DR. TOKAJI PIROSKA
Kell-e influenza elleni oltás

Az influenza, amit elsőként Hippokratész írt le i. e. 412-ben, az egyik legkorábban dokumentált fertőző betegség. Az influenzavírusnak három törzse ismert, ezen belül több jól elkülöníthető típus létezik. Az influenza A vírus nagyobb kiterjedésű járványok, pandémiák kórokozója, a B vírus kisebb helyi járványokat, a C vírus sporadikus, enyhe eseteket okoz. Magyarországon az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a „járványfelelős”. Itt állapítják meg, hogy egy betegség - például az influenza - elterjedt-e már annyira, hogy járvánnyá nyilvánítsák. Amennyiben térben és időben elszórtan jelentkezik, sporadikusnak nevezik; az endémiás járvány jellemzője, hogy egy helyen tartósan, de időben szórványosan üti fel a fejét. Ennek megállapításához természetesen bejelentések szükségesek, amelyek az ÁNTSZ-hez érkeznek az orvosoktól, akik jelzik eseteik számát.
Az influenzavírusok azon tulajdonsága, amely kiváltja immunrendszerünk védekezését, változik, ezért évről évre új vírusok megjelenése várható - ez az oka annak, hogy nem lehet ellene tartós, egész életre szóló védőoltást gyártani. Ez a változás egy-egy pontmutáció következtében lehet kisebb, illetve antigénváltást követően kifejezettebb. A legsúlyosabb tüneteket az A vírus okozza, mivel ez a törzs hajlamos leginkább megváltoztatni tulajdonságait. A WHO évről évre kiadja az adott influenzaszezonban várható kórokozók antigénszerkezetét, s az oltóanyaggyártó gyógyszergyárak ennek megfelelően állítják elő a vakcinákat is. Ebben az évben először a WHO külön ajánlást tett a déli féltekén alkalmazandó influenza vakcina összetételére.
Az oltóanyagok alapvetően megegyeznek a felhasznált vírustörzsekben, de különbözhetnek az előállítás technikáját illetően: élő vírust tartalmazó oltóanyagok Magyarországon nincsenek; az influenza vírust inaktivált formában tartalmazó oltóanyag hozzáférhető; az egész vírust nem tartalmazó oltóanyagok, amelyek a védettséget kiváltó antigéneket, illetve bizonyos esetekben más „vírusdarabkákat” tartalmaznak, szintén beszerezhetők hazánkban.
Az influenza elleni védőoltást elsősorban 60 évnél idősebbeknek, krónikus szív-, légzőszervi-, anyagcsere-betegségben szenvedő gyermekeknek és felnőtteknek ajánlják, de bárki kérheti háziorvosától a védőoltás felírását. A WHO ajánlja a védőoltások alkalmazását.
A beoltott személyek 50-80 százaléka védett lesz a betegséggel szemben, amikor a védőoltás és a kórokozó vírus a fenti szempontból jó egyezést mutat. Abban az esetben, amikor a védőoltás nem nyújt teljes védettséget a fertőzéssel szemben, a betegség súlyossága és a súlyos komplikációk előfordulási gyakorisága csökken.
A védőoltáshoz legmegfelelőbbek az őszi hónapok, mivel az influenzajárványok általában télen jelentkeznek.
A vírusok a vírushordozó ember köhögésekor, tüsszentésekor keletkező pára útján fertőznek. Oltás híján a fogékonyság általános, és mivel a lappangási idő kevés (1-3 nap), a betegség igen gyorsan elterjedhet, így alakulhatnak ki több országra, földrészre, az egész világra kiterjedő járványok, úgynevezett pandémiák. Nagy pandémiák megközelítően tízévenként jelentkeznek. Közismert, hogy a nagy járványok általában Ázsiából, elsősorban Kínából indulnak ki. Ezek egyúttal általában súlyosabb lefolyású betegséget is okoznak. A XIX. században négy nagy pandémia volt; századunkban először 1918-ban pusztított a „spanyolnáthának” elnevezett influenza, amelynek 21 millió áldozata volt, több, mint az előtte lezajló világháborúnak. Harminc évvel később, 1947-ben egy kevésbé súlyos pandémia érkezett, majd tíz év múlva, 1957-ben az „ázsiai influenza”; újabb tíz évvel később pedig a „hongkongi nátha” 1968-ban. Ez utóbbi kettő szintén rendkívül sok áldozatot szedett. 1977-78-ban egy kevésbé súlyos pandémia, majd a 80-as évek végén egy az átlagosnál alig jelentősebb járvány volt. (Egyesek szerint az évtized végén éppen ezért most is az elkövetkezendő 1-2 évben fokozottabb elővigyázatosság szükséges, esetleg az oltás megszerzése is indokoltabb lehet, akár egészséges felnőttek részére is.)
Az influenzavírus okozta fertőzések lefolyhatnak szinte klinikai tünetek nélkül, vagy kis hőemelkedéssel enyhe formában, de kiválthatnak súlyosabb betegséget is. Jellemző a hirtelen kezdet, láz, elesettség, az ismert izomfájdalmak és a légúti tünetek. A szövődménymentes influenza általában egy hét alatt lezajlik, de a köhögés néha hetekig kínozza a betegeket. Leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás.
A kezelésben legfontosabb az ágynyugalom, bő folyadékfogyasztás, szükség szerint lázcsillapítás. Antibiotikum adása felesleges. Gyermekeknek lázcsillapítóként vírusfertőzésekben sose adjunk szalicilátot tartalmazó készítményt. Érdemes hangsúlyt helyezni a megelőzésre megfelelő öltözékkel, vitamin bevitellel, gyógyteákkal.
(A szerző gyermekorvos)