Vissza a tartalomjegyzékhez

SEBESTYÉN ISTVÁN
A megyerendszer végnapjai

Régiókra szükség van. Ezzel az állítással a kormány és az ellenzék képviselőinek többsége egyetért. Mégis az azok kialakításáról szóló - várhatóan az első félévben a parlament elé kerülő -, törvénytervezet kapcsán már most viták alakultak ki, még a kormánypártok között is. Ráadásul az ellenzék sem ért egyet a kormány terveivel.

Az eddig napvilágot látott tervek szerint hét régióra osztanák az országot, melyeknek központjai az alábbi városok lennének: Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és Győr. Ez utóbbi várost esetleg megelőzheti Sopron, illetve Szombathely. Ezen kívül külön régiót alkotna a Balaton és környéke.
Borkó Károly, a Parlament Területfejlesztési Bizottságának fideszes tagja a Heteknek elmondta: az átalakítás célja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra igénybevehető uniós pénzek felvétele lehetővé váljon. Ehhez alkalmazkodni kell az ottani régiórendszerhez. Jelenleg még csak statisztikai-tervezési-fejlesztési és nem közigazgatási régiókról van szó, de a későbbiekben ezek kialakítása is lehetséges lehet, hiszen a magyar közigazgatásban a központi államhatalom és a helyi önkormányzatok között gyakorlatilag semmi nincs. A megyei önkormányzat csupán üzemelteti az intézményeket, de „igazából a dolgokra nagy ráhatása nincsen”.
Zilahi József, a Szabolcs- Szatmár Megyei Önkormányzat elnöke, MDF-es parlamenti képviselő elmondta: pártja nem alakította ki álláspontját e kérdésben. Saját véleménye szerint viszont a meglévő megyerendszert nem kellene „háborgatni”, hanem a legjobb megoldás az lenne, ha a megyék lennének a régiók. Mint mondta, jelenleg is vannak olyan pályázati lehetőségek, amelyeken keresztül kimondottan a megyék juthatnak pénzhez. „Ez is mutatja, hogy Magyarországon a szakma, aki ezt az egész koncepciót kialakítja nem őszinte és nem nyílt, hanem csúsztatásokat használ.”
Zilahi szerint előfordulhat, hogy a ma még kizárólag gazdaságiként emlegetett régiók a későbbiekben közigazgatásivá válnak, ami azért okoz gondot, mert az elmúlt 50 év alatt már kialakult egy megyéken belüli infrastruktúra és kereskedelmi, közlekedési, államigazgatási, kulturális, szolgáltatási hálózatok. Ezek megbontása sokba kerülne. Szerinte a régiók létrehozásában csupán az a hat város érdekelt, amelyek a tervek szerint régiószékhelyekké válnának, és jelentős mennyiségű pénzhez jutnának.
Baja Ferenc MSZP-s képviselő, volt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szerint a régiók létrejöttét nemcsak az EU-csatlakozás szempontjából kell szükségszerűnek tekinteni, hanem azért is, mivel a modern társadalmakban az állam és a közszolgáltatás is piaci alapokra tevődik át, s vannak szolgáltatások, melyeket bizonyos nagyságrend fölött érdemes csak megteremteni. Magyarul van olyan szolgáltatás, amelyet nem nagyon szerencsés megyei szinten tervezni, mert gyakorlatilag sokkal drágább. Ilyen például az egészségügyi szolgáltatás.
Baja azonban azt tartja problematikusnak, hogy a kormány kizárólag „felülről” építkezik, s nem alulról, ahogy az elmúlt években zajlott a régiók mondhatni spontán kialakulása. Ez a politikai kontroll megteremtését célozhatja meg: a kormány e területen is erőteljesen próbál belenyúlni a társadalom szerkezetébe. Ennek az a politikai filozófia az oka, hogy azt gondolják: úgy lehet „üdvözíteni” Magyarország állampolgárait, ha egy erős centrális kormányzati irányítás mindenre határozottan, erővel és keményen megadja a választ, s befejezik az alulról építkező demokratikus „vacakolást”. „Én azért tartom rossznak - folytatta a politikus -, mert ez azt jelenti: a kormány nem bízik saját állampolgáraiban, sem a saját intézményeiben, ugyanis szakmai kérdésekben fél kiadni kezéből a hatalmat.”