Február 17-étől megkezdődik a Realbank betéteseinek kártalanítása -
jelentette be Jánossy Dániel, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető
igazgatója. A kifizetés a Kereskedelmi és Hitelbank (KH) fiókjaiban történik majd. A
Real ügyével kapcsolatban az OBA és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyébként
feljelentést tett a rendőrségnél ismeretlen tettes ellen.
A január 14-én bezárt Realbankban körülbelül 5,7 milliárd forint betét volt
elhelyezve, amelynek 90 százaléka, 5,3 milliárd forint a lakosság által, valamint 10
százaléka, 0,4 milliárd forint értékű betét vállalkozók által elhelyezett pénz
volt. A lakossági betétek nagy része (4,9 milliárd forint), a vállalkozói betéteknek
pedig a fele egy millió forint alatti volt. Az OBA felmérése szerint 34 ezer magánszemély
volt „befektető” a kisbankban. Eddig viszont mindössze 13 ezer kártalanítási igény
érkezett.
Az OBA úgy állapítja meg a kártalanítás összegét, hogy az arra jogosult személy
valamennyi névre szóló betétjét összevonja, és azt a (február 17-ig elszámolt)
szerződés szerinti kamattal együtt kifizeti. A kamat mértéke nem haladhatja meg a
jegybanki alapkamat mértékét. A kifizetések a nyilatkozat szerint nem sürgősségi
alapon, hanem a beérkezés sorrendjében fognak történni. Az OBA szerint a kártalanítás
két-három hónapot is igénybe vehet. Február 15-étől csak két budapesti, valamint tíz
vidéki Realbank-fiók fog elfogadni kárigényeket, mert úgy gondolják, hogy ezek nagy
része már beérkezett. Azok a befektetők, akiket az OBA nem kártalanít, a bankfelszámolás
eljárásakor érvényesíthetik jogaikat a bank megmaradt vagyonának terhére…., ha
marad vagyona.
Az Állami Pénz- és Tőkefelügyelet és az OBA eközben
közös feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a Budapesti
Rendőr-főkapitányságon. A feljelentés - valószínűleg - a Real-cégek vezetői
ellen irányul, akik a feltételezések szerint úgy csoportosították át a tőkét,
hogy a Realbank részvényesei rosszabbul járjanak.
A pénzügyminisztérium vizsgálatot kezdeményezett az Állami Pénz- és Tőkepiaci
Felügyeletnél (ÁPTF), amelynek célja az, hogy kiderüljön, megtett-e mindent a felügyelet,
hogy - az elmúlt évben lezajlott két bankcsőd során - a betétesek ne veszítsék
el pénzüket. A pénzügyminiszter mindenesetre elismerte, hogy a több tízezer embert
ért károkért a kormányt is terheli politikai felelősség. A történtek mindenesetre
arra hívják fel a figyelmet, hogy szükség van a jogszabályok változtatására. Az előterjesztés
még az idén elkészül, s annyi bizonyos, hogy a felügyelet szerepét is erősíteni
kell. Hozzátette: ha úgy találják, hogy az ÁPTF nem tett meg mindent, javasolni fogja
személyi konzekvenciák levonását is. Nyers Rezső, az ÁPTF alelnöke hangsúlyozta,
hogy a felügyelet több ízben is tájékoztatta a Horn-kormányt, de nem történt intézkedés.
Beavatkozásra pedig a jog mindaddig nem ad lehetőséget, amíg a bankok törvényesen működnek.