- Milyen anyagi veszteségek érték Jugoszláviát a hét éve tartó háború,
illetve a közel két hete tartó NATO-csapások miatt?
- A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 1991-98 között 100,2 milliárd dollár
veszteséget könyvelt el szociális és gazdasági téren. Ezt a nem realizálható GDP,
finanszírozási veszteségek, a nem lehívható külföldi befektetések, az „agy-elszívás”,
azaz az értelmiség külföldre csábítása, és a tagköztársaságok elszakadása együttesen
okozták. A NATO-bombázások 12 napja alatt a gazdaságban és a szociális infrastruktúrában
2,5 milliárd dollár kár keletkezett. A légicsapások során nemcsak katonai és
telekommunikációs létesítmények voltak a célok. Az ipari üzemek, hidak, kórházak
és iskolák - közel 190 iskoláról van szó - is célpontokká váltak. A NATO céljai:
elfoglalni a Balkán, és Délkelet-Európa stratégiailag fontos pontjait, ezzel bekeríteni
Oroszországot, a szerbeket és más nemzeteket; a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot
áldozattá tenni, elvetni a félelem magjait a szabadságszerető emberekben.
- Véleménye szerint milyen forrásokból táplálkozik a Koszovói Felszabadítási
Hadsereg? Honnan származik anyagi ereje, és fegyverzete?
- Közismert tény, hogy a magát Koszovói Felszabadítási Hadseregnek nevező
terrorista társaság a világon legjobban szervezett albán drogmaffia pénzügyi támogatását
élvezi, és - szomorú és legalább annyira sajnálatos is - a világ vezető
nagyhatalmáét, az Egyesült Államokét. Úgy gondolom, a NATO-országok közvéleménye,
melynek agyát náci propagandához hasonlóan mosták át, végül meglátja és észreveszi:
a NATO-agresszió robbantotta ki a humanitárius katasztrófát a térségben. Ez hozzájárulna
ahhoz, hogy minél gyorsabban befejezzék a század - a hitleri után - legszégyenteljesebb
támadását, egy kicsi, de bátor nép méltósága ellen.
- Jugoszlávia a diplomáciai kapcsolatok megszakítása mellett szükségszerűen
gazdasági kapcsolatait is szünetelteti a tagországokkal a NATO-csapás miatt? Változik-e
Magyarország és Jugoszlávia gazdasági kapcsolata amiatt, hogy hazánk átengedi légterét
és repülőtereit a NATO-repülőknek?
- A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot mint régi és tiszteletre méltó
hagyományokkal rendelkező szuverén országot rákényszerítették, hogy megszakítsa
diplomáciai kapcsolatait e kegyetlen és embertelen agresszió fő elkövetőivel. A
diplomáciai kapcsolatok megszüntetése azonban nem feltétlenül jár együtt a gazdasági
témákban való együttműködés megszakításával. Érthetőek a Magyar Köztársaság
NATO-tagságból eredő kötelezettségei, de ezek ellenére elvárható lett volna, hogy
legalább minimális önkorlátozást gyakoroljon a NATO-val való együttműködés
tekintetében, figyelembe véve összetett kapcsolatainkat és közeli szomszédságunkat.
- Hogyan képzeli el az újjáépítést? Elfogad-e Jugoszlávia anyagi segítséget
nyugati országoktól, illetve Magyarországtól, tekintettel jelenlegi politikájára?
- A nemzetközi közösség kötelessége - ha meg akarja menteni a nemzetközi
kapcsolatok rendszerét az összeomlástól -, hogy biztosítsa a feltételeket Jugoszlávia
és lakosságának kárpótlásához, mind a NATO-agresszió okozta kárért, mind azokért
a gazdasági hátrányokért, melyet a szankciók okoztak. A jelen pillanatban cinikus és
oda nem illő lenne a Magyar Köztársaság részéről azon gondolkozni, milyen részvételt
vállaljon országom újjáépítésének folyamatában, miközben óráról órára bombákat
dobnak le rá.