Hetek - III. évfolyam, 6. szám, 1999. február 13

Kisebb fajta belpolitikai vihart kavart a „Tocsik-per” néven ismertté vált bírósági eljárás első fokú ítélete, amely szerint sem az elsőrendű vádlott jogásznő, sem az ÁPV Rt. korábbi vezetői nem követtek el bűncselekményt a magyar állam és az önkormányzatok közt létrejött pénzügyi egyezségek során. A kormánypártok szerint olyan politikai ügyről van szó, amelyet a jelenlegi ellenzéknek sikerült eltussolnia, és az ítélet nem egyezik a polgárok véleményével. Lapunknak nyilatkozó tekintélyes jogászok viszont úgy vélik, korrekt szakmai döntés született a hétfői ítélethirdetésen.

„Az ítélet alátámasztja korábbi véleményemet, amely szerint a Tocsik-ügynek Tocsik Márta a névadója, de nem a főszereplője” - nyilatkozta Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke. Deutsch - aki az ügy 1997-es parlamenti kirobbantásával jelentősen növelte pártja népszerűségi indexét - közölte: „a tények alapján a főszereplők egyértelműen azok a szocialista és szabaddemokrata politikusok, illetve az SZDSZ-hez közel álló üzletemberek, akik az egész mechanizmust azért találták ki, hogy a közpénzek lefölözhetőek legyenek és a pártkasszák irányába lehessen őket terelni.”
A Fideszhez közel álló Napi Magyarország szerdai számában nem kevesebbet állít az elsőfokú ítélet kapcsán, mint hogy „a posztkommunista világ visszavág”. A hörgő hangvételű cikk a Tocsik-per szereplőit egy kalap alá vonja az ötvenhatos sortüzek elkövetőivel, az olajmaffiával, sőt a múlt héten meggyilkolt Döcher Györggyel is, és azt üzeni a polgároknak, hogy a bíróságok a jelenlegi ellenzék befolyása alatt állnak. Bánk Attila, a Kisgazdapárt frakcióvezetője, Tocsik Márta felmentését még kommentálni sem tudta meglepettségében. Az MDF és a MIÉP szintén politikai ügyként értékelik a történteket, és egybehangzóan állítják: el kell számoltatni az előző kormányt.
„Egy olyan ember, mint Deutsch, aki tizenkét év alatt végezte el az egyetemet, ne akarjon kompetens lenni a témában” - mondta lapunknak Liszkay Péter, az ÁPV Rt. egykori jogtanácsosa, a Tocsik-ügy egyik volt vádlottja az elsőfokú - számára felmentő - ítélet után.
Bárándy Péter „sztárügyvéd” úgy véli, az ügy politikai indíttatású volt, de a bírósági szakaszban tisztán jogkérdéssé vált, és a tényeket minden külső befolyástól mentesen állapították meg. Szabó András nyugalmazott alkotmánybíró szerint a magyar bírói kar gerince kitart amellett, hogy munkája a törvényeknek van alárendelve, és nem a mindenkori hatalomnak. A politika elsősorban a törvényalkotás során tudja befolyásolni a jogrendet, s bár kisebb horderejű ügyekben a jogalkalmazás szakaszában is próbálkozott a beavatkozással, a bíróságok alapvetően függetlenül működnek. „A Tocsik-ügy tárgyalása és elsőfokú ítélete teljesen tiszta” - tette hozzá Szabó. Az alkotmánybíró logikátlannak tartja a Fidesz sugallta posztkommunista összeesküvés-elméletet: „miért ítélték volna el a posztkommunisták az MSZP-s Boldvait?” Bárándy Péter szerint a koalíciós pártok a tények ismeretének hiányában a bírói döntés mögött sejtenek valamit, ez azonban nem megengedhető egy demokráciában. A magyar közvéleménnyel könnyű elhitetni, hogy nyolcszáz- millió forintot képtelenség tisztességes úton keresni, ezért a társadalmat könnyen azok ellen lehet hangolni, akik becsületes úton jutnak hozzá ekkora összeghez. „Szomorú, hogy Tocsiknak már szégyellnie kell a vagyonát, kénytelen karitatív akciókba fogni, nehogy megkövezzék” - mondta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjogász. Halmai szerint egy másodéves joghallgató is könynyűszerrel megállapíthatta, hogy Tocsik nem tévesztett meg senkit: a jogásznő előre közölte, munkájáért tíz százalék jutalékot kér. Az más kérdés, hogy ez a tíz százalék több mint nyolcszázmillió forintot jelent. Halmai is úgy látja, hogy a magyar köztudatban bűnözőnek tartják azt, aki ennyi pénzt keres, a jogalkalmazás azonban soha nem a közvélemény akaratát tükrözi, hanem a jogot. A bíróság nem veheti figyelembe a laikusok véleményét, akik sokszor a szükséges ismeretek teljes hiányában, a pletykák és érzelmek szintjén közelítenek meg egy-egy ügyet, és egyáltalán nem értenek belőle semmit.

Lascsik Attila, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója. Jó szerződést kötöttek Fotó: Vörös Szilárd

- Védencét felmentették, ám az ügyész fellebbezést nyújtott be. Mit tartalmaz a fellebbezés?
- Mindenre kiterjed, a felmentettekre vonatkozólag a bűnösség megállapítását kéri, az elítéltekre az ítélet súlyosbítását.
- Mire számíthatnak másodfokon?
- A megfelelő jogszabályok és a bíróság lelkiismerete fog dönteni. Mi mást mondhatnék, remélem, marad a mostani ítélet.
- Egyes kormánypárti vélemények szerint a bíróság döntése egyáltalán nincs összhangban a polgárok akaratával. Mi a véleménye erről az állításról?
- Nagyon nagy baj volna, ha a bírák nem pártatlanul ítélnének, hanem engednének a közvélemény nyomásának. A köztudatban általában minden szakmaiságot és pontosságot nélkülöző megítélések vannak, a valóságban ez az eset is másként néz ki, mint ahogyan azt a média és a közszáj interpretálta. Mai piacgazdaság felé tartó struktúránkban meg kell szokni szerényebb jövedelmű honfitársainknak is, hogy egy-egy jó lépéssel törvényesen is lehet vagyonokat szerezni, de akár veszteni is egy hibázással. Például Rubik Ernő is milliárdokat rakott zsebre kiváló ötleteiből kifolyólag. Védencem törvényes szerződéssel és munkával csinált pénzt. Könnyen lehet irritáló a magas összeg többek szemében, de az ő véleményüket egy bírósági perben nem lehet figyelembe venni.
- Előfordulhatott-e Ön szerint, hogy politikai befolyás érvényesült az ítélethozatalkor?
- Az még nagyobb baj lenne. Teljesen ki van zárva, hogy bármelyik politikai szervezet, párt befolyásolhatná a bíróság döntéseit. A bűncselekményeket a jogszabályok és a tények mutatják ki, ennek semmi köze a politikához.
- Miért nem látja el a továbbiakban Tocsik Márta védelmét?
- A védő-védenc kapcsolat nem holtomiglan-holtodiglan tartó kapcsolat. Tocsik Mártával közösen határoztunk úgy, hogy másodfokon már valaki más látja el védelmét.
(Szakonyi Dávid)

Az ügy

A Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirat-hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. igazgatóságának egykori tagjait, ugyanakkor bűnösnek mondta ki Boldvai László MSZP-s országgyűlési képviselőt, Budai György vállalkozót és Vitos Zoltán vállalkozót az ellenük befolyással üzérkedés vétsége miatt emelt vád alapján. A bíróság Boldvai Lászlóra tíz hónap letöltendő fogházbüntetést, Budai Györgyre hat hónap letöltendő fogházbüntetést és ötmillió forint összegű vagyonelkobzást szabott ki, továbbá két évre mindkettőjüket eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság Vitos Zoltánt 500 ezer forint pénzbüntetésre és hat hónap fogházbüntetésre ítélte, ám ez utóbbi végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.
A törvény szerint az ÁPV Rt.-nek az általa privatizált vállalatok után azok belterületi földjeinek ellenértékét ki kellett fizetnie az illető önkormányzatoknak. A részvénytársaság erre nemigen volt hajlandó, az önkormányzatok érdekeinek képviseletét a Vektor Rt. vállalta el. Tocsik Márta a két részvénytársaság között folytatott közvetítői munkát. A Liszkay Péter vezető jogtanácsossal kötött megegyezés értelmében az ÁPV Rt. számára bizonyíthatóan megspórolt összeg tíz százalékát az ügyvédnő kapta. Tocsik az önkormányzatoknak felajánlotta, hogy több éven keresztül húzódó pereskedés helyett fogadják el az általa alkuban kínált összeget, amely igaz, hogy kevesebb, mint ami jár, de legalább azonnal megkapják. A vádirat szerint az egész megállapodásban a probléma csak az volt, hogy Tocsik érdemi munkát a cél érdekében nem végzett, csupán a Vektor ajánlatait tolmácsolta az ÁPV Rt. felé. Az ügyész szerint Tocsik és Liszkay úgy állították be a történteket, mintha az ügyvédnő megerőltető munka árán egyezett volna meg az önkormányzatokkal. A megtakarított összeg mintegy tízmilliárd forint volt - így gyarapodott Tocsik bankszámlája nyolcszáznégy millió forint jutalékkal.
A bíróság megállapítása szerint Boldvai László, az MSZP képviselője, a párt akkori pénztárnoka, valamint Vitos Zoltán és Budai György, az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló üzletemberek azzal keresték meg Tocsik Mártát : ha folytatni akarja a jól jövedelmező munkáját, utaljon át nekik pártcélokra a sikerdíjból. Azaz a bűncselekmény az ügyben az, hogy ezek a személyek megzsarolták a törvényesen és jogszerűen dolgozó Tocsikot.