Vissza a tartalomjegyzékhez


Házi-felvonókúra

Egy 75 éves asszony több mint három napot töltött lyoni házának apró liftjében étlen-szomjan. Végül a tűzoltók szabadították ki, akik meghökkenve konstatálták, hogy a hölgy látszatra nem szenvedte meg a bezártságot. Germaine házának alsóbb szintjére készült lemenni vasárnap egy mosásra való fehérneművel azon a liften, amelyet öt éve szereltetett be. A szerkezet két emelet között akadt el nem sokkal dél után. A hölgy csak szerda este hét óra után szabadult, miután egy őt meglátogatni készülő barátnő értesítette a tűzoltókat. „Nem éreztem sem éhséget, sem szomjúságot” - magyarázta Germaine, aki hol állva, hol ülve próbált meg aludni azon a vödrön, amelynek a fehérnemű- és szappanosvíz-tartalmát kiborította. „Pedig általában nagyon jó étvágyam van, de éppen előtte ettem töltött paradicsomot amivel egy kicsit elrontottam a gyomromat, és tudja, ilyenkor nem kíván enni az ember” - mondta nevetve a telefonba. Mert, mint ahogy bevallotta, a szerda éjszaka után már nem nagyon hitt abban, hogy valaha is kiszabadul. „Nem vagyok egy természetből adódóan erős ember, csak van akaraterőm, ez minden” - folytatta a magyarázatot a hajdani fonógyári munkás, hogy honnan a hihetetlen ellenállóképesség. Rendszeresen felállt az alig 80 cm2-es helyen, hogy megmozgassa tagjait. Amint bedöglött a lift, felhívta a liftben található telefonon a hibaelhárító céget. „Többször megkaptam őket, mielőtt az elem kimerült volna, de nem jöttek ki” - meséli. „Azt állítják, hogy nem adtam meg nekik a címemet. Ez azonban már nem először történt meg velem. Jártak már nálam, és eddig mindig megadtam a címet.” Amikor a tűzoltók kiszabadították a hölgyet „börtönéből”, először nem akarták elhinni, hogy már több mint három napja volt bennrekedve. (Le Monde)