Miközben Koszovóban fokozódik a NATO támadásainak ereje, és felvetődött egy
esetleges szárazföldi akció lehetősége is, folyamatosan dőlnek meg az eddigi
rekordok az amerikai és a nyugat-európai tőzsdéken. A héten eddigi története
legmagasabb értékét érte el a három fő amerikai index - a Dow Jones, a Nasdaq, és
az SP&P500 -, de az angol FTSE és a francia CAC40 index is. Az élboly utolsó
harmadában kullog a német és a magyar tőzsde indexe.
Csúcson az index. Ezt fel kell írni Fotó: MTI
Míg a budapesti tőzsde alacsony forgalom mellett idegesen reagált az eseményekre,
az USA részvényindexei napról napra újabb történelmi rekordokat döntöttek. Ennek
több oka lehet: részben az, hogy Amerika távol van az események helyszínétől, a
háború az ország területét és gazdaságát nem fenyegeti, sőt bizonyos iparágaknak
- hadiipar, szállítóipar, számítástechnikai szektor - fellendülést hozhatnak a
háború által generált megrendelések. A másik ok a múlt hét óta folyamatosan
megjelenő első negyedéves gyorsjelentésekkel kapcsolatos pozitív várakozások
keltette spekuláció, illetve a már megjelent pozitív eredmények okozta vásárlási
hullám. Ugyanerre vezethető vissza a technológiai szektor papírjainak visszaesése,
ahol a vártnál jelentősen gyengébb eredmények láttak napvilágot. A harmadik okként
felmerülhet a világgazdaságban mozgó, biztonságot kereső portfóliótőke
beáramlása az Egyesült Államok pénzpiacára. Mivel Ázsiában még nem látszanak
egyértelműen a válságból való kilábalás jelei, Európában lassuló
növekedésről, valamint a délen zajló háborúról szóló hírek jönnek, a
közép-kelet-európai fejlődő piacokon mindezek romló makromutatókkal egészülnek
ki, így az egyetlen befektetésre biztonságosnak tűnő hely az Egyesült Államok még
mindig kedvező adatokat felmutató gazdasága. Ezt a tendenciát látszik alátámasztani
a dollár folyamatos erősödése is. A fejlődő piacoktól való elfordulást erősíti
meg a Világbank legutóbbi jelentése is, miszerint a fejlődő országokba áramló
hosszú lejáratú tőkebefektetések értéke meredeken, mintegy 19 százalékkal esett
vissza 1998-ban, 338 milliárd dollárról 275 milliárdra.
Az alábbi táblázat a főbb európai részvényindexek, valamint a Dow Jones
értékének alakulását mutatja a háború kitörésének napjától eltelt időszakban.
Érdekes megfigyelni, hogy az orosz tőzsde volt az egyetlen, amely jelentős mértékű
esést mutat az elmúlt három hetes időszakban. Tette mindezt annak ellenére, hogy
megkapta a hőn áhított IMF-hitelt, ez azt mutatja, hogy az ország gazdasága még
mindig nem heverte ki a tavaly augusztusi összeomlást.
Míg a háborús helyzethez közel lévő országok tőzsdei indexei - mint például az
olasz-, vagy görögországiak - kisebb mértékben és nagy kilengésekkel mozogtak,
addig az amerikai blue chip index közel 8 százalékos emelkedésével megközelítette
az álomhatárnak számító 10 ezer 500 pontos határt. Ezzel csaknem egyenlő arányban
emelkedtek a háborúban szintén aktív szerepet vállaló országok - különösen az
angol és a francia - tőzsde indexei is. Bár a BUX is szépen emelkedett ebben az
időszakban, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az index egy hosszabb csökkenő
periódus utáni korrekció szakaszát éli át, ráadásul ekkor láttak napvilágot az
utóbbi időkben megszokottnál kedvezőbb fizetési mérleg adatok is. Így a BUX
emelkedése nem tudható be a többi említett országokban megfigyelhető háborús
konjunktúrának.
|
CMMG
(olasz) |
ATG
(görög) |
DAX
(német) |
BUX
(magyar) |
CAC 40
(francia) |
MTMS
(orosz) |
FTSE
(angol) |
DJIA
(amerikai) |
Márc.23. |
24641 |
3637 |
4915 |
5355 |
4079 |
673 |
6060 |
9671 |
Ápr.14. |
25062 |
3732 |
5182 |
5642 |
4349 |
635 |
6493 |
10411 |
Változás |
1,71% |
2,61% |
5,43% |
5,36% |
6,62% |
-5,65% |
7,15% |
7,65% |