EPERJESI ILDIKÓ
Európa vezetésre vár
Az Európai Bizottság mind a húsz tagja lemondott, miután egy szakértői jelentés azzal vádolta az intézményt, hogy elvesztette uralmát a 19 ezer fős brüsszeli adminisztráció fölött. Az európai vezetők a lemondás után esélyt látnak a tiszta lappal való kezdésre. „Erős a parlamentünk, a tanácsunk és az elnökség” - sietett megnyugtatni a kedélyeket Gerhard Schröder német kancellár. „Európa nem marad vezetés nélkül” - tette hozzá az unió soros elnökségét betöltő Németország vezetője. A válság megrázta a pár hónapja közös valutát bevezető uniót, melynek vezetői a jövő héten találkoznak Berlinben, hogy az EU belső reformjaival foglalkozó Agenda 2000 programot lehetőleg végleges formába öntsék. „Ha ez a folyamat elhúzódik, és viták alakulnak ki az egyes nemzeti kormányok között, nyilván kevesebb energia fog maradni a bővítésre. Ha viszont felgyorsulnak az intézményi reformok, a bővítés is felgyorsulhat” - nyilatkozta a Heteknek Balogh András politológus.
Jacques Santer, az Európai Bizottság leköszönt elnöke. Elvesztette a bizalmat Fotó: MTI„Az integráció hívei csökkenteni akarják a nemzeti kormányok hatáskörét, növelni akarják a bizottság szerepkörét. A bizottság ellenőrzését is nagymértékben összeurópai testületeknek kell átvenniük. Ez jelentheti egy elkülönült összeurópai bírói hatalom megnövelését is” - mondta Balogh András.
A vizsgálat szerint visszaélések történtek több EU-program lebonyolításában. A jelentés csalást és korrupciót emleget, bár a szakértők hangsúlyozták, hogy a bizottsági tagok, az úgynevezett biztosok közvetlenül és személyesen nem érintettek. A csalás és korrupció úgymond észrevétlenül lapult meg néhány vezető hivatalban. „Nehéz megállapítani a legkisebb felelősséget is” - vonja le a következtetést a jelentés. Jacques Santer bizottsági elnök keserűen fakadt ki a vizsgálat „kiegyensúlyozatlansága” miatt, és visszautasította azt a vádat, miszerint a végrehajtó testület „általános felelőtlenséget” tanúsított.
Az unió előtt most két lehetőség áll. Vagy felállít egy ügyvezetői bizottságot, amely az előző vezetés ötéves mandátumából még hátramaradt időben működne 2000 januárjának közepéig, vagy pedig a jelenlegi bizottság töltené be a felügyelő szerepet, amíg az új testületet ki nem jelölik újabb öt évre.
Balogh András politológus szerint nem túlzás válságról beszélni. Az EU kormányának lemondása felhívja a figyelmet arra, hogy nincsenek készen a modern kor követelményeinek megfelelő EU-intézmények. Az Európai Bizottság a jelenlegi struktúrában nem tudta áttekinteni az egész rendszer működését. A Phare-ügyekben például bennünket is hátrányosan érintő, nem elfogadható gyakorlat alakult ki. Sem a tagországok, sem a bizottság tagjai nem tudták áttekinteni, hogyan is zajlik ez a bonyolult mechanizmus. Az Európai Unió vezető testületeinek működésében „demokratikus deficit” érvényesül. Nem világos az Európai Unió és az Európai Parlament közötti viszony, nem teljesen tisztázott a nemzeti kormányok és az európai végrehajtó hatalom közötti kapcsolat. A jövőben a bizottság afféle föderatív kormányként működhetne. A bővítés folyamatáról szólva a politológus kifejtette, hogy a válság azt nem napolja el: a mostani krízis valószínűleg elő fogja segíteni az intézményes változások beköszöntét, s felgyorsíthatja a közép-európai államok integrálódását is.
A most leköszönt Jacques Santer Balogh szerint az EU fejlődésének motorja volt, a nagy alapítóatyák közé tartozott. Habár valószínűleg semmiben nem lehet elmarasztalni, lemondása korrekt magatartás volt. Lépése példamutató az európai politikai közéletben. Vezetőként levonta a következtetéseket, bár személy szerint nem volt érintett az ügyben - mondta a politológus.
Az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság az EU kormányszerűen működő testülete, melynek munkáját mintegy 19 ezer fős apparátus segíti. A bizottság egyszerre jelenti a húsz biztosból („komisszárokból”) álló, kormányokhoz hasonlóan működő biztosi kollégiumot és az alattuk működő hivatalnoki kart. Az öt nagyobb tagállam (az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) két-két bizottsági tagot jelöl, a többi tagállam pedig egyet-egyet. A bizottsági tagokat, a biztosokat a tagállamok kormányainak közös megállapodásával jelölik ki ötéves hivatali időszakra. A bizottságnak egy elnöke és két alelnöke van.
A bizottsági tagok a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek. A tárcák jelentősége és politikai súlya nem egyforma, s ez sokszor konfliktus forrása a tagállamok között az új bizottság megválasztásakor. A bizottság elnöke meghatározó a testület egész tevékenységére nézve, mivel a testület politikai irányítójaként ő jelöli ki a testület munkájának irányvonalát, viszonyát a többi szervhez.
