Afganisztán határán amerikai katonai különítmények állnak lesben annak reményében,
hogy végre elfogják Oszama bin Ladent, a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek
ellen tavaly augusztusban elkövetett terrorcselekmények szervezésével gyanúsított
szaúdi multimilliomost - írja a The New York Times. A Laden utáni hajtóvadászat
kimenetele azonban attól függ, hogy kiadják-e őt afgán támogatói, a tálibok.
Az Egyesült Államoknak nincsenek kémei Afganisztánban, s ezért pontos információt
sem tud beszerezni arra vonatkozóan, miként sikerült előidéznie bin Ladennek a halálos
bombamerényleteket. Szövetségi ügyészek álláspontja szerint egy afgán barlangból
sugárzott beszédével gerjesztette a terrorista cselekedeteket, ám ezt a feltevést nem
tudják bizonyítékokkal alátámasztani.
Bár amerikai vélemények szerint bin Laden a világ legveszélyesebb terroristája, a
The New York Times informátorai inkább csak azok eszmei támogatóját látják benne.
Milton Bearden, nyugalmazott CIA-ügynök mindenesetre első számú közellenségnek
tartja, akinek a fejére 5 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. Üzenete és céljai
- többek között az, hogy az amerikai csapatok hagyják el Szaúd-Arábiát - rendkívül
népszerűek a világ muzulmánjai körében.
Bin Laden 1980-tól az afgán határ mellett tevékenykedett: saját pénzen a pakisztáni
afgán felkelőket támogatta a megszálló szovjet csapatokkal szemben. Rendkívül vallásos
személy, akit az afgán háború csak még jobban meggyőzött arról, hogy az iszlám államok
felállítása katonai eszközökkel valósítható meg. Miután a szovjet csapatok
elhagyták Afganisztánt, bin Laden visszatért Szaúd-Arábiába. Amikor az Irak elleni háborúra
való felkészülésként az Egyesült Államok félmillió katonát küldött Szaúd-Arábiába,
az USA személyében bin Laden megtalálta új ellenségét, s azonnal felajánlotta Fahd
királynak, hogy szent harcosokat toboroz, akik majd megvédik a királyságot. Mivel a
szaúdi uralkodó elutasította ajánlatát, vele is élesen szembehelyezkedett.
„Az amerikaiak és szövetségeseik elpusztítása - legyenek civilek vagy katonák bármely
országban, ahol ez lehetséges, minden muzulmán személyes kötelessége, amíg csak az
amerikai seregek el nem hagyják az iszlám által uralt területeket” - nyilatkozta
1998. februárjában. Ezen kijelentése után került sor tavaly augusztusban a kenyai és
tanzániai nagykövetségek ellen elkövetett támadásokra. A Világkereskedelmi Központ
épülete elleni 1993-as bombamerénylet értelmi szerzője, Ahmed Sattar szerint azonban
hiába „teszik félre az útból” Oszama bin Ladent, a probléma nem szűnik meg:
azonnal támad helyette valaki más.