Viszály a szélsőjobbon
Nyugat-Európa legnagyobb szélsőjobboldali pártja, a francia Nemzeti Front kettészakadása óta nagy kérdést jelent, hogy a mérsékelt jobboldallal való összefogás következtében hatalomra kerül-e a szélsőjobb.
Bruno Mégret az új párt alakuló gyűlésén. Ki lesz a jobb? Fotó: MTIA pártszakadásra azt követően került sor, hogy a 49 éves Bruno Mégret és követői rendkívüli pártkongresszust tartottak a dél-franciországi Marignane-ban Jean-Marie Le Pen pártalapító pártelnök híveinek kizárásával, és létrehozták a Nemzeti Front-Nemzeti Mozgalom nevű pártot. A Reuters jelentése szerint többhónapos bírósági csatározás várható, hogy eldöntsék, ki viseli majd a párt nevét, jelképeit, ki kapja az állami kampánytámogatásokat és kié lesz a párt székháza. A legnagyobb csata azonban a Nemzeti Front szavazóinak szimpátiájáért folyik. A legújabb közvéleménykutatások egyelőre a szélsőjobboldali szavazótábor megosztottságát mutatják: a júniusi európai parlamenti választásokon Le Pen listája 9, Mégret-é pedig 4,5 százalékot kapna. Ha Mégret-nek esetleg sikerülne teljesen háttérbe szorítania Le Pent, akkor a hagyományos pártok számára válságos helyzet állhatna elő. Ideológiailag a két frakció majdnem teljesen azonos - mindkettő idegengyűlölő -, Le Pen és Mégret egyaránt úgy véli, hogy a bevándorlók „szennyezik a francia kultúrát”. Politikailag azonban radikálisan különböző stílust képviselnek. Le Pen a Nemzeti Front „se nem jobb-, se nem baloldali” jellegét hangsúlyozza, ami teljesen elszigeteli a pártot, s szövetségesek hiányában gyakorlatilag esélytelenné teszi hatalomrajutását. Mégret azonban nem mindig tartja helytállónak a szélsőséges retorikát, hiszen szeretné élvezni a hagyományos jobboldallal kötött alkalmi szövetségek adta politikai előnyöket. Ezt a viszonyulást Le Pen azonban „megalkuvásnak“ tartja. (Hetek)
