MUNKATÁRSUNKTÓL
Bombák a szerb gazdaságra

A légitámadás a második fázisban nemcsak katonai objektumokat és kommunikációs célpontokat érintett, hanem gyárakat, üzemeket, hidakat, raktárakat is. A NATO-támadás ezzel hosszú időre visszaveti a nyolc éve dúló háborúban kimerült jugoszláv gazdaságot. A Die Presse úgy látja, hogy a bombák Jugoszláviát a kőkorszakba vetik vissza.

Égő üzemanyagraktár a koszovói Devet Jugovicában   Fotó: MTI

A légicsapások megtépázták a háború óta vegetáló jugoszláv ipart. A kilőtt üzemek, gyárak az eddig is magas - hivatalos jelentés szerinti 25-30 százalékos, a valóságban azonban ennél magasabb - munkanélküliséget tovább növelik. Az utak és hidak lerombolásával a belkereskedelmi tevékenység tovább szűkül, és egyre nagyobb teret nyer a fekete- és a barterkereskedelem. A hőerőművek, olajvezetékek lerombolása a hétköznapi élethez szükséges energiaellátást teszi lehetetlenné.
A jugoszláv gazdaság eddig is pangott, az export az 1992-ben életbe léptetett embargó miatt minimálisra csökkent. Az ország nem tudja törleszteni 12 milliárdos adósságát, külföldi bankokban levő pénzéhez nem jut hozzá, hitelt - érthető módon - nem tud felvenni. A Die Presse egyszerűen csak így ír Jugoszláviáról: „a szerbek már régen csődbe mentek”.
A háború gazdasági hatásai nem hagyják érintetlenül a szomszédos országokat sem. Bulgária úgy számol, ha elhúzódik a háború, havonta 260 millió dolláros veszteséget kell elkönyvelnie. Görögország idei GDP-növekedése fél százalékponttal csökken, mivel a légitámadások miatt kimarad a Jugoszláviába irányuló gyümölcs- és zöldségexport. A görög termékeket drágítja, hogy kerülőúton kell őket Nyugat-Európába szállítani. A görög hatóságok attól is tartanak, hogy jelentősen visszaesik a turistaforgalom. A Görögországot a NATO-csapások óta ért hiány eddig 660 millió dollárt tesz ki.
A koszovói válság jelentékenyen érinti Macedóniát is, mivel szoros kereskedelmi kapcsolat fűzi Jugoszláviához. (Az embargót a Nyugat hallgatólagos beleegyezésével megszeghette.) Eddig még nem mérhető fel az, hogy a Macedóniába menekült tömegek és a kieső bevételek milyen gazdasági terhet jelentenek az országnak. A Világbank 40 millió dolláros kamatmentes gyorshitelt nyújt Macedóniának, miután segítséget kért a nemzetközi szervezettől. A hitel a koszovói válság miatt fellépő gazdasági kiesés kezelését és elsősorban az importfinanszírozást szolgálja.