Hetek - III. évfolyam, 15. szám, 1999. április 17

- A hétvégén nagy létszámú országos gyűlést tartottak. Új kifejezések is elhangzottak ezen a belső fórumon. A tanácskozás eredményeit miként foglalná össze?
- Az elmúlt választási vereség arra késztetett bennünket, hogy átgondoljuk politikánkat. Nem csak a koalíciós szereplésről beszélek, olyan dolgokról is, melyek már a koalíció előtt is dilemmákat jelentettek a pártban. Egy pártnak a megfelelő szerepléshez egyszerre kell rendelkezni értékek világos rendszerével, társadalmi célkitűzésekkel és ezekre adott sajátos programmal, emellett pedig megfelelő szervezettel, amelyik képes érvényre juttatni az elgondolásait és azokhoz támogatókat szerezni.
Egyrészt megfogalmazódott egy dokumentum, a „Magyar liberalizmus az ezredfordulón”, mely nem más, mint a liberális értékeknek egy olyan rendszere, amely a rendszerváltás utáni időszakra reflektál. Másrészt az alapszabály módosítására is sor került. Ez a párton belüli rendszert oly módon teszi rugalmassá, hogy a helyi és középszintek vezetőinek kompetenciáját növeli, de egyúttal a felelősségét is növeli, politikussá válásukhoz a lehetséges mobilitási pályákat kitisztítja. Lehetőséget nyújt a párton belüli versenyhez és kiválasztódáshoz, nevezetesen ahhoz, hogy a helyi és középszintről minél több új politikus tudja magát felküzdeni az országos politizálás szintjére.
- Tartják továbbra is az eddigi irányt, vagy egy új stílusra kell inkább számítanunk?
- Az SZDSZ-nek, és ezt tükrözi részben bizonyos értelemben a Szabadelvű Hitvallás is, két lábon kell állnia. Először is a régi „rendszerváltó” pártnak kell maradni abban az értelemben, hogy a liberális demokrácia intézményének a védelme mellett kitart. Felveszi a harcot a Fidesz politikai stílusával szemben: a parlament szerepének korlátozásával, a kétharmados törvények elodázásával, a közszolgálati médiák megszállásával szemben. Ugyanakkor a másik területről az SZDSZ nem spórolhatja meg, hogy felmutassa a konkrét élethelyzetekre adható liberális értékek mentén kialakított válaszokat. E tekintetben egyfajta elmaradás volt tapasztalható, mondhatnám azt, hogy egyfajta szellemi restség van ezen a területen az SZDSZ-ben.
A problémákra a kormány antiliberális válaszokat ad. Az SZDSZ-nek meg kell mutatnia, hogy igenis vannak a polgári szabadságot nem korlátozó megoldások. Ha nem tudjuk ezt megtenni, akkor az SZDSZ egy 5-10 százalék körüli párt marad, és nem tud erről a nagyságrendről magasabbra jutni, nem tudja visszaszerezni azt a választási támogatottságot, amelyet az első két választáson élvezett.
- A gyűlésen elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány erőből politizál, felrúgta a konszenzusos demokrácia játékszabályait. Mennyire érzi veszélyben a demokráciát?
- A liberális demokrácia a fékek és egyensúlyok rendszerén alapszik, erejét az mutatja, hogy vannak-e olyan - a kormányzati hatalomtól független - intézmények, amelyek be tudják tölteni ezek szerepét. Például alkotmánybíróság, a bíróságok, az ombudsmani hivatalok kiválóan működnek, amelyek kellő időben megállították, illetve megállíthatják a jelenlegi kormány „nyomulását”. Fontos ezért annak megőrzése, hogy ezekben az intézményekben olyan tisztségviselők működjenek, akik személyükben is elég függetlenek ahhoz, hogy érvényesítsék saját szervezeteik eredeti küldetését. Az Alkotmánybíróság több ízben is bebizonyította: a helyén van.
- Milyen szerepet szánnak az SZDSZ-nek? Lát-e reményt arra, hogy a jelenlegi 3-5 százalékosnál komolyabb társadalmi támogatottságot szerezzen?
- Igen, látok. Olyan nyugati társadalmakban, ahol a liberális értékek a balközép és a jobbközép pártok számára egyaránt elfogadottak és általánosak - mondhatnám azt, hogy liberalizálódtak a balközép és jobbközép pártok is -, a liberális pártok valóban kevesebb szavazatot tudnak szerezni, ám stabilan tartják magukat. Azonban látni kell, hogy a jelenlegi balközép Magyarországon még nem az, mint Nyugat-Európában a szociáldemokrata vonulat. A jelenlegi jobbközép Magyarországon a nyugat-európaiaknál egy sokkal konzervatívabb értékvilágot képvisel, tehát igenis van tere a liberális pártoknak. Túl egy ilyen szentencia közlésén, csak akkor lehet ezt politikai erőként megjeleníteni, hogyha a liberális értékeket a hétköznapi élethelyzetekre adandó válaszokban tudjuk felmutatni, és nem pusztán ideológiai tézisekben.
- Ön szerint egy átlagos magyar embernek a liberalizmus szó hallatán mi jut eszébe?
- Bizonyos értelemben az SZDSZ-en is múlik, hogy maga ez a szó mennyire válik elfogadottá, és konkrét dolgokhoz kötődik-e. Mi a dolgot nem elsősorban ideológiai alapon, hanem gyakorlatiasan közelítjük meg. Ott van az SZDSZ oktatáspolitikája például, mely az állam mindenhatóságával szemben egy 30-40 százalékos mozgásteret ad a szülőknek és pedagógusoknak valamint az iskolafenntartóknak. Mikor az érintettek megismerik ezt a programot, akkor erről visszakövetkeztethetnek, hogy „igen, aha”, ez egy liberális oktatáspolitika része, és az a konzervatív fordulat, amelynek tanúi vagyunk, az egy egészen más értékvilágot tükröz. Ez utóbbi azt a filózófiát tükrözi, hogy a szabadságot vissza kell venni a pedagógusoktól, és a mindenható kormányzatnak kell csaknem kizárólagosan eldöntenie azt, hogy mit is tanítsanak a gyerekeknek az iskolákban.
- Demszky Gábor főpolgármester az SZDSZ-ről azt mondta, hogy nem működhet úgy, mint egy társadalmi vitakör, sokszínű véleményekkel és széthúzással. Szerinte a sikerhez szükséges egy hatékony pártvezető és egy párt, amely maximálisan támogatja őt.
- Ezzel kívánta erősíteni a pozíciómat Gábor. Valóban, egy politikai pártnak el kell döntenie, hogy milyen irányba megy, és miután a döntés megszületett, annak mentén kell politizálnia. A konstruktív vita helye a döntés-előkészítési fázisban, és nem a döntés utáni fázisban van. Az SZDSZ-ben ez rendszeresen keveredett. Vita volt döntések előtt is és döntések után is. Ez sajnos nagyban fékezte a párt működését. Én nagyjából azokat az elveket tudom képviselni, amiket elmondtam most. Én egy ilyen típusú SZDSZ-t tudok elképzelni. Ha erre a tagság nem vevő, akkor olyan vezetőt kell keresni helyettem, aki valami mást képvisel.