DR. TOKAJI PIROSKA
Kell-e influenza elleni oltás
Az influenza, amit elsőként Hippokratész írt le i. e. 412-ben, az egyik
legkorábban dokumentált fertőző betegség. Az influenzavírusnak három törzse
ismert, ezen belül több jól elkülöníthető típus létezik. Az influenza A vírus
nagyobb kiterjedésű járványok, pandémiák kórokozója, a B vírus kisebb helyi járványokat,
a C vírus sporadikus, enyhe eseteket okoz. Magyarországon az Állami Népegészségügyi
Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a „járványfelelős”. Itt állapítják meg, hogy
egy betegség - például az influenza - elterjedt-e már annyira, hogy járvánnyá
nyilvánítsák. Amennyiben térben és időben elszórtan jelentkezik, sporadikusnak
nevezik; az endémiás járvány jellemzője, hogy egy helyen tartósan, de időben szórványosan
üti fel a fejét. Ennek megállapításához természetesen bejelentések szükségesek,
amelyek az ÁNTSZ-hez érkeznek az orvosoktól, akik jelzik eseteik számát.
Az influenzavírusok azon tulajdonsága, amely kiváltja immunrendszerünk védekezését,
változik, ezért évről évre új vírusok megjelenése várható - ez az oka annak,
hogy nem lehet ellene tartós, egész életre szóló védőoltást gyártani. Ez a változás
egy-egy pontmutáció következtében lehet kisebb, illetve antigénváltást követően
kifejezettebb. A legsúlyosabb tüneteket az A vírus okozza, mivel ez a törzs hajlamos
leginkább megváltoztatni tulajdonságait. A WHO évről évre kiadja az adott
influenzaszezonban várható kórokozók antigénszerkezetét, s az oltóanyaggyártó gyógyszergyárak
ennek megfelelően állítják elő a vakcinákat is. Ebben az évben először a WHO külön
ajánlást tett a déli féltekén alkalmazandó influenza vakcina összetételére.
Az oltóanyagok alapvetően megegyeznek a felhasznált vírustörzsekben, de különbözhetnek
az előállítás technikáját illetően: élő vírust tartalmazó oltóanyagok
Magyarországon nincsenek; az influenza vírust inaktivált formában tartalmazó oltóanyag
hozzáférhető; az egész vírust nem tartalmazó oltóanyagok, amelyek a védettséget
kiváltó antigéneket, illetve bizonyos esetekben más „vírusdarabkákat”
tartalmaznak, szintén beszerezhetők hazánkban.
Az influenza elleni védőoltást elsősorban 60 évnél idősebbeknek, krónikus szív-,
légzőszervi-, anyagcsere-betegségben szenvedő gyermekeknek és felnőtteknek ajánlják,
de bárki kérheti háziorvosától a védőoltás felírását. A WHO ajánlja a védőoltások
alkalmazását.
A beoltott személyek 50-80 százaléka védett lesz a betegséggel szemben, amikor a védőoltás
és a kórokozó vírus a fenti szempontból jó egyezést mutat. Abban az esetben, amikor
a védőoltás nem nyújt teljes védettséget a fertőzéssel szemben, a betegség súlyossága
és a súlyos komplikációk előfordulási gyakorisága csökken.
A védőoltáshoz legmegfelelőbbek az őszi hónapok, mivel az influenzajárványok általában
télen jelentkeznek.
A vírusok a vírushordozó ember köhögésekor, tüsszentésekor keletkező pára útján
fertőznek. Oltás híján a fogékonyság általános, és mivel a lappangási idő kevés
(1-3 nap), a betegség igen gyorsan elterjedhet, így alakulhatnak ki több országra, földrészre,
az egész világra kiterjedő járványok, úgynevezett pandémiák. Nagy pandémiák megközelítően
tízévenként jelentkeznek. Közismert, hogy a nagy járványok általában Ázsiából,
elsősorban Kínából indulnak ki. Ezek egyúttal általában súlyosabb lefolyású
betegséget is okoznak. A XIX. században négy nagy pandémia volt; századunkban először
1918-ban pusztított a „spanyolnáthának” elnevezett influenza, amelynek 21 millió
áldozata volt, több, mint az előtte lezajló világháborúnak. Harminc évvel később,
1947-ben egy kevésbé súlyos pandémia érkezett, majd tíz év múlva, 1957-ben az
„ázsiai influenza”; újabb tíz évvel később pedig a „hongkongi nátha”
1968-ban. Ez utóbbi kettő szintén rendkívül sok áldozatot szedett. 1977-78-ban egy
kevésbé súlyos pandémia, majd a 80-as évek végén egy az átlagosnál alig jelentősebb
járvány volt. (Egyesek szerint az évtized végén éppen ezért most is az elkövetkezendő
1-2 évben fokozottabb elővigyázatosság szükséges, esetleg az oltás megszerzése is
indokoltabb lehet, akár egészséges felnőttek részére is.)
Az influenzavírus okozta fertőzések lefolyhatnak szinte klinikai tünetek nélkül,
vagy kis hőemelkedéssel enyhe formában, de kiválthatnak súlyosabb betegséget is.
Jellemző a hirtelen kezdet, láz, elesettség, az ismert izomfájdalmak és a légúti tünetek.
A szövődménymentes influenza általában egy hét alatt lezajlik, de a köhögés néha
hetekig kínozza a betegeket. Leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás.
A kezelésben legfontosabb az ágynyugalom, bő folyadékfogyasztás, szükség szerint lázcsillapítás.
Antibiotikum adása felesleges. Gyermekeknek lázcsillapítóként vírusfertőzésekben
sose adjunk szalicilátot tartalmazó készítményt. Érdemes hangsúlyt helyezni a megelőzésre
megfelelő öltözékkel, vitamin bevitellel, gyógyteákkal.
(A szerző gyermekorvos)