SZOBOTA ZOLTÁN
Újabb perpatvar a Nemzeti körül
A héten valóságos nyilatkozatháború dúlt az „új-régi” Nemzeti Színház felépítése kapcsán. Az ügy még az előző kormányzat idejére nyúlik vissza, amikor is pályázati úton három főszereplője lett a projektnek: Bán Ferenc építész, a tervek gazdája, a lebonyolításért felelős Új Nemzeti Színházért Mérnöki Kkt., valamint Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, aki a leendő teátrum új vezetője lett volna. Mint ismeretes, a kormányváltás után ez a felállás megváltozott: felfüggesztették a projektet, majd úgy döntöttek, hogy más helyszínen és más módszerekkel valósítják meg a beruházást.
Schwajda György miniszteri biztos. Gyorsítana Fotó: V. Sz.A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Irodára (Új Nemzeti Kht.) ruházta át a Nemzeti felépítését. Az iroda élén Schwajda György miniszteri biztos áll, aki e hét hétfőjén bejelentette, hogy az új Nemzeti Színház tervezőit pályáztatás nélkül választják ki.
Egri Gábor, az Új Nemzeti Kht. munkatársa elmondta lapunknak, hogy a minisztérium tevékenységi körébe nem tartozik bele az építtetés, ezért kötelessége lenne pályázatot kiírni, ahogyan ezt korábban is, az előző ciklus idején megtette. ,,A mi irodánk azonban egy közhasznú társaság a minisztérium felügyelete alatt, amelynek nem kell pályázatot kiírnia, hanem egyszerűen megbízásokat ad különböző szakembereknek vagy vállalatoknak” - magyarázta. Az irodán belül négy aliroda jött létre, ezek közül a mérnöki iroda vezetője Siklós Mária, aki az építészcsapat élén áll. Schwajda úr választása elsősorban tapasztaltsága miatt esett az építésznőre, aki már 13 színházat felújított, sőt a szolnokit ő tervezte. Mint megtudtuk az Iroda vezetőjével már dolgoztak együtt a szolnoki színház építése kapcsán, aki egyébként saját házát is vele terveztette.
A kamaráknak törvényadta kötelezettségük, hogy a kinevezések törvényi tisztaságát megköveteljék - nyilatkozta Sylvester Ádám azzal kapcsolatban, hogy a vezető építész személyét nem pályázat útján választották, hanem kijelölték (az 1997. évi LXXVII. törvény 32. paragrafusa értelmében minden állami pénzből finanszírozott építkezésre pályázatot kell kiírni). Az ilyen eljárásban közreműködő építész felelős tettéért, és a kamara által felelősségre vonható, ennek pedig a legdurvább következménye a kamarából történő kizárás - tette hozzá.
Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára kedden levélben kérte Callmeyer Ferencet, a Magyar Építészkamara elnökét, hogy a testület írásban fogalmazza meg a Nemzeti Színház felépítésével kapcsolatos törvényességi aggályait. A színház a korábbi tervek szerint az Erzsébet téren épült volna fel. Az új helyszínről folyó tárcaközi egyeztetésről szólva Várhegyi Attila államtitkár a távirati irodának kijelentette: a múlt év október 28-án világos és végleges döntést hozott a kormány, amikor a Városligetben a Felvonulási teret jelölte meg az új Nemzeti Színház helyéül.
A terület „jogosítványaival” kétszeresen is a főváros rendelkezik, mivel az általános rendezési terv szerint a Felvonulási tér zöldövezet, másrészt a tulajdonjoga Budapesté - kontrázott Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A Nemzetivel kapcsolatos projekt lebonyolításának minden tekintetben meg kell felelnie a törvényeknek és a fővárosi rendeleteknek- mondta és egyben azt is jelezte, hogy az Erzsébet téri építkezés folytatására ígért bankgarancia feltétele annak, hogy a városligeti helyszínről tárgyaljanak.
Dr. Kocsis Júlia, az Új Nemzeti Színházért Mérnöki Kkt. (az előző kormányzat idején a projekt lebonyolításáért felelős cég) egyik vezetője szerint az Erzsébet téri „gödör” eddig 2 milliárd forintba került, és ki tudja, még mennyire lesz szükség a közterületi funkció visszaállításához. Mint azt a Heteknek elmondta, az új felállással nemcsak egy 189 milliós szerződést bontott fel a kormány, hanem a magyar építésztársadalmat is megalázta. 1997 áprilisában 70 építészcsapat szakmai tudását és nem utolsósorban 1,5-2 milliós önköltségi befektetését tömörítette magába a pályázati anyag. Közülük nyerte el a lehetőséget Bán Ferenc építész. Mindezt gyakorlatilag semmibe vették azzal, hogy pályázati kiírás helyett kinevezéssel választottak új építészt.
„Még egy vidéki kisvárosban is ügyelnek arra, hogy a beruházások tervezése legalább demokratikusnak tűnjék, ezért szinte íratlan szabály az, hogy a jelentős építkezéseket pályáztatják. Ezzel igyekeznek ugyanis elkerülni a korrupció, illetve a polgárokat irritáló klientúrarendszer-jelenségnek a látszatát. A Nemzetit tervezni pedig szakmai dicsőség minden magára adó tervezőnek. Ezért furcsa, hogy a 'tiszta kezeket' és klientúramentes társadalmat ígérő Fidesz-éra alatt ilyen pikírt módon hágják át az etikai szokásokat”- mondta egy neve elhallgatását kérő vezető tervezőmérnök.
Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, az új Nemzeti volt igazgatója, a Színház című lapban terjedelmes interjúban elmondta, hogy terveik szerint az 1999/2000. évadban a Nemzeti egy évig a Várszínházban működött volna, és ezalatt készültek volna elő az Erzsébet téri átköltözésre. Ha az alapkőletétel nem 1998 márciusában történik, hanem mondjuk 1997 szeptemberében, akkor már nem lehetett volna leállítani az építkezést. 1998 júliusában találkozott Várhegyi Attila politikai államtitkárral, aki biztosította arról, hogy a Fidesz-kormány őt tekinti a Nemzeti igazgatójának, és fel fogják építeni a színházat. „Persze azt nem mondta, hogy időközben már egy másik helyszínről és épületről van szó” - jegyezte meg Bálint András. A kormány képviselői megbízták az Égisz Senior nevű céget a projekt átvizsgálásával, akik azt javasolták, hogy az átadás határideje tolódjon ki egy évvel. A vizsgálat után Orbán Viktornak három kérése volt: 2 milliárddal olcsóbb legyen, 2001. augusztus 1-jén adják át, és tervezzenek nagyobb nézőteret. Augusztus végére eleget tettek a három kérésnek, de Várhegyi Attila szeptember 30-i keltezésű leveléig semmilyen lépés nem történt a kormány részéről. A levélben megköszönték az igazgató eddigi tanácsait, segítségét, és kérték, hogy a jövőben új feladatára koncentráljon. Mindezek után október 8-án Várhegyi Attila a Művész presszóban úgy tájékoztatta a színigazgatókat, hogy a kormány Bán Ferenc tervei alapján építi fel a Nemzetit, amely Bálint András igazgatásával fog működni, és 2001. augusztus
1-jén nyitja meg kapuit. Ezen a találkozón történt az is, hogy Schwajda György óvatosságra intette a jelenlevőket, mondván: úgyis az lesz, amit Orbán Viktor akar, hiszen ő itt a miniszterelnök.
