HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Ínség a háború nyomában
A Jugoszlávia elleni légicsapás áldozatai között mindkét oldalon vannak polgári áldozatok: a koszovói albánok a szerb paramilitáris szabadcsapatoknak lettek céltábláik, tömeges menekülésüket idézve ezzel elő, de a bombázások a Jugoszlávia civil lakosságából is követeltek életeket. A koszovói-szerb határon, embertelen körülmények között összezsúfolódott tömegben, a jelentések szerint felütötte a fejét a kolera és a tífusz is, miközben a segélyszervezetek kétségbeesetten igyekeznek élelmet osztani az éhező menekültek között.
Csak egészségügyi maszkban mehetnek a menekültek közé. Járványveszély és nélkülözés Fotó: MTIA NATO a koszovói albánok tömeges gyilkolása, népirtása ellen harcol Koszovóban - jelentette ki Brüsszelben William Cohen amerikai védelmi miniszter. Cohen a NATO főtitkárával, illetve a szövetség tizenkilenc tagországának nagykövetével folytatott találkozói után nyilatkozott és leszögezte: a NATO fokozza légi hadjáratának erejét. A szövetségi csapásokat az albánok elleni leírhatatlan kegyetlenkedésre adott válaszként kell felfogni - tette hozzá. A NATO az igazság érdekében, a népirtás ellen folytatja harcát, az embertelenség ellen az emberség javára, a demokrácia mellett a zsarnokság ellen, a szabadságért a félelem ellen - sorolta Cohen. Az amerikai politikus szerint a felsorolt pozitív értékek a NATO erényei, és harcolnia kell értük, míg a másik oldalon azok állnak, akik mindezek ellenségei.
Segélyszállítmány szétosztása a koszovói-albán határon. Fotó: MTIA háborús retorika mellett azonban egyre inkább úgy tűnik, a légicsapások nem érték el azt az eredményt, amely a NATO-intervenciónak eredetileg a célja volt: a koszovói albán menekültek száma nemhogy csökkent, de tömegessé vált a jugoszláv megtorlások miatt. A jugoszláv hadsereg egyfelől a koszovói albánok tízezreit tette nincstelenné, másfelől pedig keményen fellépett a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillacsapatai ellen. A légifenyegetés nem akadályozta meg a jugoszláv katonai egységeket, hogy a morinai szerb-albán határátkelőtől nem messze levő falvakat felégesse. A morinai átkelőt, ahol legkevesebb 280 ezer koszovói albán lépett át Albániába az elmúlt két hétben, a jugoszláv katonaság lezárta.
Pristinának, a koszovói tartomány fővárosának összetétele is megváltozott. Csaknem százezer ember kényszerült elmenekülni a Gallapi fennsíkra, míg mások Macedóniába távoztak, adta hírül a Human Rights Watch (HRW) elnevezésű amerikai szervezet. A Gallapi fennsíkra menekültek helyzete válságos, mivel élelemkészleteiket jórészt felélték; éhínség fenyegeti őket, a Pristinából történő utánpótlás pedig rendkívűl nehézkes.
Az emberi jogi szervezet által megkérdezett menekült szemtanúk közül többen beszámoltak arról, hogy a jugoszláv hadsereg március 26-án meggyilkolt 40 albán civil férfit Velika Kruza faluból. A HRW attól tart, hogy az öldöklések egy megtorló akció részei, mivel a falu állítólag már évek óta támogatta az UCK tevékenységét. A megkérdezett hat szemtanú szerint a szerb gyalogsági csapatok a NATO-akció után egy nappal támadták meg az albánok lakta falvat. „Összetereltek bennünket, majd körülbelül reggel hétkor negyven fiatal férfit kiválasztottak közülünk, és gépfegyverrel halomra lőtték őket” - számol be egy 64 éves szemtanú.
A Velika Krusa-i mészárlásról a BBC brit televíziónak is sikerült egy amatőr videofelvételt megszereznie. A felvételen néhány fiatalember holtteste látható, akikkel - a BBC szerint - „egyetlen fejlövéssel végeztek, miután megpróbáltak elmenekülni”. A videofelvétel készítője szerint, aki átadott a BBC-nek egy listát, amely 26 áldozat nevét tartalmazta, száznál is több civil esett áldozatul, mikor a szerbek bombázni kezdték a térséget.
Az UCK ezenközben mintegy ezer embert toboroz naponta, mivel azonban önkéntesekkel nem tudja feltölteni sorait, sokszor erőszakkal verbuválja a koszovói albánokat - jelentette a Reuters hírügynökség. Egyes albán menekültek arról számoltak be, hogy az UCK fegyveresei az észak-albániai Kukes városánál úttorlaszokat állítottak fel, ahol leszállítják a Koszovóból érkező tehergépkocsikról a 18 és 50 év közötti férfiakat. A menekültek sokszor hajlandóak nagy összegeket fizetni helyi taxisofőröknek, hogy elkerüljék az UCK toborzó különítményeit.
A határsávon tartózkodó menekültek erős katonai és rendőri felügyelet alatt álltak. A segélyszervezet munkatársai sem juthattak a közvetlen közelükbe. Az embertelen körülmények és a táborban pusztító járványok miatt naponta körülbelül tucatnyian vesztik életüket.
A NATO-csapásnak jugoszláv részről is vannak polgári áldozatai. A Tanjug hírügynökség adatai szerint tizenhét polgári személy halt meg a NATO Aleksinac ellen végrehajtott hétfő esti légitámadása során. A hivatalos jugoszláv jelentés szerint a sebesültek számát negyvenre teszi. A dél-szerbiai bányászvárosban romba dőlt tizenhat lakóház és mintegy négyszáz lakás vált lakhatatlanná. Az AFP egy szerb illetékest idézve közölte, hogy Pristinában is tizenkét polgári személy vesztette életét a bombázásokban. Ivica Mihajlovics, a szerb kormány tájékoztatási titkára hozzátette ehhez, hogy egyelőre ennyi halálesetről tudnak, de sokkal nagyobb is lehet a veszteség, hiszen még nem tudni, mit találnak később a romok alatt.
