PÁTKAI MIHÁLY
Fejtől rohad a sport

A NOB március 17-i közgyűlésén első napirendi pontként titkos bizalmi szavazással vagy megerősítik, vagy leváltják az olimpiai megvesztegetési botrány miatt világszerte bírált Juan Antonio Samaranch elnököt. „Bízom abban, hogy a NOB-tagság megmaradó részére ismét felnézhet majd a világ sporttársadalma” - mondta a bejelentés kapcsán a szevezet első alelnöke, Schmitt Pál. A magyar sportdiplomata venné át Samaranch leváltása esetén ideiglenesen a NOB irányítását. A botrány az amerikai Utah állam fővárosában, Salt Lake City-ben megrendezésre kerülő 2002-es téli olimpia körül robbant ki: mint kiderült, nem éppen az olimpiákra jellemző sportszerű verseny során, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság több tagjának megvesztegetésével billent a mérleg nyelve a „mormon főváros” javára 1995 nyarán. A Time magazin értesülései szerint többek között ezüstérmék, ösztöndíjak, drága fegyverek, cowboy-kalapok, sífelszerelések és prostituáltak szolgáltatásai tartoztak az ajándékok közé.

Samaranch, a NOB elnöke    Fotó: MTI

„Nem állítom azt, hogy a kezeink tiszták lennének, de az egész rendszer romlott, már évek óta. Ezért mi is áldozatok vagyunk” - szögezi le Robert Garff, a bőkezűen ajándékozó Salt Lake Szervező Bizottság tagja. Jelenleg öt külön vizsgálat van folyamatban annak megállapítására, hogy kik tehetőek felelőssé a sporttörténelem eddigi legnagyobb botrányáért. A felelősségre vonásig pedig kérdéses marad, hogy Salt Lake City marad-e a 2002-es játékok befogadója.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a botrányra reagálva hat bizottsági tagot felmentett tisztségéből, és egy sor reformintézkedésről hozott döntést. A bizottságban még ezt megelőzően hárman lemondtak tisztségükről, további három bizottsági tagot pedig vizsgálat alatt tartanak. Samaranch „legőszintébb elnézést” kért mindazoktól, akik szeretik a játékokat és Salt Lake City sportolóitól és lakosságától.
A Time szerint a probléma gyökere az 1984-es Los Angeles-i olimpiáig nyúlik vissza. Az Egyesült Államokban megrendezett világversenyt megelőző montreáli és moszkvai játékok veszteségesek voltak, csakúgy, mint az általában kicsiny falvakban megrendezésre kerülő téli olimpiák túlnyomó többsége. Los Angelesben azonban 220 millió dollár profitot eredményező fordulat történt. A médiabarát olimpia hatalmas üzleti sikerének láttán egyre több ország nyújtotta be igényét a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. A kérelmeket hirtelen kitört ajándékozási láz követte.
Egy 1985-ös NOB összejövetel 1,9 millió dolláros ebédszámláját Ausztrália állta. Bulgária - ugyanott - „csupán” ötvenezer dollár értékben biztosított büfé-szolgáltatást - ezzel el is búcsúzhatott az olimpiától…
Az Egyesült Államokban 1985-ben Salt Lake City és az alaszkai Anchorage került be a országos válogatás finálé-jába. Salt Lake City akkori polgármestere, Ted Wilson állítása szerint Anchorage azért nyerte meg a versenyt, mert az Amerikai Olimpiai Bizottság tagjait lefizették - horgászni, vadászni, helikopterezni vitték őket.
1991-ben Salt Lake City komoly eséllyel indult Naganoval szemben az 1998-as téli olimpiáért folyó versenyben is. Josiaki Tszutszumi, a
világ egyik leggazdagabb embere azonban keresztbe húzta az amerikai város számításait: Tszutszumi álma ugyanis egy naganói olimpia volt… Miután több mint egy tucat japán cég felvonultatásával húszmillió dollárral járult hozzá a NOB olimpiamúzeumának felépítéséhez, valóban Naganóban kerülhetett megrendezésre az olimpia.
Az olimpia nagy üzlet - írja a Washington Post. A NOB évente 1 milliárd dollárt kap az NBC hírtelevíziótól, amely megvásárolta a 2000 és 2008 között megrendezésre kerülő öt téli és nyári olimpia sugározási jogát. További 200 millió dollár bevételt jelentenek évente az olyan cégekkel kötött üzletek, mint a Coca-Cola, VISA, IBM és a Time Inc. Az igazi probléma az, hogy miközben az olimpia óriási üzletté vált, Juan Antonio Samaranch elnök és kollegái nem alakították ki azokat az ellenőrző és egyensúlyfenntartó rendszereket, amelyekre minden multinacionális vállalatnak szüksége van.
„Ugyanolyan ember vagyok, mint mindenki más. Lehet, hogy nemesi származásom van, de nem vagyok gazdag ember” - szögezte le a NOB 78 éves elnöke, Samaranch. A Time értesülései szerint azonban az „excellenciás úr”-ként titulált Samaranch állandó lakosztályt tart fenn a svájci Lausanne Palace Hotel szállodájában. Magánrepülőgépek állnak a rendelkezésére, a Lausanne és Genf közötti 60 kilométeres távolságot helikopterrel teszi meg. Befolyását jelzi, hogy rendszeresen fogadja az amerikai elnök is.
A US News and World Report értesülései szerint többen vannak, akik Samaranch lemondását követelik, többek között Robert Helmick, az Amerikai Olimpiai Bizottság egykori elnöke is. „A NOB reformokra szorul, de az ő lemondása nélkül a bizottság nem fog tudni megváltozni” - jelentette ki Helmick.
Mindazok, akik ismerik Samaranch diktatórikus vezetési stílusát, kizártnak tartják azt, hogy ne tudott volna a szervezeten belüli korrupcióról. Samaranch autokrata stílusa abból az időből maradhatott meg, amikor Francisco Franco spanyol diktátor idején fasiszta politikusként működött Barcelónában. Samaranch mindig határozottan ellenállt azoknak a felszólításoknak, hogy nagyobb demokráciát engedjen a NOB-ban. Leszögezte: erős kezű vezetés szükséges az egység megtartásához. A spanyol márki rangot viselő elnök saját maga választotta ki a NOB tagjainak nyolcvan százalékát, a személyéhez való hűséget és a nemesi rangot gyakran a képzettség és tapasztalat elé helyezve.
„Meggyőződésem, hogy az olimpiai mozgalom ebből a krízisből minden eddiginél erősebb állapotban fog kikerülni” - jelentette ki Samaranch, majd hozzátette: „Mindent megteszünk azért, hogy tisztán megőrizzük az olimpiai játékok értékét, én pedig személyes felelősséget vállalok a tervezett reformok végrehajtásáért.”
Quebec város polgármestere időközben hivatalosan bejelentette, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól kártérítést fog kérni azért, hogy a város nem nyerte el a 2002-es téli olimpia megrendezésének jogát. „Hitelességének újbóli kiépítéséhez elengedhetetlen az, hogy a NOB kompenzálja városunk ifjú sportolóit” - szögezte le Jean-Paul L’Allier quebeci polgármester. L’Allier elmondta: a város ugyan nem indít pert a NOB ellen, de szeretné viszszanyerni azt a 7,9 millió dollárt, amelyet az olimpiára való előkészületei során elköltött.
Stockholm szintén jelezte kárpótlás iránti igényét a NOB felé. „Remélem más városok is hasonlóan fognak eljárni” - jelentette ki Margareta Olofsson politikus, hozzátéve: „Talán így visszanyerjük a résztvételi költségeket.”
Róma polgármestere, Francesco Rutelli viszont azt kérte, hogy tartsanak új szavazást a 2004-es nyári olimpia rendezési jogának odaítéléséről. A jogot elnyert görögök cáfolták, hogy Athén tisztességtelen úton kapta volna meg a játékokat.
„Roppant mérges vagyok - jelentette ki Francesco Rutelli. Egy nappal a szavazás előtt a NOB szakértőinek és versenyzőinek a listáján Róma magasan vezetett. Azután ki tudja, mi történt?”
Rutelli szerint a voksolást egy szakértőkből álló független bizottságnak meg kellene ismételnie. Cél, hogy a rendezési jog odaítélése körül el lehessen oszlatni minden kételyt. Lambisz Nikolau, a Görög Olimpiai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az 1997-es szavazás körül minden rendben volt, így nincs értelme újabb voksolást tartani.