Mind politikai, mind gazdasági téren súlyos következményekkel járt a romániai bányászsztrájk.
A munka elkezdődött, de a termelés még nem indulhatott el, mivel a munkabeszüntetés
ideje alatt a bányák állapotával nem törődtek, azok műszaki állapota jelentősen
leromlott, illetve veszélyessé vált. Szakértők szerint legalább három hét kell
ahhoz, hogy ismét teljes kapacitással folyhasson a kitermelés.
A bányászok jelentős anyagi kárt is okoztak. A román belügyminisztérium jelentése
szerint megközelítőleg 180 ezer dollár értékben tulajdonítottak el különböző
rendőrségi eszközöket, köztük 134 könnygázgránát-kilövőt, több gázpisztolyt,
325 gázálarcot, 340 védőpajzsot, 320 sisakot és gumibotot, több tucat bilincset és
tíz rádió adó-vevőt.
A sztrájk a politikai életben is komoly felbolydulást okozott. A belügyminiszter után
a héten lemondott Teodor Zaharia tábornok is, a belügyminisztérium második embere, a
rendfenntartó erők irányításáért felelős államtitkár. Zaharia tábornok tehető
felelőssé azért a megalázó vereségért, amelyet a rendfenntartó erők szenvedtek el
a menetelő bányászoktól. A főügyész felkérésére vizsgálat indul annak megállapítására,
hogy a belügyminisztériumhoz tartozó tisztek és vezető tisztségviselők mikor és
miként sértették meg hivatali kötelezettségeiket. A Nagy-Románia Párt felelőssége
is a figyelem középpontjába került. Valeriu Stoica igazságügyminiszter kijelentette:
amennyiben bebizonyosodik, hogy a párt állt a bányászmegmozdulás mögött, törvényen
kívül helyezik. Ezt a feltételezést a bányászokhoz intézett felhívása, illetve a
NRP forradalomra bujtogató közleménye támasztja alá. A vádaskodások és felelősségrevonások
mellett a politikai életben újabb feszültséget jelent, hogy a bányászsztrájk ösztönző
erővel hatott a romániai szakszervezetekre, akik most február 15-től országos általános
sztrájkot terveznek.
A Nemzetközi Valutaalap is érzékenyen reagált a bányászakcióra. A zavargások miatt
máris elhalasztotta a román kormánnyal tervbe vett tárgyalások megkezdését. Az
eredeti tervek szerint a küldöttségnek hétfőn kellett volna megérkeznie. John Hill,
a Nemzetközi Valutaalap romániai képviselője úgy fogalmazott, hogy „csak a román féltől
függ”, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások. A nemzetközi pénzintézet a
jelek szerint arra vár, hogy a román törvényhozás elfogadja az 1999-re szóló költségvetési
törvényt, melynek szigorát ugyancsak kérdésessé teheti a bányászok követeléseinek
teljesítése - írja a kolozsvári Szabadság című lap. A Valutaalap közölte, hogy
kizárólag szigorú feltételek mellett, de hajlandó még egy „utolsó kísérletet”
tenni Romániával. A pénzintézet a privatizáció felgyorsítását, a veszteséges állami
vállalatok, bányák bezárását, a bankszektor átalakítását sürgeti. Románia számára
a tervbevett megállapodás létfontosságú lenne, mivel az országnak az idén 2,9 milliárd
dollárt kell küladósságai után törlesztenie.