A pártok nem jutottak dűlőre az új parlamenti munkarendet illetően, az ellenzék
számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a plenáris ülésekre ezentúl háromhetente fog
sor kerülni. Az országgyűlés kedden - az SZDSZ indítványára név szerinti szavazással
- döntött arról, hogy Áder János házelnök indítványának megfelelően a tavaszi
ülésszak során háromhetente lesz plenáris ülés. A szavazás során a kormánypárti
képviselők egyöntetűen támogatták a javaslatot, míg az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselői
nemmel szavaztak.
Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő szerint ez az intézkedés a parlament nyilvánosság
előtti megcsonkítása, a magyar parlamentarizmus visszaszorítása. A kormány úgy
tesz, mintha technikai változtatásról, munkaszervezési kérdésről lenne szó csupán,
pedig ez valójában azt jelenti, hogy ezentúl harmadannyi parlamenti felszólalásra
vagy azonnali kérdésre lesz lehetőségük a képviselőknek. Így majd háromhetente
lehet csak reagálni arra, ami az országban történik. Eddig heti másfél vagy háromnapos
ülések voltak (plusz a bizottságok ülései), mostantól viszont csak háromhetente
lesznek plenáris ülések, hétfőtől péntekig, és a bizottsági ülésekre az ezt
megelőző héten kerül sor. Érdekes, hogy 1990-ben a Fidesz még az országgyűlés
folyamatos ülésezése mellett kardoskodott - jegyezte meg a képviselő.
Áder János házelnök abból az irányból közelítette meg a dolgot, hogy az interpellációs
időkeret nőni fog, ám a helyzet valójában az, hogy a háromhetenként rendelkezésre
álló kétórás interpellációs idő csak kétharmada a korábbinak. Az azonnali kérdések
az eddigi három óra helyett egy órában fognak sorra kerülni. Eddig a miniszternek és
a miniszterelnöknek legalább háromhetente kellett személyesen válaszolnia a képviselői
felvetésekre, ez most kilenc hétre tolódik. Túl azon, hogy a parlamentet arra találták
ki, hogy politikai nézeteiket ott ütköztessék a pártok, és törvényeket alkossanak,
az országgyűlésben folyik a kérdések és az interpellációk révén a kormány ellenőrzése
is. Ha egy-egy törvényjavaslat vitáját ezentúl egy héten belül kívánják tárgyalni,
akkor csupán a pártok nyilatkozatainak felolvasására marad idő. Az pedig, hogy a
Fidesz a feszített munkatempóra hivatkozva kurtította meg az ülésnapok számát, nem
állja meg a helyét, hiszen a képviselők nagy része nem sok időt tölt bent a plenáris
ülésen - mondta Bauer, majd hozzátette, hogy az intézkedés valódi célja az ellenzék
háttérbe szorítása, azért, hogy kevesebb lehetősége legyen támadni, illetve
vitatkozni.
A tévéközvetítés időtartama látszólag változatlan lesz: az eddigi heti másfél
órás műsort a háromhetenkénti másfél óra váltja fel. Az elmúlt nyolc évben a rádión
és a televízión keresztül a parlament lett a politikai cselekvések fő színtere. Ha
háromhetente csak egy héten át van folyamatosan parlamenti ülés, akkor a nyilvánosság
máshogy fér a politikához, és ez a periodikusság leszoktatja az embereket a politizálásról
- véli az SZDSZ-es politikus.
A Fidesz azért lelkes híve a háromhetes munkarendnek, mert az elmúlt parlamenti félév
tempóját jóindulattal is csak túlzásnak lehet nevezni - mondta el a Heteknek Révész
Máriusz fideszes képviselő. Szerinte a bizottságok nemigen tudtak érdemi munkát végezni,
hiszen olyan mennyiségű anyag halmozódott fel hétről-hétre, amelynek soha nem
lehetett a végére érni. „Szombaton délelőtt az ember megkapta azt az anyagot,
amelyből hétfőre készülnie kellett volna. Amikor pedig valamilyen új módosítás
vetődött fel, akkor a parlamenti ülés után újra összeültek a bizottságok.”
Persze egy képviselő több bizottságnak is tagja, majd ehhez jöttek még a parlamenti
ülések, és mindezek mellett még a saját választókerületével is foglalkoznia kell
valamikor. Ez volt a jellemző az előző időszakban. Ha ezek a tevékenységek az új időszakban
jobban szét lesznek választva, akkor a képviselők tisztességesebben el tudják majd látni
feladataikat - állítja a képviselő.
„A közvéleményben van egy olyan illúzió - mondta Révész -, hogy a
parlamentben dőlnek el a dolgok. Mire azonban egy konkrét kérdéskör a parlament plenáris
üléséig eljut, addigra már szinte minden képviselőcsoport tudja, hogy az adott kérdéskörben
hogyan fog szavazni. Tehát maguk a parlamenti ülések igazából kifelé szólnak, és a
vita nagyon kis százalékban befolyásolja a konkrét törvény kialakulását. Nem így
a bizottságoknál, ahol ha minden képviselő becsülettel ott van, és nem csak
kutyafuttában, akkor sokkal alaposabb munkát lehet végezni” - fejtette ki a
politikus.
Révész Máriusz szerint az ellenzék egy része azért titkon reménykedett - legalábbis
magánbeszélgetések keretében -, hogy a Fidesz keresztül tudja vinni elhatározását.
Például azok a honatyák, akik vidéken polgármesterek vagy önkormányzati képviselők,
egyáltalán nem bánják, hogy a kormánypártok ezt ilyen erőszakosan vitték keresztül.
És van még egy szempont: az ilyen jellegű tempó nagymértékben befolyásolta minden képviselő
magán- és családi életét. Az új-fajta munkarend kiegyensúlyozottabb magánéletet
tesz lehetővé.
A Fidesz úgy látja, hogy a törvénytervezetekre szánt időt ez a munkarend nem rövidíti
meg. „Az ellenzéknek igaza van abban, hogy a napirend előtti felszólalásokra
kevesebb idő jut, az azonnali kérdések és az interpellációk időkerete viszont nem sérült
olyan nagy mértékben” - tette hozzá. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az ellenzék hiányolja
az állandó tévés jelenlétet (ha már csak egy hét van a három helyett, akkor legalább
közvetítse a tévé), úgy gondolják, hogy azokon a napokon, amikor az ellenzék a kormányzatot,
illetve a parlamenti többséget interpellációkkal és napirend előtti felszólalásokkal
ellenőrzi, úgyis lesz tévéközvetítés. Ám, ha az ellenzék határozottan kéri és
igényt tart rá, akkor valószínűleg nincs akadálya a teljes heti tévés jelenlétnek
sem.
Bernáth Varga Balázs kisgazda politikus szerint nem probléma az új parlamenti
munkarend, mert aki részt akar venni az országgyűlés munkájában, az ott fog ülni
továbbra is, aki nem, az ezután is csak a szavazáson fog részt venni. „Majd fél év
múlva kiderül, hogy jó döntés volt-e” - véli a képviselő.