A héten tartotta európai tagbankjainak találkozóját Budapesten a takarékbankok
világszervezete, a WSBI. A rendezvény házigazdája az OTP Bank Rt. volt, amely idén ünnepli
50. születésnapját. Az OTP vezérigazgató-helyettese, Kolossváry Ádám a bank és a
világszervezet együttműködését „szerencsés egymásra találásnak” nevezte,
mivel a WSBI takarékbankok érdekeit képviselő és kapcsolatépítő tevékenysége az
OTP-nek „ablakot nyit a világra”.
A félévszázados évforduló a bank szolgáltatásainak bővítésével is összekapcsolódik:
az OTP jelentős minőségjavító programba kezdett, valamint jelzálogkölcsönt is
bevezet. Ez utóbbi „hiánycikknek” számít Magyarországon a hitelkonstrukciók között,
és bevezetését az OECD is támogatta már 1996-ban, mivel a közép- és kisvállalkozások,
illetve a mezőgazdasági termelők számára kedvező lehetőségeket nyújt. Az új
hitelkonstrukció az OTP Banknál célmegjelölés nélkül igénybe vehető, a bank a
felhasználást nem ellenőrzi. A hitel összege 500 ezer forinttól egészen 20 millióig
terjedhet, de nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékének
35 százalékát. Lejárata legfeljebb 10 év lehet, kamatai a választott törlesztési módtól
függően 23,5 és 24,5 százalék között mozognak, a kezelési költség minden esetben
évi 1 százalék.
A jelzálogkölcsön igénylése igen egyszerű, a bank az ingatlan hivatalos értékbecslését
veszi figyelembe, a hiteligénylő jövedelmi helyzetét nem vizsgálja. Az OTP mellett a
frissen megalakult Földhitel és Jelzálogbank Rt. külön erre a területre specializálódik,
azonban a jelzáloghiteleket egyelőre csak kevesen veszik igénybe. Ennek oka nemcsak a
szűkös forrásokban keresendő (a Földhitel és Jelzálogbank mindössze 3 milliárd
forintos alaptőkével alakult meg), hanem a túl magas kamatokban, illetve a nem kellően
biztonságos visszafizetésben rejlik. „Így sem a pénzintézet, sem a földtulajdonosok
nem kapkodnak még az ilyen hitellehetőségek után” - mondta el Rajnai Gábor, a Földhitelintézet
Alapítványának ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon - fejtette ki Rajnai - az szükséges, hogy mind a mezőgazdasági
termelésben, mind az értékesítésben megvalósuljon a hosszú távra szóló, tisztes
jövedelmezőség. Pszichikai akadályt jelent, hogy a termelés bizonytalansága miatt
minden vállalkozás rendkívül kockázatos, a bukás a föld elvesztésével járna, így
a termelők nem szívesen adják földjüket jelzálogba. Rajnai szerint az általános
gazdasági konszolidáció, valamint egy új agrárpolitika szintén kedvező irányban
befolyásolhatja a jelzálogkölcsön-felvételi kedvet. Egy fontos feltétel azonban már
megvalósult: megkezdődött a magyar föld felértékelődése.