Vissza a tartalomjegyzékhez

SZAKONYI DÁVID
Érdi rabszolga-ügy: valaki hazudik

Országszerte szinte minden sajtóorgánum foglalkozott az „érdi rabszolgatartó” címen ismertté vált üggyel. A péntekig megjelent lapokban T. I. mint Magyarország szatírja szerepelt. Ügyvédje azonban bármibe lefogadná, hogy védence teljesen ártatlan mindazokban a vádakban, amiket a sajtóban sorakoztattak fel ellene.


A helyszín. Rémségek vagy hazugságok háza    Fotó: Vörös Szilárd

L. Lídia azt mondja: palackpostával üzent édesanyjának, hogy volt élettársa rabszolgaként fogva tartja. Az édesanya feljelentést tett a rendőrségen. L. Lídia azt állítja: a férfi nem engedte ki a lakásból, verte, kínozta és megerőszakolta. Egyszer például a lábát is eltörte, ami orvosi kezelés hiányában rosszul forrt össze. Mihály István, az érdi rendőrkapitányság vezetője lapunknak elmondta: alapos a gyanú, hogy igazat mond Lídia, azonban a vizsgálat még tart.
Dr. Légmán Imre, a férfi ügyvédje lapunknak elmondta: az ügy nem ilyen egyszerű. Egy különös hármas kapcsolatról van szó. T. István gázszerelő B. S. Ilonával öt éve élt élettársi viszonyban, azonban István „szerzett” még egy élettársat, L. Lídiát, a Magyar Nemzeti Bank munkatársát. Lídiától született egy gyermek, akit a kismama „el akart vetetni”, ám a férfi könyörgésére a gyermek megmaradt. Mivel Lídia a gyermeket - enyhén szólva - továbbra sem kedvelte, István élettársát, Ilonát kérte meg a gyermek gondozására, aki ezt örömmel elvállalta, mivel nekik nem lehetett saját közös gyermekük. Nem sokkal ezután Lídia a gyermek ürügyén odaköltözött Istvánékhoz, ennek vélhetőleg az volt az oka, hogy éppen elveszítette lakását.
Lídia azonban 1998 augusztusában váratlanul eltűnt, és csak novemberben tért vissza. Lábtörését ebben a távolléti időszakában szerezte be - folytatta az ügyvéd, majd hozzátette: Lidia két éve is tett már feljelentést István ellen, akkor azzal vádolta, a férfi kényszerítette, adja át neki a Nemzeti Bank széfjének kódját, hogy oda betörhessen. Feljelentését később visszavonta.
L. Lídia azonban azt mondja: T. kifelé normálisnak mutatta magát, otthon azonban gumikalapáccsal rendszeresen ütötte mindkét nőt, valamint időnként gúzsba kötötte őt élettársa, és a színig töltött fürdőkádba nyomta a víz alá, szinte a fulladásig, hogy kivallassa féltékenységi rohamaiban. Állítja, hogy combját is István törte el, mégpedig fejszenyéllel, sőt orvoshoz sem engedte el, házilag ápolták, ezért rosszul forrt össze a csontja.
Felkerestük István élettársát, B. S. Ilonát érdi lakásán, azon a bizonyos lakáson, ahol Lídiát - állítása szerint - fogva tartották. Ilona úgy mondta el nekünk: élettársával megegyeztek, hogy mivel nem lehet gyermekük - bár nagyon szerettek volna -, Istvánnak Lídia szüljön gyermeket, akinek előzőleg nyíltan megmondták, hogy miután a gyermeket megszülte, nem fogja István feleségül venni, hiszen ragaszkodik Ilonához. Ő ezt látszólag tudomásul vette, de mégis próbálta „elvenni a férfit Ilonától”. Szerinte Lídia jól kitervelte ezt az egész botrányt, hogy Istvánon bosszút álljon. „Lídia megígérte Istvánnak, hogy kikészíti. Olyanokat mondott, hogy 86 évig fog élni, csak azért hogy túlélje élettársamat és bosszút álljon” - állítja Ilona.
A szomszédok teljes megdöbbenéssel fogadták a sajtóban megjelent híreket, nem is gondolták volna, hogy mindaz, amit a tévében, rádióban, újságokban közöltek kis utcájukról, nálunk is megtörténhet. Közvetlen kertszomszédai köszönőviszonyban voltak T.-ékkel. Bennük és a házban nem találtak semmi különöset. Nem tudtak arról, hogy Lídia is ott élt, igaz, maguk is nemrégen költöztek oda. Az egyik szomszéd szerint: ezt az ügyet bárhonnan nézzük, sehogy se normális.


Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász Terror a családban című könyve adata szerint családi bántalmazások következtében hetente egy nő és egy gyermek hal meg Magyarországon. A nem halállal végződő bántalmazások száma ennek tízszerese. Nógrádi Judit a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) szervezet ügyvivője lapunknak elmondta, hogy segélyvonalukon naponta átlag öt bejelentés érkezik, ezekből egy-két nemi erőszak és néhány erőszakos férfitól szenvedő nő telefonál be. Ezek között nem ritka a menekülőben levő, hajléktalanná vált, sokszor több gyermekes asszony. Nógrádi elmondta, legtöbbször fel sem merül a bántalmazottakban, hogy bűncselekményt követtek el ellenük, hiszen sok helyen ma még például a feleség rendszeres verése - sajnálatosan és elitélhető módon - része a kultúrának Magyarországon. Téves nézet, hogy a jelenség nagyrészt szegényebb és tudatlanabb családoknál fellehető. A szervezet kapott már telefonhívást minden társadalmi rétegből, neves közéleti szereplők, politikusok és színészek feleségeik is keresték már fel a NaNE-t tanácsokért.