NATO-t terheli a felelősség, és az a munkáspárti magatartás, hogy ők Milosevics mellé álltak, és erről Thürmer Gyula pártelnök biztosította is Milosevics elnököt egy közelmúltbeli szerbiai, belgrádi látogatásán, logikusan illeszkedik abba a sorba, amely 1991-ben a Gorbacsov elleni szélsőbaloldali moszkvai puccskísérlet támogatásával kezdődött. Később pedig folytatódott Szaddám Huszein támogatásával. Mi egyik esetben sem értettünk egyet a Munkáspárttal, és most sem értünk egyet. Úgy gondolom, hogy a koszovói válság kizárólag Szlobodán Milosevics hajthatatlan magatartásának az eredménye, amellyel megpróbálja Koszovóból az albán kisebbséget kiszorítani, amely kisebbség egyébként többséget jelent ott; és bizony a tömeggyilkosságtól sem riadnak vissza a szerb katonai és félkatonai alakulatok.
- Mint volt külügyminiszter, hogyan vélekedik Csurka István határrevíziós törekvéseiről? Múlt héten a parlamentben burkoltan, a hét elején pedig a Magyar Televízió Szabadság tér műsorában fejtette ki abbéli véleményét, hogy érdemes lenne határátrajzolással is foglalkozni.
- A legutóbbi frakcióülésünkön elhatároltuk magunkat minden olyan megnyilatkozástól, amelyek az elmúlt napokban ilyen nyilvános formában, vagy nem nyilvános formában, szűkebb körben elhangzottak egyes politikusok részéről, akik úgy gondolják, hogy ebben a válságban Magyarország területi követelésekkel állhat elő. Rendkívül veszélyesnek és károsnak tartjuk az ilyen megnyilatkozásokat, és személy szerint is úgy gondolom, hogy kifejezetten veszélyes. Ha Magyarország ezen az úton elindul, akkor nagyon rövid időn belül minden szomszédjával konfliktusba fog kerülni: Szerbiával, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával. Ezt nem engedheti meg magának Magyarország. Biztos vagyok benne: a kormánypártok meg fogják találni a módját, hogy elhatárolódjanak ettől; legalábbis én ezt várom a kormánypártoktól, hogy tegyék egyértelművé: nem osztják Csurka Istvánnak és pártjának véleményét.
- Ezzel a hétfői frakcióüléssel, Szabó, illetve Martonyi jelenlétével elindult-e a politikai párbeszéd a kormánypártok és az MSZP között? Várható-e a jövőben a kapcsolatok javulása?
- Lehet, hogy lélektanilag talán van ilyen hatása ennek a találkozónak, hiszen kedvező jelnek tűnhet az, hogy egy a Fideszt képviselő külügyminiszter és a kisgazdapárti honvédelmi miniszter jó légkörben találkozott a frakcióval. Sajnos azonban közvetlen összefüggés nincs a kérdésében vázoltakkal. Ez a téma sajátosságából is adódott: Koszovó nem pártpolitikai ügy, és nem is belpolitikai, hanem Magyarország alapvető biztonsági, nemzeti érdekeit érinti. Egyébként belpolitikai témákban is készek vagyunk a párbeszédre; többször is kezdeményeztük - sajnos ez eddig nem járt sikerrel.