A washingtoni kongresszusban Henry Waxman és Rick Lazio képviselők olyan törvényjavaslatot
terjesztettek be, amely korlátozná a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) fő
szponzorainak adókedvezményét. Ted Stevens szenátor terve szerint pedig egyenesen el
kellene tiltani őket a támogatástól, amenynyiben a NOB nem fogadja el a Salt Lake
City-i korrupciós ügyekben vizsgálatot vezető George Mitchell szenátor reformelképzeléseit.
A nyomásgyakorlás részeként a szenátus kereskedelmi bizottsága meghallgatásokat
is tart, és erre Anita DeFrantzot, a NOB amerikai alelnökét is beidézte. A testületben
elnöklő John McCain szenátor, az ötkarikás mozgalom leghangosabb bírálója, a
sportvezetőn kívül Mitchellt, valamint Bill Hyblt, az Egyesült Államok Olimpiai
Bizottságának elnökét is ki akarja kérdezni arról: vajon mi áll a NOB történetének
legnagyobb botránya mögött.
Waxman és Lazio egyébként kifejtette, hogy a tervezett reformlépések megtiltanák a
NOB-tagok számára bizonyos típusú ajándékok elfogadását, és azt sem fogadják el,
hogy egy független olimpiai hivatal alakuljon a visszaélések kivizsgálására. A NOB működésének
anyagi alapját a - többnyire amerikai - szponzorok jelentik. A következő öt
olimpia televíziós közvetítési jogáért pedig az NBC 3,5 milliárd dolláros ajánlatot
tett.
Az Egyesült Államok szenátusának ülésén az a határozat született, hogy a testület
egyelőre megvárja, mennyire lesznek sikeresek a vesztegetési botrányba keveredett NOB
reformtörekvései. Ugyanakkor - hangzott el az ülésen - a tisztulási folyamat elképzelhetetlen
Juan Antonio Samaranch NOB-elnök lemondása nélkül. A szenátus tagjai tanácskozásukra
meghívták a NOB első emberét, de Samaranch nem vett részt a megbeszélésen.
A John McCain vezette tanács kilenc NOB-tagot hallgatott meg az olimpiai bizottságon belül
tervezett változtatásokról. Bár a szervezet egyelőre haladékot kapott, a szenátus két
szankcióra fogadott el javaslatot, amennyiben az ígért változtatások nem valósulnak
meg a gyakorlatban.
Az első szerint meg kell vonni a NOB-tól a szponzori pénzek kezelésének jogát, a másik
azt tartalmazza, hogy az amerikai támogatók az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsággal
(USOC) kötnének szerződést és az USOC döntené el, hogy ebből a bevételből
mennyit utal át a NOB számlájára.
Egyébként a NOB egyik vezetője szerint az USOC teljes hatalomátvételre készül a
nemzetközi szervezeten belül.
A NOB lausanne-i központjába eljutott egy hírlevél, melyben a USOC vezetői azt
fejtegetik, hogyan lehet a NOB egyeduralmát megszüntetni. A levél szerint folyamatosan
támadni kell a szervezetet, tájékoztatni kell a közvéleményt a hiányosságokról,
és ha vezető politikusokat, gazdasági szakembereket is sikerül a bírálók oldalára
állítani, akkor nem marad el a várt eredmény sem. A NOB az 1996-os atlantai és a
2000-es sydneyi nyári olimpia közötti négyéves ciklusban 4 milliárd dollárra tesz
szert, ebből az összegből 1,5 milliárd dollár amerikai szponzoroktól érkezik. Ennek
ismeretében az USOC úgy véli, nem részesedik megfelelő arányban a NOB bevételeiből.