Első olvasatra ijesztően magas a társadalombiztosítási alapok január-februári
hiánya. Egész évre 41,3 milliárd forint deficitet terveztek, de az első két hónapban
már ennek a 66 százalékát, 27,4 milliárd forintot „sikerült elérni”. Az
aggodalmakat keltő eredmények ellenére a tb-alapok vezetői nem tartanak az idén további
jelentős romlástól, mondván, a hiány csak az időszak elején halmozódott fel, a képlet
az év során javul, hiszen jelentős vagyont értékesítenek még az idén.
Az éves előirányzottnak jelentős részét kitevő 27,4 milliárdos deficitből mindössze
3 milliárd keletkezett januárban. A kiugróan magas februári hiány oka, hogy januárral
ellentétben a második hónapban már az új jogszabályok alapján fizették be a járulékokat.
Lapunk kérdésére a társadalombiztosítási alapoknál megerősítették: az első két
havi érték semmiképpen nem irányadó az egész évre vonatkozóan, s már idén 7
milliárd forint folyt be az állampapírok és kötvények visszaváltásából, ezen kívül
további jelentős, vagyonértékesítésből származó bevételekre számítanak. Például
4 milliárdra a vagyon jelentős részét képező OTP részvények után, és 1,7 milliárdra
az alapok tulajdonában lévő Richter-részvények után.
A kormány döntése szerint 1999-ben a tb-alapok teljes vagyonára értékesítési kötelezettség
áll fenn. Az ingyenesen juttatott vagyont az ÁPV Rt., a járuléktartozások fejében
kapott, mintegy 4,6 milliárd forint átvételi értékű vagyont pedig a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság (KVI) értékesíti. Ez utóbbi jelentős vagyon azonban nehezen értékesíthető,
nem ritkán meddőhányókról, gyárkéményekről, iparvágányokról van szó.
Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. vezérigazgatója elmondta: 60-80 milliárd forintnyi bevételt
várnak a teljes vagyon értékesítéséből.